Elhelyezés időpontja: 2005.04.28 10:20
Megjelenés időpontja: 2005.04.29 20:34
Utolsó lényeges változás: 2009.11.22 23:55
Utolsó változás: 2011.05.04 19:58
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: freddy
Ládagazda: freddy Nehézség / Terep: 1.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 6500 m
Megtalálások száma: 118 + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
WAP: Muránytól másfél óra séta a piros jelzésen (6.5km, 550m szint). Kiindulópont: N 48° 44,454' E 20° 2,810' 394 m [GCMUVA+parkolo]. JELSZÓ: az adott koordinátán levő tábla angol szövegének a végéről számolva a 3. szava.
Sajnos kiderült, hogy a láda védett területen van, ezért virtuális lett belőle ideiglenesen. Köszönet a virtualizálásért FTom-éknak!
Bicajjal
Somoskőújfaluig mehetsz vonattal, onnét jöhet a tekerés. A legrövidebb útvonal: Filakovo (Fülek) - Prsa - Ozdany - Hrnciarkse Zaluzany - Hrachovo - Tisovec - Murány. Ez Murányig 86km tekerés. (Bánréve felől is lehet próbálkozni: Tornala (Tornalja) - Otrocok - Jelsava (Jolsva) - Revuca (Nagyrőce), kb. 70km.) Tisovec után friss ásványvízzel feltankolhatsz: N 48° 41,174' E 19° 57,613' 453 m [GCMUVA+viz].
Onnan két válsztásod van: vagy a faluból a piros turistaúton (N48 44.454 E20 02.810) indulsz (ez jó meredek (550m 6.5km-en), vagy pedig feltekersz Muranska Huta felé a Velka luka elágazójáig ( N 48° 47,604' E 20° 7,895' 919 m [GCMUVA+elag1]), és onnan kb. 8km a várrom, úgy 100m szinttel. Ez utóbbi verzió háromszor olyan hosszú, mint a másik, és a szint is több. Ennek ellenére javaslom, hogy nézd meg mindkét utat.
A várban a bicajt itt biztonságosan kikötheted: N 48° 45,534' E 20° 3,520' 938 m [GCMUVA+bicajpark].
FIGYELEM! A száguldozással csak óvatosan, az út tele van törmelékkel, a kanyarokban néhol 30 alá is le kell lassítani! Valamint, időnkénti teherautó forgalommal is számolni kell. Aki meg lefele megy azon a jó kis szerpentines úton azt sarokba állítják a parkőrök. Bizony, lefele a bicajt tolnod kell!
Autóval
Murányig ugyan az mint bicajjal, csak azt nehezebb vonaton szállítani :)
Onnan több gyalogos útvonal is kínálkozik. Vagy a faluból a piros turistaúton (6.5km, 550m), vagy Muranska Huta felől a sárga úton ( N 48° 46,352' E 20° 6,211' 759 m [GCMUVA+sarga ut]), ez kb. 5.5km 250m szinttel, vagy pedig a fent említett Velka luka felé vezető elágazótól, mely akár nagymamás verzió is lehet, hiszen kb. 100m a szint (viszont 8km). A parkolótól tovább gyalog kell menned, vagy bízhatsz a szerencsédben, és stoppolhatsz :) Mikor arra jártam nagy teherautó forgalom volt azon az úton, biztos felvesz valamelyik.
Tömegközlekedéssel
Ez már nehezebb ügy. Vonattal és busszal egyaránt el lehet jutni Murányba. Menetrend: cp.sk
Szállás
A falu szélén levő, kellemes, de rendkívül olcsó Penzión Muránban szállj meg ha úgy döntesz egy nap nem elég :)
Történelem
Murány vára egyike a legmagasabban épült közép-európai váraknak.
A Murányi fennsík 938 méter magas Cigánka nevű mészkőszirtjére építették a tatárjárás után 1243-1253 között a Zólyom és Liptó megye felé irányuló kereskedelmi út és a Felső-Rimavölgy védelmére.
Legrégibb gazdái - hatalmas birtokokkal együtt - a Jolsvaiak voltak, tőlük a Bebek család kezére került, Albert király özvegye, Erzsébet királyné pedig 1401-ben a huszita Jiskrának adta, amikor Jiskra vezért védelmezőjéül hívta Magyarországra. A husziták megerősítették Murányt, Mátyás király vezére, Szapolyai István azonban később visszafoglalta tőlük. A XVI. század elején Murány vára a Tornallyaiaké volt örökség révén. A mohácsi vészt (1526) követő zavaros időkben a hírhedt rablólovag, Basó Mátyás ült be a várba, hamis pénzt is veretett egy titkos pincében, és rendszerint innen indult a szomszédos birtokosok megtámadására, a nép sanyargatására. Végre a magyar király Pozsonyból Salm Miklós és Bebek Ferenc vezéreit küldte Murányba Basó Mátyás megfenyítésére. El is foglalták a várat, s Basó Mátyást a vár udvarán fejeztették le 1549-ben.
Murány vára 1605-ben ismét új tulajdonost kapott - Rotthal János Jakab báró személyében, s az ő házassága révén a Thurzók, majd a Széchyek lettek a murányi birtok tulajdonosai: A Széchyek uralma Murányban és környékén 1609-ben kezdődött, s ez volt Murány fénykora is. Hatalmas birtokuk volt a Széchyeknek nemcsak Gömörben, hanem a szomszédos vármegyékben is, s így a Széchyek hol a magyar királlyal, hol az erdélyi fejedelemmel tudtak dacolni, avagy felváltva, a hűségükre állni. Az 1630-as években három Széchy lány örökölte a várat: Éva, Kata és Mária. Közöttük leghíresebbé Mária vált, a murányi Vénusz.
A Széchyek ekkor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hívei voltak, Széchy Mária azonban csellel átjátszotta Murány várát a királyi nádor - ma úgy mondanánk: a király helyettese - Wesselényi Ferenc kezére, és férjhez is ment hozzá. Ez idő tájt Széchy Mária már kétszeres özvegy volt.
