WAP-barát verzió:
1. Emlékmű hátulján bal oldali 2. oszlop 23. név monogramja. (3 karakter)
2. Fejek száma /az összes/ (1 karakter)
3. Bejérat mellett szürke márványtáblán utolsó előtti (11.) sor első és hatodik betű. (2 karakter)
4. Idézet utolsó sorában kétszer szereplő szó (2 karakter)
5. A könyvtár falán a tábla 3. sorának első betűje (1 karakter)
6. Domborművön negyedik sor harmadik és negyedik karaktere (2 karakter)
7. Emléktáblán negyedik sor nyolcadik karaktere (1 karakter)
8. Kápolna körüli tégla kerítésoszlopok száma (2 karakter)
9. Kisebb kapu feletti felirat második sorának első szava (3 karakter)
10. Több törzsű (vadhajtásos) fa tövében a láda.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Elhelyeztük első saját rejtésű, 12 állomásos multi ládánkat Kiskunfélegyházán és ezennel egy kis kalandos kirándulásra szeretnénk invitálni benneteket a városba!
A városi túra során bejárhatod a belvárost, de az erdő mélyén is fogsz járni! Az út hossza kb. 8,7 km, de nem megerőltető (főleg autóval...).
Egy pár szóban a városról:
Kiskunfélegyháza az 5. sz. főút mentén, Kecskemét és Szeged között félúton található. Lakosainak száma 34.000.
A település nevét 1389-ben említi először oklevél, mint a Budára vezető kereskedelmi útvonal egyik árumegállító helyét. A török hódoltság után Félegyháza pusztának hívták. 1702-től a Német Lovagrend tulajdona volt. 1743-tól főként jászsági, kiskunsági, Heves megyei lakosokkal telepítették be. 1753-tól a Kiskunság kerületi székhelye. 1774-től mezőváros. 1886-ban elsőként választotta díszpolgárává Kossuth Lajost. Híve, Holló Lajos képviselte a várost 31 éven át az Országgyűlésben. A város ipara a XIX. század végén indult fejlődésnek (malomipar), majd az 1950-es évektől folytatódik (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár). Itt született Móra Ferenc író és Holló László festőművész.
Akkor most következzenek utunk állomásai:
1. A Fürdőszálló 
N 46° 42,562' E 19° 50,315' 109 m [GCKKFH-1] hangulatos, kastélyszerűen ívelt épülettömbjét Hegedűs Ármin tervezte eklektikus stílusban, eredetileg gőzfürdőnek és reprezentatív szállodának. 1926-28-ban valósult meg.
A megadott koordináta a Hősök Parkjába mutat. Ez egy I. világháborús emlékmű, ami a fürdőszállóval szemben található. Az emlékmű hátoldalán nevek találhatóak. Keresd meg balról a második oszlop 23. nevét (fentről). Ennek a névnek a monogramja a jelszó első része (3 karakter).
Ennek a pontnak a megközelítése a legegyszerűbb módon: A Kossuth utcáról (amit, ha bárkit megkérdezel, tudni fogja, hiszen ez a "Fő utca") ha a vasútállomás felé haladsz, akkor jobbra kell fordulnod a Fadrusz János utcán (itt van a kórház is, amit tábla jelez), innen pedig a következő utcán balra kell fordulni és már ott is vagy!
2. Szent István templom N 46° 42,666' E 19° 50,689' 98 m [GCKKFH-2]
A kettőstornyú és szobrokkal díszített impozáns homlokzatú épület a kor egyik kiemelkedő alkotása lett. A templom-mely nevét első fatemplomunk védőszentjéről Szent Istvánról kapta-felszentelését 1880-ban végezete el a váci megyés püspök.
Ha szemben állsz a templommal, akkor balra fordulva a templom mellett találsz egy szobrot. Szemből nézve a szobron hány fejet lehet megszámolni? Ez a szám lesz a jelszó második része (egy karakter, számjegy).
3. Városháza N 46° 42,719' E 19° 50,950' 100 m [GCKKFH-3]
1911-ben szecessziós stilusban épült diszes épült a városháta, a "Félegyházi cifra palota". Vas József tervei alapján kezdődött az építés, majd korai halála miatt az építkezést Morbitzer Nándor vette, aki még módosított a terveken. A délkeleti sarkán toronnyal ellátott, kétemeletes, reprezentatív épület attikáját és oromzatait Zsolnay kerámia díszíti. A Szent János térre néző oromzaton látható a város címere is, mely boltíves városkapuban őrt álló kun vitézt ábrázol. Az épület dísztermét és a díszterembe felvezető lépcsőt stukkóból készült, gazdag növényi ornamentika díszíti. Nagyméretű félköríves ablakait színes mozaiküveg díszíti. Jelszó: bejérat mellett szürke márványtáblán utolsó előtti (11.) sor első és hatodik betű.
4. Kiskun Múzeum N 46° 42,907' E 19° 50,959' 109 m [GCKKFH-4] Épült 1753-ban a Kiskun Kapitányság székházának. A kapitányság egykori börtöne az udvari szárnyban ma börtönmúzeum. Bemutatja az alföldi betyárvilág emlékeit. Az udvaron egy 1860-ban épült "négyvitorlás" szélmalom található. Közelében egyházművészeti, szakrális népi alkotásokat láthatunk.
Nyitvatartás: március 1 - november 30-ig, K-P: 09-16 és SZ: 09-17 óráig.
Belépő: diák, nyugdíjas: 600 Ft, Felnőtt: 1200 Ft, családi 2500 Ft, fotójegy 1000 Ft!
