N 46° 38,943' E 17° 55,567' 163 m [GCAnya-1]
N 46° 38,805' E 17° 55,278' 177 m [GCAnya-2]
N 46° 38,815' E 17° 55,267' 178 m [GCAnya-3]
A templom előtt látható Szentháromság-szobrot az 1900-as évek elején kivándoroltak, majd reményeikben csalódottan visszatérők állították emlékül. Itt a szobor felállítás éve a fontos. (Ez lesz a jelszó eleje)
A Szentháromság-szobor koordinátái: N 46° 38,943'
E 017° 55,567'
M 163 m.
Jelszó részlet: évszám
A multi következő állomása a Kálvária, melyhez a Látrány, majd a Nagytoldi puszta felé mutató táblát követve lehet eljutni . A távolság kb. 450-500 m.
A Kálváriára vezető stációk fölött középen található egy kőkereszt, az ott látható utolsó előtti sorban szereplő keresztnév és az utolsó sorban lévő évszám alkotja a jelszó középső részét.
A Kőkereszt koordinátái: N 46° 38,805'
E 017° 55,278'
M 177 m.
Jelszó részlet: keresztnév és évszám
Innen kb. fél perces sétával elérhető a láda, amelynek rejtekhelye egy öreg FA ODVA. (Alaposan nézzetek körül, mert időnként nagy itt a jövés-menés.)
A geoláda koordinátái: N 46° 38,815'
E 017 55,267'
M 178 m.
Jelszó részlet: a ládában
Teljes jelszó: a megtalált három részlet fenti sorrend szerint egybeírva
Dunántúl egyik - talán nem a leghíresebb, de a leglátogatottab búcsújáró helyére, Andocsra invitálunk benneteket.
A községet Külső-Somogyban, a Balatontól délre, Kaposvár-Szántód közötti kb. félúton találod meg.
Andocs ma elsősorban búcsújáró- illetve zarándokhelyéről nevezetes.
A környék a honfoglalás előtt is lakott volt.
Az Árpád korban a Győr nemzetség Óvári-Keméndi ágának voltak itt birtokai, és az 1332-37 évi pápai tizedjegyzékben már plébániával szerepelt.
Zsigmond király 1391-bena lövöldi karthauziaknak adományozta e vidéket.
Az 1536-os összeírás három települést említ; ún. Egyházas-Andocsot, Nemes Andocsot és Kápolnás Andocsot.
Az 1550-es években a törökök szállták meg a területet, a lakosság nagy része elmenekült.
A hódoltság ideje alatt a lakosságot katolikus hitük megtartásában a papi teendőket ellátó laikusok, az un. liceátusok segítették.
1640-ben a veszprémi püspök kezdeményezésére indult meg az andocsi misszió, melyet 1686-ig a jezsuiták tartottak fenn.
1643-ban P. Horváth János volt az első andocsi jezsuita atya, aki feljegyzéseiben arról írt, hogy üres plébániát és elárvult Mindenszentek templomot talált itt, de a Szűzanya szobra épségben megmaradt.
1665-81 között Horváth Miklós atya vezetésével híres búcsújáróhellyé fejlesztették a kegyhelyet, amely Nyugat-Magyarországon ma is az egyik legjelentősebb.
1716-ban négy ferences rendi atya került a község igen szegényes missziós házába. 1721-ben egy 12 szobás, új rendház épült, amely azonban két év múlva leégett. A mellette álló kápolna azonban sértetlen maradt.
Az új kolostor alapkövét 1725 májusában tették le, 15 évig épült, a ma is látható barokk stílusban.
A gótikus kegykápolna a mai barokk stílusú templom szentélye lett, melynek építését 1739-ben kezdték és 1745-re készült el A templomot Padányi Bíró Márton, veszprémi megyéspüspök szentelte fel 1747-ben, ekkor épült a templomhajóhoz a három harangot magában foglaló harangtorony.
Az andocsi kápolna tehát már a török hódoltság idejétől látogatott búcsújáróhely, a hívek ezrével keresték fel Mária-ünnepeken, valamint Szent Ferenc és Szent Antal napján.
Az itt látható Mária-szobrot 1747 óta öltöztetik. Az első palástot Széchenyi Katalin grófnő ajándékozta a kegyszobornak. Azóta hagyománnyá vált, hogy minden második péntek délelőtt Mária-szobor öltöztetés történik, a ruhák színe így mindenkor igazodik a liturgia aktuális színeihez (Első ittjártunkkor, 2005. 03. 15.-én már 262 darabra nőtt a földszinti Mária-ruhák múzeumában őrzött ruhák száma.)
A szájhagyomány ma is azt tartja, hogy a mohácsi vész előtt 1520 körül angyalok hozták el a kegykápolnát egy éjjel Kalocsáról a csodatévő Mária-szoborral együtt és tették le mai helyére. A kalocsaiak ma is magukénak tartják a kegykápolnát és a kegyszobrot, és 300 éve - lelkipásztoraik vezetésével - minden évben elzarándokolnak az "Ő" Szűzanyájukhoz.
A nagy látogatottság miatt növelni kellett a kegytemplom búcsúinak számát, ezért a Kisboldogasszonyi és Nagyboldogasszonyi Főbúcsún kivül még 17 alkalommal tartanak búcsút, illetve rendezvényt.
Az andocsi kegytemplom búcsúiról és rendezvényeiről a 06-84-372-688 telefonszámon lehet felvilágosítást kapni.
A templom minden nap reggel 7 órától sötétedésig nyitva van. (Szabó Imre esperes-plébános úrat, aki - a láda készítése idején - személyesen vezetett minket végig a templomon és mutatta be a Mária-ruhák múzeumát, már ne keressétek, elköltözött az élők sorából.)
MINDENKINEK!!
A rejtek egy öreg fa odva, kb. 2 méter magasan egy öklömnyi odú bejárata mögött. Az odút takaró fakérget ne törjétek le! (A nélkül is elérhető, kivehető a doboz a rejtekből.