Wesselényi halála után mindenféle gyanúokok miatt Széchy Máriának el kellett hagynia Murányt, Kőszegen halt meg száműzetésben. 1678-ban és 1682-ben Thököly Imre fejedelem ostromolta meg s vette be Murányt. 1702-ben tűzvész pusztította el mindazt, ami a várban eléghető volt. Rákóczi Ferenc kuruc szabadságharca idején a romos vár parancsnoka, báró Limprecht Rákóczihoz pártolt, átadta neki a várat, Rákóczi pedig gróf Bercsényi Miklóst, fővezérét ajándékozta meg vele. A vesztes szabadságharc után Bercsényi török földre menekült, murányi birtokát 1720-ban a magyar királyhoz hű tábornok, gróf Koháry István szerezte meg. Házasság útján 1826-ban Murányt százezer holdnyi birtokkal együtt a német Szász-Coburg-Gothai Ferdinánd herceg kapta meg, s a birtok - melynek még a Duna-Tisza közén is voltak részei - a Koháry-Coburg uradalom néven volt ismert egészen az 1940-es évekig. Murány vára azonban rég elenyészett. 250 éve van már romokban.
A várba nehezen lehetett feljutni, az élelmet is láncon húzták fel, ma azonban autóút vezet a várkapuig. A vár alatti Murány község közben felvirágzott, a Coburgok ott építettek kastélyt és templomot. A vár területén igen ritka növények, lepkék s rovarok élnek, ezeket törvény védi.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget!
Gyönyörű időnk volt, már nyílnak a krókuszok, szuper fotók készültek. Mondjuk a téli lustulás után lehet nem ezzel a ládával kellett volna nyitni a szezont. :) A sárgán mentünk fel, de nagyon hosszúnak tűnt az út.
[g:hu+ 2.0.31]
Megtaláltam, nagyon köszönöm, hogy eljöhettem ide.
Az ürgékkel kezdődött minden. A fülembe jutott, hogy Murányalja határában van egy rét, ahol elszaporodtak az ürgék és kisgyerekes családok járnak csodálni/etetni őket. Gondoltam, hogy ezt nekünk is látni kell, de ha már elindulunk (125 km tőlünk), nézzük meg a környékbeli ládákat, hátha van ott valami. Hát volt. Találtam több lehetséges célpontot is (GCBETA, GCtslc), de Murány vára volt a kézenfekvő megoldás. Nem bántuk meg a döntést. A ládák leírását olvasgatva feltűnt, hogy nagyon kicsi itt a ládák látogatottsága. Ennél a ládánál pl. 17 év alatt 105 megtalálás igencsak kevés és a tendencia hasonló a közeli ládák kapcsán is. Mi lehet ennek az oka? Ezen a ponton olvastam egy cikket, hogy Szlovákiában 2 túristát megtámadott egy medve és rájöttem, hogy persze, a vadak miatt nagyon veszélyes! A túrát azért nem mondtam le, de megjegyeztem, hogy a túrabotot mindenképpen vinni kell fegyver gyanánt. Bánrévénél hagytuk el az országot, és ahogy haladtunk a két órás utunk során, a gömöri dombok után egyre nagyobb hegyek között kanyarogtunk. Más volt a táj, mint amit eddig láttunk, a szépsége lenyűgözött minket. Murányaljára érve (kb. 10:30) a piros/kék kezdetén félig megtelt, aszfaltozott parkoló várt, így hát leparkoltunk és elkezdtünk felkészülni a túrára. A szomszédos játszótéren lévő helyi fiatalokat aggódva néztük, végül a térfigyelő kamera miatt ott mertük hagyni az autót és elindultunk medvére vadászni az erdőbe. Az út valóban szépen emelkedik, de itt szó sincs elhagyatottságról és benőtt ösvényről! Csodálatos, sziklás erdei úton kapaszkodtunk fel a várig, út közben egy forrást is találtunk. A várban több emberrel is találkoztunk, mindenki szlovák volt. Kinéztünk minden irányba, hihetetlen lehetett itt élni anno. Visszafelé kicsit gyorsabbak voltunk, siettünk az ürgékhez. Nekünk 9 km volt a táv, amit egy kőkemény 5,5 éves nagyfiúval teljesítettünk. Nagyon elfáradtunk, de mindenki egyetért abban, hogy megérte. És nem csak az ürgék miatt, persze az is fontos része volt a kirándulásnak. Én a lakosság összetételét sejtem a gyenge látogatottság mögött.
Köszönöm még egyszer, hogy megmutattad! A környékre még visszatérünk és erre bíztatok mindekit.
Üdv: SzM
A virtuális "ládát" kerékpárral, Murányból kiindulva kerestem fel. A hosszú aszfalton tekertem a Velka Luka elágazóig, onnan terepen, szintben kicsit visszagurulva, majd a büfé után durva tolás következett (oda-vissza) a Vár bejáratáig. A Vár belsejében megkerestem a Cigánka felőli kilátópontot, majd megnéztem a Maretkina ház melletti kilátópontot is. Ez kb 4 km Velka Luka után aszfalton, ajánlom mindenkinek!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! hát igen a ködös vasárnapi kettes vártúra 1. ládája, mintegy bemelegítésképpen :) sajnálom, hogy a kilátást befedte a novemberi köd :(
A Széchy Mária úton mentünk fel, s azon is jöttünk le. megpihenve a Suéchy Mária padján.
