1. pont: Pótjelszó és QR-kód az esőbeálló korlátjára alulról felragasztva, valamint csak jelszó a fahíd utáni térképes tábla hátulján.
A parkoló melletti büfé asztala: N48° 37,051' E20° 48,956' 247 m.
Az első ponthoz közeli
fahíd: N48° 38,297' E20° 48,947' 475 m. Távolság 3400 m.
Az első pont: N48° 38,329' E20° 48,965' 488 m.
A második pont: N48° 37,634' E20° 50,018' 559 m.
Köszönöm Zerginek, hogy gondjaimra bízta első rejtését. Az eredeti szöveget lényegében megtartottam, csupán az információkat aktualizáltam. [fulpes]
Ezzel a ládával a
Gömör-Tornai-karsztvidék egyik gyöngyszeméhez, az európai hírű látnivalóhoz szeretnélek benneteket elkalauzolni a Z\ jelzésen, a közel 10 km-es tanösvény bejárásával!
A Szádelői-völgy Magyarországról legjobban megközelíthető a tornanádaskai határátkelőtől. Innen gépkocsival Tornán (Turna nad Bodvou), vagy jókora országúti sétával gyalog, illetve kerékpáron Szádudvarnokon (Dvorniky) keresztül egyaránt elérhető a völgy.
A nyáron őrzött parkoló Szádelő (Zádiel) falu északi végében a csörgedező Szár (Blatnicka)- patak partján található. A szezonális büfé finom csapolt sörrel várja a látogatókat!
Szádelő nevének szád előtagja az ősi magyar száj szóból keletkezett, jelentése "nyílás, hasadék". A település az 1317. évi oklevélben szerepel. Neve azt jelzi, hogy a falu a hasadék nyílása előtt, a szurdokvölgy bejáratánál fekszik.
A Szádelői-völgy egyedi szépségű, patakos, vízvájta, észak-déli irányú sziklakanyonja a Felső-hegyet és a Szádelői-fennsíkot választja el egymástól. A több km hosszú, 300 m mély, nagy esésű szoros alja - melyben egykor a Kassa - Rozsnyó kocsiút vezetett - helyenként csupán 10 m széles. A völgy mélye hűvösebb a magasabban fekvő, de meleg, napos fennsíkoknál, ezért általában alpesi növényfajok is megtelepedtek. Gazdag kagylókövületekről is ismert. A szurdok közepén tornyosuló 105 m magas különálló sziklacsúcs, a Cukorsüveg a Szádelői-völgy legjellegzetesebb sziklaalakulata. Az 1954 óta védett, fenséges, zord mészkőszoros a Szádelői-fennsík peremének kilátópontjáról nyújt igazán festői képet, ezért túránk is felkeresi.
A parkolóból (
N 48° 37,051' E 20° 49,956' 247 m [GCSZDL+parkolo]) indul a Z\ tanösvény jelzés, melyet körtúránk során végig követünk! A Szádelői-völgy patakos szurdokában futó, a közforgalom (és a kerékpározás) elől lezárt, keskeny aszfaltút eleinte erősen emelkedik. A sűrű, árnyat adó erdővel fedett völgyben a hol jobb, hol a bal parton hömpölygő Szár (Blatnica)-patak kisebb zúgókat alkot, csacsogását helyenként függőleges falú, kőfolyosót alkotó komor sziklarézsűk visszhangozzák. Egyszerre megnyílik felettünk a lombsátor (ősztől tavaszig sokkal jobban látszanak a sziklák), megpillanthatjuk a Cukorsüveg gigantikus, karcsú sziklatornyát. Tovább haladva jobbra található a Király-barlang (Královská jaskyna), mely arról nevezetes, hogy a mondák szerint a muhi csata után az őt üldöző tatárok elől menekülő IV. Béla király itt húzódott meg, mielőtt görgői udvarházába eljutott kis csapatával.
Lassan megszelídül a szurdok, egy gyümölcsfás, fenyvessor szegélyezte tisztáson erdészház áll. Itt egy fahídon jobbra térve a K, Z és persze a Z\ jelzésen elhagyjuk az aszfaltutat. A
fahíd közepe:
N 48° 38,297' E 20° 48,947' 475 m [GCSZDL+fahid], innen rövid iránymenetben haladva a 15x8x8 cm-es belméretű konyhai doboz-
láda egy mohás szikla alatt található, amire rádőlt egy nagy fa, mert a völgyben csak minimális műholdjel volt csak fogható!
N 48° 38,329' E 20° 48,965' 488 m [GCSZDL-1]
Láda karbantartás során két helyre, az esőbeálló korlátjára alulról , valamint a fahíd utáni térképes tábla hátuljára is felragasztottam a jelszót tartalmazó laminált lapot:) [fulpes]
A hegyoldal árnyas bükkösében régi szekérúton kapaszkodunk a Szádelői-fennsík felé, a hajtűkanyar előtt jobbra, egy sziklaélről már lelátunk a szorosra. Felérünk a platóra, a Sziklán (Na skale) levő útelágazásba. A szikla párkányáról nagyszerű panoráma nyílik a völgyre, a Cukorsüvegre, s a párába vesző Tornai-medencére. A bájos, ligetes Szádelői-fennsík rétjeit birkákkal legeltetik, hodályukat balra pillantjuk meg. Átmegyünk egy alig érezhető nyergen, majd egy festői, tisztásos, borókaligetes, kissé karros, széles dombtetőn. Árnyas sűrűben keresztezzük a több, mint 100 ha területű, őskori szádelői földvár (Hradisko) jól felismerhető, köves, 5 m magas, 10 m széles északi sáncát.
