A domboldal meredeksége miatt jó terepcipő ajánlott. A környéken állandóan sétálgatnak, vigyázni kell! Alulról egyszerűbb megközelíteni, a felfelé induló kitaposott csapástól jobbra, bokrokkal körbevett szikla közepén, kövek mögötti üregben lapuló 25x5 cm-es műanyagcső.

Figyelj!! két láda van a hegyoldalban. Az egyikből eltűnt a jelszó - keresgélj tovább. Ha meglelted -> írd be abba is a jelszót!
Köszönöm.

Ne tegyél bele ajándékot - ez a láda lejtős domboldali megközelítése miatt nem gyerekeknek való!

A gellérthegyi kezdőmeridián egy olyan képzeletbeli ellipszis, amely észak-déli irányban fogja körül a Földet, és éppen a Gellérthegy nevű felsőrendű háromszögelési alapponton megy át. A Citadella belsejében állt a régi csillagvizsgáló, amelynek egy jellemző pontját (nyilván a távcső függőleges tengelyét) jelölték ki régen arra a célra, hogy bizonyos térképi vetületek kezdőpontját adja.

A vetítés során a Föld forgási ellipszoid alakját képzik le a sík papíron. Magyarországon gyakran alkalmaznak kettős vetítést: először a forgási ellipszoidról gömbre vetítenek, majd a gömbről síkra, mindkét lépést többféleképpen is végzik. Meg kell említenem Gauss nevét, aki az ellipszoidról gömbre történő, minimális hossztorzulású, szögtartó vetület egyenleteit leírta, ezért a közbenső felületként szolgáló gömböt Gauss-gömbnek nevezik.

A gömbről többféleképpen lehet sík képet kapni. Az egyik módszer egyszerűen egy síkot illeszt a gömb egyik pontjához, ez a vetítés kezdőpontja, a vetítési központ pedig a Föld átellenes pontja. Ez azt jelenti, hogy a síkon ott lesz a pont képe, ahol a Föld átellenes pontjától a ponton át húzott egyenes a síkot átdöfi. Magyarországon három úgynevezett sztereografikus vetületet használtak: Budapesti, Marosvásárhelyi és Ivanici kezdőponttal, ebből a Trianon utáni területen csak a Budapesti maradt. Ennek a ferde tengelyű, érintő sztereografikus vetületnek a kezdőpontja a Gellérthegyi alappont.

Másik vetítési módszer a hengervetület: a gömböt hengerrel vesszük körül, itt is célszerűen megválasztjuk azt a vonalat, ahol a henger érinti a gömböt. 1908-ban három (északi, középső, déli) hengervetületet vezettek be, amelynek x tengelye (ez észak-déli irányú, a geodéziában sok dolog fordítva van :-) ismét a Gellérthegy alapponton átmenő meridián lett. Azért volt szükség három rendszerre, mert a hossztorzulás az y tengelytől 90 km-re túllépi az 1/10.000-es értéket. 1975-ben ezek kiváltására vezették be az Egységes Országos Vetületet (EOV), amely hasonlóan ferde tengelyű hengervetület, szintén gellérthegyi kezdőmeridiánnal, de ezt belesüllyesztették a gömbbe, így a hossztorzulás egyenletesebben oszlik el az ország területén.

Ennyi elmélet után pár szót írok a helyszínről is. Ha nem tévesztettem el a pontot, akkor a Citadella belsejében levő, vaskerítéssel körbevett alappont koordinátái N 47° 29.214' E 19° 02.846'. Ide nem szívesen tettem volna ládát, mert egyrészt 300 forintos belépőt szednek, másrészt eléggé parkosított a maradék zöldfelület. Sikerült viszont találni a falon kívül, a meredek hegyoldalban, mégis alig 50 méterre az alapponttól egy elrejtésre alkalmas bokorcsoportot, ahol talán még nyáron is elegendő műholdjel akad, de ha a fa alatt nem is, 15 méterre tőle már örökké fedetlen égbolt várja a kincskeresőket. A meridiánt 0,002' pontossággal sikerült a ládával megközelítenem.