[Geoládák v3.7.6]
Magas-Tátrába menet a második napon Ipolytarnócról átautóztunk Zakopane-ba, közben egy-két útba eső látnivalónál megálltunk. Emelett a vár mellett is sokszor mentünk már el, most megálltunk, hogy a kitűnő időben felsétáljunk. Van egy lejtése az útnak, az biztos. :) Fent a nyeregben viszont van egy kedves kis kocsma, ahol mérnek csapolt Kofolát is, ez nagyban enyhíti a megpróbáltatásokat. :)
Szép nagy alapterületű vár volt, pár helyen a megmaradt romokat bütykögetik. Körbesétáltuk. Magyar nyelven nem nagyon tájékoztatnak, egy helyen azért mégis sikerült beizzítaniuk a Google Translate-et. ;)
A Cigánka kilátópontján egy fiatal párocska megkért, hogy csináljunk róluk képet, majd meglepetésre a fiú elővett a hátizsákjából egy jegygyűrűt, és ott helyben megkérte a teljesen elérzékenyült lány kezét. Igyekeztem alaposan megörökíteni nekik a romantikus pillanatot. :)
A rejtés érthetetlen, hogy miért virtuális, ha 2006 óta itt van egy .com-os láda, akkor 2009-ben sem volt igazán ok megszüntetni a hagyományos dobozt.
Klassz vár, jól kimelegedtem, mire felértem. A piroson oda-vissza nekünk 9 km lett a táv.
A hely megérdemelne az igénytelen leolvasósdi jelszó helyett egy rendes ládát, meg az évek óta inaktív rejtő helyett egy új gazdát, aki aktualizálná a ládaoldalt is.
Javaslom adoptálhatóvá tenni.
Gyönyörű erdőben meglepően nagy kiterjedésű várromhoz vezetett az utunk. A várat lassacskán restaurálják. Van mit, mert most alig pár kő és alacsony falcsonk. Öröm látni, hogy a legépebb rész, a kaputorony már nem olyan, mint a rejtés idején, hanem szépen felújított. Igaz, a csúcsosodó kapuív belülről igen csáléra sikerült. :-)
A panoráma a romok közül kikukucskálva lenyűgöző.
A leolvasósdi jelszó nagyon snassz. Az ürügy az "ideiglenes" virtuálizálásra (2009 óta) az, hogy természetvédelmi területen járunk. És még ezt a jelszót sem a rejtő választotta ki. :-( 2006 óta vígan el van itt egy hagyományos, szlovákok által rejtett .com-os láda. Nem hiszem, hogy nem férne el a miénk.
Széchy Mária második férjétől meglehetősen botrányos körülmények között elvált, nem megözvegyült, ahogy a leírásban szerepel.
A régebbi papírképeimet böngészve jöttem rá, hogy jártam itt, amikor még azt sem tudtam: eszik-e vagy isszák a geocachinget :) Mivel virtuális:) bejelentem:) Egyszer a képeket is digitalizálom:) majd ... Köszi a rejtést!
Az ajánlott parkolóból egy körsétát tettünk a Sárga-Kék-Piros jelzéseken (14 km). Csodás volt az idő, még a havas Király-hegy is látszott a várból.
Köszönjük!
Aleph Ritával közös találat. Szlovi paradicsomba tartva megálltunk és egy szép túrával megnéztük a várat, majd átsétáltunk Poludnica szikláira egy kis plusz panorámáért. A vár hatalmas és több pontjáról is mesés a panoráma.
Sedlo Predná Horánál ahogy indul a sárga tőle jobbra a hegyen egy medvecsalád él a bocsaival.:-) Innen megközelíthetetlen a dolog, mert az ösvényről letérni is tilos mivel kint a NP tábla, no meg 100m után egy függőleges kb 20 méteres sziklafal is van az útba. Mi hátulról egy vadászösvényt használtunk, ami szintén tilos és nem egy leányálom, mert az is szinte függőleges és minden lépésnél mozognak a kövek. Nem győztük elkapni a megindult köveket és óvatosan félrerakni. Szóval senkinek nem ajánlom, nekünk PMR-en volt helyi vadász segítségünk. Ezen kívül a bocsok mellé jár egy kevésbé aranyos anyamedve is!:-)))))
Szóval ne induljon senki csak úgy neki a kalandnak, inkább csak azért írtam mert nekünk hatalmas küzdelem és egyben hatalmas élmény is volt.
Útban a Szlovák paradicsomba Dr. Ladával, megálltunk Muranská Huta-nál és a sárgán kapaszkodtunk fel a várba, fogyasztottunk a büfében, ittunk a forrásból, majd a Velky Luka felé a piroson ereszkedtünk vissza a kocsikhoz. Köszönjük!
Hazafele a Magas-Tátrából elsőre kézenfekvőnek tűnt a vár felkeresése. Irány Murány! Amikor rájöttünk, hogy ez csak gyalog tehető meg, akkor utcai felszerelésben - helyi segítséggel - a legrövidebb úton találtuk meg. Így is 200 m szintemelkedést rohantam végig, lefele csak séta volt a tegnapi Rysy miatt. A kilátást a fényképek nem adják vissza, oda kell menni és be kell lélegezni. Köszi, nagyon jó hely!
Tátra túra után hazafelé jövet egy kis levezető túra, fel a hegyre. Megérte, a vár, legalábbis ami megmaradt, szép nagy, és lehet látni az Alacsony-Tátrát.
Poprádról hazafelé jövet másztunk fel a várba. A Rysy és a Sas-gerinc megmászása után ez már csak egy könnyed levezetés volt :-)
Csodálatos fentről a panoráma és a vár kiterjedtsége is lenyűgöző méretű. Kár, hogy nem építették újjá.
Buszos-gyalogos kirándulás alkalmával
A megadott feljutási lehetőséget úgy kombináltuk, hogy Muránska Huta mellett állítottuk meg a buszunkat és onnan a piros, majd a leírásban is ajánlott kellemes kék jelzésen közelítettük meg a várat. Murphy törvényének megfelelően az eső csak akkor kezdett el szakadni, amikor leszálltunk a buszról, és szerencsénknek köszönhetően akkor állt el, amikor felértünk a várba - így nézelődni és fényképezni már kényelmesen lehetett. Természetesen a fenti panoráma kárpótolt minden korábbi kényelmetlenségért - CSODÁLATOS onnan a kilátás!
Lefelé a piros-kék jelzésen ereszkedtünk.