A jelszó 4. részletét a múzeummal szemben lévő emlékoszlopon találod (ide mutat a koordináta is): Az oszlopon lévő idézet utolsó sorában van egy szó, ami kétszer szerepel egymás után kötőjellel. Ezek közül az egyik a jelszórészlet, ékezet nélkül ( 2 karakter).
Díszkút 
N 46° 42,755' E 19° 50,998' 90 m [GCKKFH+diszkut] Nánási Sándor műve 1948-ból.
Petőfi szobor N 46° 42,739' E 19° 51,001' 90 m [GCKKFH+szobor] A költő ércszobra (Köllő Miklós székely szobrászművész alkotása) 1897-ben Segesvár főterén állították fel, majd 1916-ban Budapestre mentették. A szobor tulajdonjogát a költő születésének 100 éves évfordulójára, 1922-re Félegyháza magának harcolta ki.
5. Hattyúház N 46° 42,716' E 19° 51,007' 90 m [GCKKFH-5] Az épületet 1819-20 közt építették föl. A piactérre néző szép bolthajtásaival, a kissé előre ugró középrész hordozta timpanonnal, benne a hattyút ábrázoló kocsmacégérrel, az oromzat tetején pedig aranyozott gombjával az épület a piactér igazi dísze volt. Ebben az épületben volt mészárszékbérlete egykor Petrovics Istvánnak.
A jelszó 5. részletét a könyvtár bejárata mellett lévő emléktáblán találod. Fentről a harmadik sorának első szavának első betűje a megoldás. (egy karakter)
6. Sarlós Boldogasszony templom N 46° 42,726' E 19° 51,126' 90 m [GCKKFH-6] A város első középülete a Sarlós Boldogasszony templom volt, melyet 1749-ben kezdtek el építeni. Bár 1753-ban már állt, tornya az építők ügyetlensége folytán 1754-ben ledőlt, s így újjá kellett építeni. Felszentelését csak 1761-ben végezte el a váci püspök. 1770-től új tornyot építettek, melynek fazsindelyes teteje 1803-ban rézborítást kapott. A templom épülete 48,5 m hosszú, 13 m széles és 22,7 m magas. A tornya 53,6 méteres.
Az itteni áldoztatórácshoz fagyott oda 1888 karácsonyán a lyukas csizmájú Móra Ferenc talpa.
A templom mellett jobbra domborművet találsz. Domborművön negyedik sor harmadik és negyedik karaktere (2 karakter)
7. Petőfi Emlékház N 46° 42,755' E 19° 51,175' 90 m [GCKKFH-7] Az egykori Petrovics-portán álló kőépület falán ma emléktábla hirdeti, hogy a legnagyobb magyar költő itt élte gyermekéveit. Az állandó kiállítás koszorús költőnk, Petőfi Sándor és korának helyi vonatkozású emlékeit mutatja be.
A jelszórészlet az emléktáblán negyedik sor nyolcadik karaktere (1 karakter)
8. Kalmár-kápolna N 46° 42,486' E 19° 51,038' 101 m [GCKKFH-8] 1861-ben a Kiskun Kerületek kapitányi székébe az a Kalmár József került, aki feleségével együtt jótéteményeiről, adakozásairól vált híressé. 1876-ban a Szentháromság tiszteletére emelték családi célokra azt a kápolnát, amely a köztudatban Kalmár kápolna néven vált közismertté. (Pártos Gyula tervezte) A család tagjainak temetkezési helyéül építették, belső terében csillagos mennyezet, ólomüveges ablakok és márványfalak találhatók.
A 8. jelszórészlet a kápolna körüli kerítés téglából készült oszlopainak száma. (két karakter, számjegyek)
9. Kálvária N 46° 42,623' E 19° 51,636' 98 m [GCKKFH-9] Itt emelték 1829-ben Fischer Ágoston tervei alapján a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére ajánlott Kálvária kápolnát. A 12 m hosszú, 13 m széles, félig földbe süllyesztett szakrális épület toronytalan, félköríves szentélyű. Kétoldalt kívül lépcső vezet a tetején lévő három kereszthez és a köztük lévő szoboralakhoz. Előtte a régi fakeresztek helyén 7-7 stációoszlop épült, melyeknek homlokzatán képfülke van, benne fémlapon festett kép.
Az utolsó előtti jelszórészlet itt található. A bejárat egy székely kapu, aminek bal oldali kisebb kapuja felett közvetlenül található egy kétsoros szöveg. A második sor első szava a 10. részlet. (három karakter)
10. LÁDA. N 46° 41,705' E 19° 51,181' 99 m [GCKKFH-10]. Utunk most kivisz a város Szeged felöli szélén található parkerdőbe. A park sorompóval lezárva, autóval behajtani tilos. Parkolni a város szérén lévő ipari egység előtt
N 46° 41,686' E 19° 50,977' 99 m [GCKKFH+parkolas] lehet, s onnét 300 m séta a kerépárúton, s ott
N 46° 41,549' E 19° 50,999' 99 m [GCKKFH+balkanyar] lehet benmenni az erdőbe.
A megjelölt koordinátán található fa tövében van a láda, benne az utolsó jelszórészlettel. A láda a fa és vékonyabb hajtások között van avarral álcázva.
A rejtésről és a rejtekadó fáról se tegyetek fel képeket! Köszönjük!
Ennyi lenne a kiskunfélegyházi kalandozás, reméljük tetszett a városnézés!
Ládatörténet:
2019. május 20. A láda régóta beteg, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért a Ládadoki javaslatára adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2020.12.20-án a ládát örökbe fogadtuk 310 megtalálással (KataJani)
2021.05.24. Láda kicsit "elmászott". HA2 "vissza"rejtette.