Fenyőerdőfoltok, rétek kísérnek ki a fennsík nyugati peremére, a Szádelői-szurdokvölgy fölé kiugró sziklagyepes tetejére. Lélegzetelállító kilátás nyílik innen a szorosra, mely különösen jobbra, a fölé hajló lapos sziklagerinc letöréséről teljesedik ki igazán.
Itt helyeztem el az előzővel megegyező méretű,
második ládát egy kisebb sziklafal aljában, sziklákkal takarva. Figyelem! Gyerekeket ne engedjetek el felügyelet nélkül a környéken!
N 48° 37,634' E 20° 50,018' 559 m [GCSZDL-2]
A déli nap besüt a festői szurdokba, a mészkőfalak, -tarajok vakító fehéren törnek ki a sötétzöld lombbundából. Innen fentről ügyet sem vetünk a völgyből még büszkén magasra törő Cukorsüvegre. Dél felé a Tornai-medence mögött jól látszik az Alsó-hegy (kőbánya) elkeskenyedő, ellaposodó vége. Itt, a Szádelői-völgy felett állva szinte megelevenedik előttünk a szoros keletkezésének (egyik) népmeséje: "Egyszer Szent László király a pogány tatárok elől menekült. Mikor üldözői már-már utolérték, a hegy a lóháton vágtató király mögött hirtelen tövig kettészakadt, s a pogányok mind a mélységbe zuhantak, hol agyonzúzták magukat." (Ez az erdélyi Tordai-hasadék mondája is.) A K, Z\ jelzés fenyőfoltok között, karros ösvényen visszavezet a fennsíkra. Karsztbokros, lapos magaslatán jobbról egy zsomboly beszakadását érintjük, a plató füves, borókás, köves hullámos bércháttá kezd válni. Nyergének tisztásán fontos elágazás: a keleti irányt tartva karsztbokros, nehezen járható, karros-sziklás gerincen Torna igen romos vára mellett Torna felé vezet tovább, de a Z\ még egy kisebb csúcs előtt a lapos nyeregben hirtelen jobbra (!!!) tér.
A fokozatosan nyugatnak forduló keskeny, kőmorzsalékos ösvénytől keletre feltűnik Torna várának romja. A meleg, cserjés oldalban éppen 10 szerpentinkanyarral, az országút felhallatszó zajában ereszkedünk le Szádelőre. Felső szakaszáról több alkalommal is kilátás nyílik a Tornai-medencére, az Alsó-hegyre és a Szalonnai-hegységre. A templommal egy vonalban érünk be a településre, balra a buszmegállót (ill. a távolabbi vasútállomást), jobbra a Szádelői-völgy bejárata előtti parkolót érhetjük el.
Gépkocsival nem túl nagy távolságban szlovák területen található
Krasznahorka büszke vára, a
betléri Andrássy-kastély, a
szilicei jégbarlang,
Rákóczi kassai ládája, a
Görgői-vízesés és a
Huszita templom is! De okvetlenül érdemes megnézni a mártonházi (Ochtina) aragonit- és a gombaszögi szalmacseppkő-barlangokat is!
Irodalom és térkép: A Gömör-Tornai-karszt és a Cserehát - Cartographia.
A láda: Az
első pont a fahíd után egyenesen fel a kidőlt fák között, a második mohás nagy szikla alatt: N48° 38,329' E20° 48,965' 488 m. Pótjelszó és QR-kód az esőbeálló korlátjára alulról felragasztva, valamint csak jelszó a fahíd utáni térképes tábla hátulján.
A
második pont a kilátóterületen egy kisebb sziklafal aljánál kövekkel takarva: N48° 37,634' E20° 50,018' 559 m.
Jelszó: a két ládában található szó egymás után írva.
Jó túrázást és ládamegtalálásokat kívánok!
Ládatörténet:
2023. 03. 27: Zergi a nevemre írta a ládát.
2023. 04. 01: Felújítottam a rejtéseket, pótjelszót helyeztem ki, megkezdtem a ládaoldal frissítését. [fulpes]
Zergi korábbi bejegyzései:
2005.05.10. 08.38. Köszi a figyelmeztetést Akloz, valóban elírtam egy számjegyet! Bocsi! Már javítottam, a jó koordináták vannak fenn.
Zergi
2006.06.06.
További értesítésig a láda csak félkarú óriás! Állítólag kidőlt az első ládánál a fa és eltűnt a láda. Igyekszem pótolni, de a völgyet addig se hagyjátok ki!!! A jelszó most a fennsíkon található ládában van....
2006.06.26.
Pupunak köszönhetően újra lett telepítve az első láda is, köszi!
2011/09/28.
Kicseréltem az Szdl1 ládáját. Feleakkora, mint a régi, ajándék alig-alig fér bele!