Összességében: nagyon szép napunk volt az eső ellenére is. Sőt! A fenti kilátást a párás, nedves idő még szebbé, kísértetiesebbé tette.
Köszönöm a lehetőséget és a leírást a rejtőnek!
A sárga úton mentünk végig de a leírás ellenére nem érte jobban meg, mintha a piroson mentünk volna. Ugyanis az út első háromnegyedében nem hogy nem felfele mentünk de pár méterrel lejjebb is kerültünk a parkolóhoz képest. (Ráadásul az elején alig találtunk rá az útra.) Felérve minden akadály nélkül átjutottam a ládát rejtő csúcsra és egy idő múlva meg is lett a doboz. Visszafelé (feleslegesen) spuri hogy ne késsük le az ebédet. Az úton egy lélekkel se találkoztunk se oda, se vissza csak a várnál egy szlovák csoporttal.
3 napra utaztunk ki Szlovákiába. Az első nap felkerestük az Ipoly forrását Latky mellett, majd a szép fennsíkon kerülve jöttünk vissza a nyeregben hagyott autókhoz. Másnap Predna Horáról mentünk fel a várhoz, de az éppen ott lévő hatósági emberek megtiltották a korláton való átmászást, emiatt csak a szép kilátásban gyönyörködhettünk. Utána a velka lukai tisztáson megnéztük a murányi ménest, majd felkerestük Poludnicát, ahonnan a sziklaperemről csodálhattuk az alattunk elterülő tájat, Murányt és a várat. Utolsó nap hazafelé megnéztük az ochtinai aragonit barlangot és a domicai cseppkőbarlangot, mindkettő nagyon szép volt.
Ezúton kérem a megtalálás igazolását.
A fenti időpontban jártam legközelebb a rejtekhelyhez, 10-15 méternyire. A vártól kiabáltak át a hirtelen előkerült egyenruhások, hogy a Cigánkán tilos helyen vagyunk és azonnal menjünk vissza (valami "hooo" és "narodny park" szöveggel kezdték). Emlékként így csak a rögzített nyomvonal és néhány fénykép maradt a csúcsról.
Predna horaból 21-en indultunk a várhoz a sárga sáv jelzésen. Hárman FTom, M.Sasa és jómagam kesserek. A vár bejárása után terveztük a ládikó megkeresését. Az ösvényt a korláton kívül észrevettük, így átmászva, elindultunk hogy begyűjtsük a jelszót. én Kb. az út felénél, kiabálást hallok hogy jöjjünk vissza. Visszafordultam és egyenruhások - mint később megtudtuk természetvédelmi őrök és rendőrök - felvilágosítottak, hogy tiltott területen jártunk. Fokozottan természetvédelmi terület és a túristaútról letérni nem szabad. A büntetés 20 euró amitől most eltekintenek de ha észreveszik hogy ismét kimegyünk 50 eurónkba kerül.
A képek alapján kérem a találat elfogadását.
A faluból a piros turistaúton indultunk és érkeztünk meg. A GPS és a leírás a parkolóban maradt olyan lendülettel indultunk a vár bevételére. Így esélyünk sem volt a megtalálásra.
Kérjük a rejtőt fogadja el megtaláltnak.
OZER 3/3 Ozeki 1000. ládamegtalálásának alkalmából szervezett meglepetés túra harmadik állomása. A túrát én szerveztem, a jobbkezem GoldenBay-Robi volt. Mivel Oz 997-en állt, ezért a mai túra keretein belül 3 ládát kellett felkeresnünk az 1000.hez, és természetesen kizárólag csak a legigényesebb és nívósabb helyek jöhettek szóba figyelembe véve azt, hogy 1 napon belül teljesíthető legyen a táv. A többiek csak annyit tudtak, hogy elmegyünk ládázgatni, de ezen kívül se irányt, se mennyiséget, se távot, se szintkülönbséget, semmit sem tudtak előre. Pécskővel kezdtünk bemelegítésképpen, majd fel a Karancs csúcsára, végül délután 5re Szlovákiában találtuk magunkat Murányban, ahol a 930m magas Cigánka csúcs díszelgett előttünk, tetején Murány várával.
Autós táv: 450 km, gyalogos táv: 16 km, ezalatt össz. szintkülönbség: 2226 m.
Remélem az új ezres kolléga elégedettséggel nyugtázhatta a napot :) GRATULÁLOK AZ 1000-HEZ !!!
GCMUVA:
Már mésfél órája úton voltunk a határtól számítva, Robin és rajtam kívül mindenki erősen törte a fejét, hogy vajon hova mehetünk. Selmecbánya messze van, Magas-Tátra kicsit morbid lenne már így délután 5-kor, bár már azon se lepődtek volna meg..Ráadásul a GPS-ek mind nagy ürességet mutattak a hátulülők körében, külföldi ládát és térképet egyikük sem töltött fel, ez külön termelt még 0,5 mg adrenalint a mellékvesében. :) Először az lett gyanús, amikor megálltam lefotózni egy hegyet (első kép), itt már tudták az lesz a célpontunk.
Az ajánlott parkolón tettük le az autót. Innen megy fel egy betonút, amit az elején egy sorompó zár le, végülis fel tudod nyitni, de behajtani tilos tábla figyelmeztet, ezért nem is éltünk vele, meg hát túrázni jöttünk vagy mi, és mégiscsak egy nemes alkalom a mai, ma nem drive-inolunk :) A P-K túrista úton támadtunk, elég intenzíven emelkedős út a csúcsig. Egyedül a sötétedés sürgetett minket, időben fel kellett érnünk, hogy még lássunk valamit a látványból. A fa korlátig egyértelmű volt minden, ott viszont elsőre nem találtuk az ösvényt ami vezet a ládához. Végülis rájöttünk, hogy nem ússzuk meg, hogy ne kelljen átmászni rajta, rövid 40-50m után már ott is voltunk. Elsőre veszélyesnek tűnt, de szerintem nem vészes, és tényleg megéri átmenni, mivel onnan sokkal jobb a kilátás! Ozeki 1000. ládáját természetesen ő találta meg elsőnek közülünk, felhoztuk a csúcsra, és ott logolt mindenki. Elismerő ajándékaink átadása után nem győztünk eleget fotózni, nagyon szuper a hely, köszönjük Freddy a rejtést!
