A láda a víztározó nyugati falának tövében van elrejtve, kövekkel takarva.
FIGYELEM! A környezet az eredeti, 2005-ös rejtéshez képest erősen megváltozott. Gyakorlatilag járhatatlanok lettek a korábban autóval is közlekedett utak, valamint területeket is elkerítettek, ami rendkívül megnehezíti a láda megközelítését. Csak olyanoknak ajánlom, akik a kihívásokat (is) keresik. Csak azért nem állítottam 5-re a terep szintjét, mert technikai felszerelés nem kell hozzá, de elszántság, "bozótálló" ruha annál inkább. Esetleg érdemes GCKAT felől próbálkozni.

Geoládám a Villány-Siklósi borvidék sikósi részét hivatott bemutatni, és testközelbe hozni egy kellemes túrával. Az út ebből adódóan szőlőföldek és pincék között visz, érdemes nyitott szemmel járni.

Régi megközelítése (Mára ez gyakorlatilag járhatatlan lett, esetleg télen, kisebb vegetáció idején lehet erre próbálkozni.): Kiindulópontnak Siklóst ajánlom. A Szabadság utca végén levő hármas kereszteződés középső ágán kell menni, itt nemsokára elérjük az elkerülő utat, ahol érdemes leparkolni  N 45° 51,910' E 18° 18,194' 117 m [GCTEVI+parkoló] Innen már földes az út, a bavállalósabbak maradhatnak az autóban, elvileg a szőlősgazdák is gépkocsival járnak föl. Majd egy újabb Y elágazóban a bal oldali ágat kell választani, itt: N 45° 52,096' E 18° 18,216' 142 m [GCTEVI+1kereszt]

Pár évtizeddel ezelőtt itt:  N 45° 52,339' E 18° 18,235' 165 m [GCTEVI+függőhíd-hely] egy függőhíd volt, sajnos mára lebontották, pedig gyerekkoromban sokat játszottunk rajta. Érdemes elnézni ide is, hátha visszaépítik valamikor. Ez egy rövid kitérő, nem kötelező felkeresni a találathoz!
Ha személyautóval jöttök, akkor ennek a pontnak a vonalánál nem nagyon lehet feljebb menni, mert az út gyakorlatilag megszűnt.

Gyerekkorom óta ez a kedvenc helyem a Tenkesen. Mindig volt egy bizonyos misztikuma a környezetnek, hiszen egy nem igazán odaillő betonplacc emelkedik ki a földből. Eddigi információim szerint az építmény valamikor a két világháború között épült, és a környék szőlőtelepítéseit segítette, esővizet tároltak benne.

Nem az objektum miatt érdemes ide ellátogatni, hanem a kilátásért és a jó borokért. Szerintem innen lehet a legjobban rálátni Siklós városára, és ha egy kis szerencsétek is van (nem túl párás a levegő) még Horvátországba is átkémlelhettek. Távcsövet érdemes vinni. Miután jól kinézelődtétek magatokat, érdemes felkeresni egy-két pincét.

A Villány-Siklósi Borvidéken Villány inkább a vörösborok, Siklós pedig a fehér borok hazája.
A klíma szubmediterrán, az ország legnaposabb, legmelegebb vidéke. A magas hőmérsékletet a Földközi tenger felől érkező meleg légáramlatok is segítenek fenntartani.
Már a kelták is foglalkoztak szőlőtermesztéssel a régióban, a római borászok létéről bizonyítékok is vannak. A tatárjárás után a magyarok főleg a várak körül foglalkoztak szőlőtermesztéssel, ami ebben a régióban Siklóst és Szársomlyót jelenti. A török hódítás alatt Villány gyakorlatilag elpusztult, de a környékbeli falvak lakossága megművelte a villányi szőlőket is. A törökök szerbeket és szlávokat hoztak az elnéptelenedett területekre, ők hozták magukkal a kadarkát és a bogyók erjesztésének technológiáját a vörös borokban. A XVII. század végétől, a török hódítástól megtizedelt lakosság helyére németeket kezdtek betelepíteni. Pincék sorait építették, és a villányi borok hírnevét sikerült messzire röpíteniük.
A fehérszőlők közül az olaszrizlingre, traminire, hárslevelűre, és az utóbbi évtizedekben a chardonnay-re koncentrálnak a termelők. (www.borbanavigassag.hu)