2023.11.11. Ládaellenőrzés, mindkettő a helyén van! :)
Sziasztok!
Egy multi ládát fogadtam örökbe és a logok alapján módosítottam picit rajta. Igaz a hely akár két külön láda rejtek is lehetne, de én hagytam multinak!
Mindkét ponton hagyományos láda vár titeket! :)
Eredeti rejtést köszönöm Gyöngyfűző és Párja-nak!
Jó keresgélést kíván: VenTOmi
FIGYELEM! A TEREPEN EL VAN REJTVE EGY .COM LÁDA IS!!! NE TÉVESSZEN MEG SENKIT! :)
Bevezető:
1. A csárdától kb 70 méterre egy kétágú villanyoszlop (a csárdától a legtávolabb lévő kétágú villanyoszlop) tövében a láda, benne a jelszó első része. A láda egy 10x15 cm hengeres műanyag doboz
2. A templomromtól kb 5 méterre egy fa tövében, borostyánban rejtve a láda, benne a jelszó második fele! A láda egy 10x15 cm-es konyha tároló doboz
1. Kutyakaparó Csárda 
N 47° 3,099' E 19° 56,781' 102 m [GCKoTr-1] Balla Antal, Pest megye főmérnökének 1766-os térképén már megtalálható a csárda. 1877-ig a jászapáti hivatalos írások külső, vagy kiscsárdaként emlegetik, csak a szájhagyomány nevezte Kaparási csárdának.
Petőfi Sándor 1847 januárjában írta meg a csárdáról a
Kutyakaparó című versét. Többször járt itt a szabadságharc bukása után Nagykőrösön tanároskodó Arany János is. A nádtetős Kaparás 1926. március 15-én leégett, cseréptetős épületként építették újjá, és azóta többször átalakították. Jelenleg Kutyakaparó csárda néven működik, a környékbeliek és az átutazók is szívesen látogatják a hangulatos történelmi emlékhelyet.
A koordináták a ládához mutatnak! Itt találhatod meg a jelszó első részét, mely a csárdától kb 70 méter távolságra van egy kétágú villanyoszlop egyik tövében!
2. Templomrom N 47° 0,018' E 19° 55,579' 111 m [GCKoTr-2] Ezen a ponton találod a második hagyományos ládát a második jelszó részlettel. Egy fa tövében, borostyánban! A település temetőjében áll a XV. századi gótikus templom még ma is álló falmaradványa, feltehetően 1596-ben elpusztult kun település egyetlen emléke. A templomot a településsel együtt a török pusztította el, így sokáig csak puszta volt, ami csak a XVIII. században éledt csak újjá. A régészeti feltárása is történt, ahol korabeli csontok is előkerültek,
Anyaga a környéken a felszín alatt 80-120 cm-re található terméskő. Érdekes megfigyelni a lyukacsos köveket, amiből épült: ez a híres darázskő, azaz a réti mészkő.
A két jelszót szóköz nélkül egybe írva tudod megadni!
Kocsér története
Kocsér a tatárjárás után keletkezett kun települések egyike.
Területe a történelmileg kialakult Kiskunsághoz tartozott. Első, okleveles említése 1488-ból való, a Budai Káptalan egy birtokperes iratában. A XV. században már templomos hely, de a török időben elpusztult, valószínűleg 1596-ban. 1702-ben I. Lipót császár a területet eladta a Német Lovagrendnek, ami erősen jogsértő cselekedet volt. Ezáltal a szabad jászok és kunok földesúri hatalom alá kerültek. A jászkunok elhatározták földjük visszavásárlását, amit 1745-re meg is valósítottak. 276 jászapáti család adta össze a 30 000 forintot, amelybe a saját és a két kun puszta, Kocsér és Kömpöc visszavásárlása került. Ettől kezdve a terület Jászapátihoz tartozott. A XIX. században a szórvány tanyavilágból álló község 1877-ben vált önállóvá.