Energiapótlás, regenerálódás, és napnyugta után elindultunk le, a végén már korom sötétben értünk az autóhoz. Irány vissza Bp, ~200km :)
OZER
Avagy
Üdvözlünk a klubban
Avagy
van-e élet 1000 láda után?
Jeles ünnep felé közeledvén Gyros felajánlott egy kis könnyű túrát, valahol a Börzsöny tájékán, amit vígan elfogadtam, így együtt tudunk örülni a nagy eseménynek. A tervezést teljesen átengedtem, s mosolyogva élveztem a felhőtlen örömöt, hoztak-vittek, s én sodródtam az eseményekkel, akár egy patakba hullt falevél... Gyros, GoldenbayRobi, Hz és kollégám Laci volt velem e nagyszerű eseményen.
Úgy Salgótarján környékén már sejtettem, hogy ez nem egy szokvány túra lesz, se nem Börzsöny:-o. Valóban, Gyros bemelegítésül a Pécskő ládát választotta, ami nagyon jólesett . Innen még átszaladtunk a közeli Karancs-ra, ahol viccesen átszökelltem a határon Szlovák területre, hogy jééééé...(mit sem sejtve, hogy társaim mit forralnak ellenem).
Autóba visszaszállván, a határon most már komolyan átalmentünk, s elindultunk Szlovákia belseje felé... Nem kérdezgettem hogy merre, mert tudtam, normális választ úgysem kapok. Egyre komolyabb hegyek bukkantak fel, majd egy zord sziklaorom, jaj de jó, fotózzuk le! Megálltunk, fotóztunk, s látom kedves bajtársaimat pakolászni, szedelőzködni. Ide? Aha! Hogy? Simán, gyalog! Jaj, ne viccelj! De-de!
Utólag visszagondolva (meg ott, még lentről nézve) a látvány vadabb, az út (nekem) combos volt ugyan, de nem halálos. (ma már levettek a lélegeztető-gépről is, csak esténként kapok egy kis infúziót még) A vár és környezete csodálatos, a rejtéshez kimászni még remegő, fáradt lábakkal pedig külön élvezet. A ládát megtaláltam, s örültünk. Bekerült az ezredik log, s megkaptam SirGalahad dedikált verseskötetét! Itt az események nem értek véget, Gyros egy hatalmas dobozt rángatott elő hátizsákjából (hogy tudta ezt rejtegetni?), benne egy szép kupa:
GEOCACHING
1000.láda
OZEKI
2009.06.09.
Köszönöm !
Arigato !
A ládához vezető út tényleg elég veszélyes, rossz időben könnyen le lehetne csúszni a sziklákról a mély szakadékba. A kilátás nagyon szép, megérte feljönni, igaz mi felmentünk a felnyitott sorompónál az autóval. Nem gondoltuk, hogy ilyen nagy volt ez a vár. Nagyon hiányoltuk a magyar nyelvű táblákat. Köszi a rejtést.
Kriszti, Károly (Mónika, Péter -a gyávábbak csak a várból nézték a ládázást)
Ez volt a 600. megtalálásunk és ez a láda méltó is egy ilyen kerek számhoz. Gergő volt az ügyes, ő találta meg a ládát. Kellemes és szép túra volt.
Éva, Heni, Gergő, Rudi
Egyedül mentem fel a várhoz. Kimászva a korláton lecsúszkáltam a kis nyeregbe, ott 10 m-t mutatott a GPS. Volt ott egy kis szikla, annak környékén nem találtam semmit. Megpróbáltam átmászni a Cigánkára, de arra csak egy behajló szikla alatti kis párkányt találtam, azon nem nagyon fértem el, és a GPS is inkább visszafelé irányított (már amennyire a sziklafal mellett jó volt a vétel).
Még most sem tudom, hogy át kellett-e volna mászni a szemközti sziklára vagy sem. Most mások bejegyzéseit olvasva talán igen...
A láda első megtalálójaként már jártam itt kerékpárral most gyalogosan nyomtuk Pákóval Murányból ahol csapatunk kocsijai parkoltak.
A P sáv jelzésen gyalogolva egyre jobban esett az eső, így útközben behúzódtunk egy menedékházba ahol nagy meglepetésünkre szlovák ládászokkal találkoztunk.
A vár alatti nyeregben találkoztunk a csapat másik részével - akiket útközben egy könnyebb turistaúton vagy két órával korábban kitettünk.
Nem tudom milyen indíttatásból de újra átmásztam a Cigánykára ...
Tátrai hosszú-hétvégénk utolsó napján, hazafelé menet beugrottunk ide is. Mivel az előző napok túrái kissé lefárasztottak minket, a hosszabb, de kevesebb emelkedéssel járó utat választottuk Attibati és Paco kivételével. Ők voltak a sofőrök, Ők a kocsikkal elmentek a faluig, majd a parkolótól jöttek föl a meredekebb ösvényen.
Mi tempósan haladtunk a jó minőségű úton (bár a 100 m szint azért messze nem fedi a valóságot, összességében jóval több szintemelkedés van benne), majd a vár alatti üzemen kívül lévő turistaháznál egyesült újra a Csapat. Attibati és Paco már egy ideje vártak ránk. Felsétáltunk a várhoz, majd amikor megláttuk, hogy hová kell kimászni a ládáért sűrűn káromkodtunk! Nem vagyok tériszonyos, nem félek a magasságtól, de most a nedves köveken, csúszós avaron, kifelé hajló sziklákon haladva - amikor belegondoltam, hogy mi történhet, ha megcsúszok - kirázott a hideg! :o(
Most már tetszik, hogy kimásztunk oda, de akkor és ott nagyon hülye ötletnek tűnt!
Találat után visszakapaszkodtunk a várhoz, majd a meredek ösvényen leereszkedtünk a faluba, ahol a főtéren, egy kocsmában sörrel és Becherovkával jutalmaztuk meg magunkat a bátorságunkért. :o)
Ezúton is köszönöm szépen radpeternek a kirándulás megszervezését, Attibatinak a szállítmányozást, a Többieknek pedig a társaságot! :o)
A .com-os láda megközelítése biztonságosabb. Nem értettem, miért kellett oda kivinni a dobozt. (na jó, a vétlen megtalálás valóban kevésbé valószínű) Esős, havas-jeges időben nem épp életbiztosítás a kimászás.
A Király-hegy könnyű abszolválása után Murány várát céloztuk meg. A leírás szerinti parkolóból hamar felértünk a turistaúton a célhoz. A kilátóhelynél kimászva perceken belül meglett a láda. A korábbi logok alapján veszélyesebb helyre számítottam. Igaz, hozzáteszem, télen bizony az! A kilátás pazar, csodaszép a környék az időjárással pedig óriási mázlink volt! Hatalmas élményt jelentett itt lenni. Kösz szépen, freddy! Nálam ez 5-ös.
A Magas-Tátrából hazafele jövet megálltunk Zsuzsival és Mikulással Murányon, hogy levadásszuk a csészét. Nem mondom, hogy babakocsis volt a megközelítés, de nagyon is megérte felmászni. Igaz, hogy mire felértünk már spriccelt a homlokomból a víz, de ez inkább a gyászos kondimnak tudható be.
Szuper a kilátás fentről, a láda helye is remekül el lett találva, úgyhogy nálam ez 5*-ös. Köszi a rejtést!
Fullszívásunk Mozóval, okuljatok belőle.
Az ajánlott sárga parkolóbol indultunk neki, jó lesz nekünk a 250 m szint.
Igen ám de a sárga jelzés elindult erősen le. Na azt már nem, majd mi megyünk a gerincen végig, érjük el mihamarább a gerincet. Na itt volt a nagy hiba, hogy minden előtájékozódás nélkül indultunk neki. Menjetek _szigorúan a sárgán_ Felvisz, könnyen, jó úton. Mi ösvényen, kövek közt, vizes falevélen értük el az 1000 m-es magasságot :) Igen ám, de köztünk és a láda között így "lett" egy nagy völgy. 200-le 200 fel. De nem akármilyen terepen, meredek hegyoldalban, csúszós terepen, oldalazva. Egyetlen dolog ami miatt megérte a _kilátás_. Na az pazar volt!
Ilyet az életben nem láttam még. Kicsit így hosszú a túra (9-kor indultunk, 12-re értünk a várhoz) viszont nem unalmas. :-) Mikor már a se..ünkön vettük a levegőt, és erősen fontolgattuk a visszaindulást majd orvosi kezeltetést, akkor poénkodtunk, hogy a ládánál, csillogó arcú cseszlovákok jönnek majd szembe az "embéezerrel", hideg sört kortyolva. Na nem így lett. Egy földig ültetett, szpojleres Suzuki Wagon R+ jött fel a túristaházhoz. Sírtunk a nevetéstől :-) (talán a kéken végig?)
A vár csodás, na itt szívesen lettem volna várúr, hónapokat csak gyönyörködve a kilátásban, az alattam elúszó felhőkben, és örülni az első éjszaka jogának :-).
Egy pici problémám volt, a doboz _eszement_ veszélyes helyre lett rakva. Mi a cél? Szívassuk meg az átlag kessert? Puding vagy, nem mersz kimászni a csúszós köre, kockáztatva egy 20-50 méteres szakadékba esést? Részemről ez túl sok!
A túra csodás volt, élveztük minden percét (na jó, volt fél óra csúnyabeszélés is:-) Lefelé lebaktattunk a sárgán simán.
Szívás (1/3)
Rossz koordinátákon kerestem. A GPS-n egy rakás pont elcsúszott pár tíz métert, még ma sem tudom hogyan! A telefon persze lemerült. Két ponton durtam fel a terepet hiába, mert a ládák arrébb rejtőztek.
Kis-Fátrából hazafele tértünk be. A piros jelzésen robogtunk fel.
Hatalmas! Gyönyörű volt a vár és a panoráma, ráadásul belül teli volt gyöngyvirággal. Tetszettek a szépen kialakított kilátó pontok is.
Jó kis levezető tura volt, így hazafele.
Ez igen! Gyönyörű hely, vidám túra volt, eltekintve attól, hogy Dóri már az elején eltaknyolt, így a Pupu által szerzett botra támaszkodva bicegte végig a túrát.
Mi a rövidebb táv és a kisebb szintemelkedés csábításának engedve a sárga utat választottuk. Itt még sántikálva is sikerült negyed órát lefaragni a táblán jelzett 1óra 45 perces időből. A korláton könnyedén át lehet mászni, és igazából a ládához vezető utat sem nevezném különösen extrémnek. Néhol figyelni kell ugyan, de egyáltalán nem balesetveszélyes az ösvény.
Loggolás után, a várból kifelé Dóri megint szerencsétlenül lépett, így lefelé nem akartunk ugyanazon az úton menni. Helyette a piroson indultunk el, míg Pupu a sárgán ment vissza a kocsihoz. Mi a könnyen járható piroson 45 perc alatt lejutottunk a jelzett parkolóig, ahol fél órát vártunk a népszerű autós-újságíró érkezéséig. Szóval aki gyorsan, fájdalommentesen akarja megkeresni a ládát, ne dőljön be a rövidebb, sárga útnak! :-) Jobban jár a pirossal...
Általában jól bejönnek a túraterveim, de ma alaposan melléfogtam. Rosszul mértem fel a távolságokat és a napsütéses órák számát, és messze eltúlzott elképzelésnek nyertem meg Mudmant és Dórit: hajnalban User-hona Komáromnál, aztán Oroszlánkő, Donovaly, Murány vára, maj levezetésképp Villámlokalizátor Aggteleknél, és még egy kicsit továbbvinni a GCHUN ládát...
Az álom után az ébredés: Freddy tegnap elvitte a mobil ládát - egy gonddal kevesebb :-) Oroszlánkő: gyönyörű hely, sose jártunk erre, szép és rövid túra pompás napsütésben, hűvös szélben, pikk-pakk ment minden. Donovaly: drive in, de aztán... ...aztán eltoltam egy tolatást, felakadt az autó, hiábavaló küszködés után idegen segítség kellett, elveszett közel két óra. Sebaj, kár nem esett, nem sikerülhet mindig minden! Majd Murány: mivel kevés időnk maradt, a Muranska Huta felőli utat választottuk, lévén km-ben rövidebb és szintben enyhébb. Az ám, de tekervényes, sziklás, omlatagos az ösvény, többszörös szintvesztéssel, úgyhogy eszi az időt! Azért még jókor felérünk, kiélveztük a nagyszerű kilátást és a rejtek megközelítését. Kösz, Freddy, igényes megoldás, nem csalódtam Benned! Lefele sűrűsödő homályban, rég lekéstük az Aggtelek felé vezető direkt határátkelők nyitva tartását (du. 4-ig), hát ezek mára nem mennek már, majd legközelebb... Összességében nagyszerű túra, 800 km, pompás időjárás, szép tájak, általában nem csalódás, csak önmagamban egy picit...
Biciklivel jöttünk Nógrádszakálból Illérivel. Velka luka felől közelítve érdemes figyelni a nagy rét végén! Nem szabad legurulni a vár irányába a frissen aszfaltozott úton, hanem balra a földúton kicsit felfelé kell indulni. Jót remegtünk a sziklákon :) Érdemes a Freddy által megadott helyen kimászni, még mindig az a legkönnyebb út... Murányban nem kaptunk szállást, mert nem foglaltunk előre szobát!
Elátkoztalak Freddy! A rejtés miatt.
A sárga jelzésen közelítettünk. Csúszós is volt, kidőlt fák is nehezítették az utat és a szintvesztés miatt a végére megizzadtunk. A menedékháznál pihentünk és megrohamoztuk a várat. A várvédők részéről nem volt számottevő ellenállás:-) A Freddy által megadott ponton akartam kimászni a várból, de azon a koordinátán nem mertem. Végül is lemásztam (csúsztam), majd felmásztam és közben szidtam Freddy-t, hogy miért kell halálfélelembe kergetni a ládavadászokat. Nagyon csúszós volt így eső után a terep és csak a Cigánka tetején kezdtem magamhoz térni. A ládát hamar megtaláltam, de az öröm nem tartott sokáig, mivel vissza kellett mászni a várba. Ahol jöttem, arra nem mertem visszaindulni, még nem sikerült kiheverni a félelmet. Most a déli oldalon próbálkoztam, de itt is nagyon csúszott. Végül aztán visszaértem a fakorlátos kilátóhoz. Freddy! Készülök a bosszúra:-))
Útközben a Magas-Tátra felé.
A sárga jelzésnél parkoltunk. Felfelé a sárgán, szép, hullámzó, helyenként vad ösvényen. Visszafelé a Velka luka felé, majd a piroson le Muranska hutára.
1993-ban jártam itt (akkor vonattal jöttünk Pelsőcről, és a vár után felmentünk a környék legmagasabb csúcsára a Stolicára is), de nem emlékeztem rá, hogy ilyen nagy a vár. (Azóta sokat szépült is.)
VP és Mila
A leiras tenlyeg jo, csak nekem van egy hibam, hogy csak a Muranyi varban olvastam el. Mivel eleg rossz volt az ido, meg sok volt a gyerek is, a "rejtot" meg nem sikerult elerni igy inkabb kihagytuk.
Du. 4-kor érkeztünk meg a Freddy által említett sárga jelzés kiindulópontjához (Sedlo Predna Hora). A jelzett szintidő innen 1:45, ami egy normál tempót jelent . Az utat néhol nehezebbé teszik a kidőlt fák ,a vastag avar és kisebb emelkedők, de kellemes erdei túra helyenként gyöngyvirág illattal. A nyeregről már jól látható romok erőt adnak az utolsó várhoz vezető emelkedőhöz. Felfelé menet találkoztunk Janóval, aki már a várból lefelé tartott kerékpárjával. Szerencsére volt nála térkép , így visszafelé más utat választottunk. Ezúton is köszönjük a segítséget! Véleményünk megegyezett a környékről, neki és nekünk is nagy élmény volt láda nélkül is.
A kilátás csodálatos a hegyekre és völgyekre, körbenézve szinte mindenhol 1000 m feletti csúcsok (szegény Kékes-tető). A láda koord. nekünk nem tűntek elég pontosnak (kb. 30m), de mivel a gps néha megbolondult, lehet hogy jók. A fénykép sem igazán segített, inkább a szövegben egy részlet "Cigánka csúcstól K-re" és az első megtaláló bejegyzése. Harmadiknak logoltunk , mivel Janót is beírtuk, bár ő nem kérte.
FIGYELEM! A tériszonyosokat a ládához vezető ösvény egyes részei felizgathatják! /Ezt az izgalmat viszont csak a tériszonyosok érzik :-(! /
Lefelé már igyekezni kellett a közelgő este miatt, ezért elindultunk a kék jelzésen a Muranska Huta felé vezető úton a szintidőt (1:20) mi az autóig ( +1 km Hutától) 1 óra alatt gyalogoltuk le. A kék jelzés a Velka Lukanál egyesül a pirossal, amit egy majorsághoz vezető aszfaltút keresztez, majd a piroson egyenesen Muranska Hutába jutottunk. A karsztos kis medencét követően az erdőn át egy kis patak zúgói követik utunkat a településig. A visszafelé vezető út sokkal gyorsabb és könnyebb. Családos kirándulóknak érdemes a Velka Lukáig autóval menni és innen a kék jelzésen könnyű megközelíteni a várat.
A kirándulás és a környék is nagyon tetszett. Mivel siettünk vissza , így a barlangba már nem mentünk el, de még bepótoljuk.
Köszönjük és mindenkinek ajánljuk ezt a túrát! : A+R
A hely régóta szerepelt a "listámon" ezért, ahogy tudtam elindultam. Murányban hagytam a kocsit és bicóval tekertem fel a Velká lúkai elágazóig. Az út elég meredek, de megérte. Az elágazótól az erdészeti úton tovább a Nagy-réten keresztül a várig tekertem ill. gurultam...-:)) majd az ajánlott bicóparkolóban kötöttem ki a bicót. Kimentem a jó kilátást nyujtó bástyáig, majd tovább ereszkedtem a Cigánka felé a bozótos gerincen, majd rájöttem (mint tériszonyos), hogy innen már ne tovább. A környezet, az út, a csodás kilátás elég élményt nyújtott, úgyhogy könnyű szívvel visszafordultam. A várkapu után a lépcsőkön cipeltem éppen a bicót lefelé, mikor találkoztam zsalabérékkel, akik épp felfelé tartottak. Jót beszélgettünk, majd szerencsés ládakeresést kívánva nekik, legurultam Murányba.
Köszi a jó helyért és a jól használható leírásért, számomra ez igazi "on line útikönyvként" működött
Az ajánlott panzióban aludtam, majd másnap a minden vasútbarátnak "kötelezö" tiszolci fogaskerekű pályát és viaduktjait, valamint a feketebalogi keskenyvágányú vasutat látogattam meg.
Bánréve - Murányi vár - Bánréve 145 km kerékpárral
Megörültem a ládának mikor kijött, végre egy jó kiadós kis tekerés.
Nem startoltam rá nyomban, úgyis vannak megszállottak akik még aznap éjjel levadásszák. De nem ... Teltek a napok, elmúlt a hétvége is, és a láda még mindig szűz volt. Úgy látszik túl munkásnak találták a hivatásos első megtalálók.
Ekkor határoztam el, hogy kedden megcsinálom. Beszereztem a Bosnyák téren a szükséges térképeket, bekönyörögtem a bringát a szervizbe a hétvégi Csóványos túra következményeit eltüntetni.
Kedden kelés fél négykor, indulás négykor (kocsival vittem a biciklit), hétkor már Bánrévén voltam. Nem volt egyszerű parkolót találni, mert a határon nem engedték hagyni a kocsit, a határtól 500 méterre levő fizető parkoló meg még zárva volt, ezért Bánrévén egy élelmiszer bolt előtt hagytam a kocsit.
Kicsi volt a forgalom a határon, ezért a határőrök ráértek velem foglalkozni. Feltették a szokványos kérdést: "Hova lesz a kirándulás ?". Mikor megtudták hogy a murányi várat készülök meglátogatni, hosszú történet következett egy "hülye unokaöccsről" aki nem csak arra használja a biciklijét hogy a kocsmába menjen vele hanem túrázni is szokott.
Végre elindulhattam. Az út Murányig viszonylag egyszerű. Komoly emelkedő csak Tornala és Murány között az út első harmadában volt. Amúgy kicsit hepehupás a terep de jól lehet haladni. Tízkor már Murányban voltam. Akkor még nem gondoltam hogy a lágvonalban mért két kilométer megtételéhez két órára lesz szükségem. A piros jelzésen indultam ( a faluba beérkezvén hamarosan szembeötlik a jel) de nem követtem a jelet az erdőbe hanem a turista térképről kinézett murvás úton tekertem felfelé. Elég erős teherautó forgalom volt, ketten nem fértünk volna el, ezért minden autónál le kellett állni, megvárni amíg levegőt kapok a portól. Abban a tévhitben voltam hogy az út egészen a várig vezet - minek veszek térképet ha nem tanulmányozom át tüzetesen . Egy idő után feltünt hogy távolodok a vártól. Visszagurulás, megkerestem a és a murvás út utolsó metszéspontját és így gyalogoltam fel a várhoz. A bringát a Freddy által kijelölt helyen hagytam, majd elindultam megkeresni a ládát. Gondoltam most már sinen vagyunk, még 100 méter a láda, könnyen meglesz. Akkor csodálkoztam el, mikor a vevő a várfal szélére kalauzolt, ahonnan még nyolcvan méterre volt a láda egy szomszédos hegycsúcs irányába. A két csúcs között meg látszólag szakadék. Mint utóbb kiderült a csúcsot a várral egy bozóttal fedett geric kötötte össze. Volt itt minden; egyes helyeken csak úgy tudtam haladni ha a visszahajló sziklafalba kapaszkodtam. Szóval babakocsival ne probálkozzon senki és ne a nagymamát küldjétek előre...
Néhány percnyi keresés után a fotó alapján megtaláltam a megjelölt fát és a pérhuzamos faágakkal jelölt rejtekhelyet. A rejtés monolit sziklafal benyomását keltette bennem, ha nincs a fénykép még mindig a ládát keresném.
Összességében nagyon élveztem a túrát, régóta végytam már egy szlovákiai kiruccanásra, végül is ez a láda adta meg az utolsó lökést, hogy az ötletből tett is legyen.
Köszönöm Freddynek a színvonalas leírást - sokat segített - és a rafinált rejtést.
Pár képet még felrakok.
Sajnos, ahogy sokon látszik, nem mindig volt szép napsütés. A természet is vissza van ott maradva pár héttel. 1200m felett (ahogy a képen látszik) 20-30cm összefüggő hó volt meg persze jó hideg :)
Kíváncsi vagyok ki vadássza le elsőnek és vajon bicajjal vagy más eszközzel :)
A ládába itt is akartam rakni egy energiaitalt, de nem bírtam belepréselni, így elfogyasztottam :)
Légyszíves a következő keser vigyen egy alkoholos filcet és feliratozza a ládát, mert én nem tudtam! Köszi!