[WAP: Kétpontos virtuális minimulti.
1, A N48° 28.3710' E21° 16.7470' 185m. A jelszó a huszita-ház előtti térképen van, nézzétek meg jól mindenhonnan ;) (12 karakter, két szó).
2, A N48° 28.430' E21° 16.543' 187m pontnál található református templom KÉT felső (külső!) kapuívén levő évszámok összege.]

A tokaj-hegyaljai borvidéket bemutató ládasorozatunk következő állomása Gönc.
Kérjük, hogy a megtalált jelszót jól őrizzétek meg, a ládasorozat többi tagjához hasonlóan!

A láda
Ez a kétpontos virtuális multi a Hegyalja híres alapegységének, a gönci hordónak állít emléket. A város ugyan nem tagja a hegyaljai történelmi borvidéknek, de a hordót ma is használják.
A multi első pontja a huszita-ház  N 48° 28,371' E 21° 16,747' 185 m [GCGoHo-1] előtti térképen található, nézzétek meg jól mindenhonnan, keressétek a GCGoHo-t, de nem a hordót! ;) (12 karakter, két szó). Kérjük, hogy aki megtalálta, ne árulja el a megoldást!
A második pont a református templom  N 48° 28,430' E 21° 16,543' 187 m [GCGoHo-2]. A KÉT kőkeretes külső(!) kapu felső ívén található évszámok összege adja a jelszó második felét. A számokat kívülről, a templom zárva tartása idején is le lehet olvasni!

Kérjük, figyeljetek oda, hogy mit olvastok le! :) KÉT KÜLSŐ KAPUÍV VAN, mindkettőről kell az évszám!

A város
Gönc történetét az Árpád-kor idejétől ismerjük: a királyi birtok részeként, az 1200-as években egyike volt a vizsolyi várispánsághoz tartozó 10, német kézművesek által lakott falunak. Egy 1220-ból származó okiratban Gunzy néven szerepel, de később előfordult Kunczeldorf és Gencz alakban is.
A tatárjárás utáni időszakban az Aba nemzetséghez tartozó Amadék birtokába került, a század végén épült meg az Amadé-hegyen található váruk (GCAMAD), melynek ma már csak néhány romos falmaradványa áll. Nagy Lajos király két pálos kolostort és templomot is alapított a közelben. Az egyiknek már nyoma sem maradt, köveit az elmúlt évszázadokban elhordták; a másik (GCpalo), 1371-ben épült, egyhajós templomának falai még részben láthatóak.
A XV. században elején, a huszita mozgalmak megerősödésével a cseh Giskra, huszita vezér fennhatósága alá kerül. Gönc ekkor már fontos mezőváros, mivel a Debrecen - Tokaj - Kassa fő kereskedelmi- és hadi útvonalon fekszik, az Erdély felől érkező árut is a gönci Hernád-hídon vitték tovább Csehország és Szilézia irányába. A hegyaljai bort a gönci kádárok által készített, jó minőségű tölgyfa hordókban szállítják lengyel és orosz vidékekre, így a mezőváros fejlődése felível. 1511-ben II. Ulászló évi négy vásár tartására ad jogot, de a mohácsi vész után a három részre szakadt ország egyik komoly ütközőzónája lett: a magyarok, a németek és a törökök is folyamatosan sarcolják. 1570-től már Abaúj vármegye székhelye, a reformáció idejének egyik híres kulturális központja: Bencédi Székely István, gönci pap írja első magyar nyelvű történelemkönyvünket; veje, Károlyi Gáspár 1590-ben megjelentette a teljesen magyarra fordított Bibliát, melynek kéziratait Szenci Molnár Albert, a későbbi zsoltárfordító és szótárkészítő vitte át gyalog a vizsolyi nyomdába. A később Vizsolyi Biblia néven ismert fordításnak egy példánya Vizsoly református templomában jelenleg is megtekinthető (GCVIBI).
Az elszegényedő mezőváros 1647-ben elveszti vármegyeszékhelyi címét, mégis 1677-től 8 évig otthont ad az ellenreformáció által Sárospatakról elüldözött református főiskolának. 1706-ban II. Rákóczi Ferenctől hajdúvárosi kiváltságot kapott, jelentősége azonban folyamatosan csökkent. 1871-ben elveszítette városi rangját (melyet csak 2001-ben kapott vissza), a trianoni békeszerződés után elcsatolt területek miatt pedig az ország szélére került, korábbi gazdasági kapcsolatai megszűntek, eljelentéktelenedett.

Érdekességek a hordóról
A gönci hordó mérete a történelem során többször is változott: a XVI. századi első említések idején még 480 budai icce (407,24 liter), a XVIII. században már csak 180 budai icce (152,72 liter), míg a XIX. században 160 budai icce (135,75 liter) űrtartalmúra csökkent. Lényegében ez utóbbi méretű hordót készítik és használják ma is.
A hordó hagyományosan zempléni tölgyfából készült, az első időkben még fa abroncsozással (ilyet azonban ma már csak a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum őriz), majd a XIX. század első éveitől kezdve jelennek meg a vasabroncsok, melyek a század végére gyakorlatilag egyeduralkodóvá váltak. A többi magyar hordónál hosszúkásabb és keskenyebb a gönci, mivel a -főként távoli, lengyel piacokra igyekvő, öszvérvontatású- szekerek rossz, meredek utakon közlekedtek, így a jobb helykihasználás és a biztonságos szállítás miatt lett egyeduralkodó ez a hordótípus, amelyből általában 4 fért pontosan a szekérderékba.

Fontosabb látnivalók, érdekességek
A XIII. században épült, nagyméretű gótikus templom helyén, a város délkeleti részén, a domboldalban áll a XVIII. században, barokk stílusban emelt római katolikus templom N 48° 28,220' E 21° 16,690' 206 m [GCGoHo+KatTemp]. Itt nyugszik Károlyi Gáspár is, mivel a templomot a plébániaházzal együtt a reformátusok használták a XVI. század végétől egészen 1711-ig.
A későbarokk stílusú református templom a XVIII. század végén épült, kertjében Károlyi Gáspár egészalakos bronzszobra található, melyet Mátrai Lajos György készített 1890-ben. Mellette, a régi református iskola épületében rendezték be az 1999-ben megnyílt Károlyi Gáspár Múzeumot és Bibliakiállítást, amely az egyes korok, népek és különböző nyelvek Bibliáit mutatja be (többek között az 1590-es Károlyi-féle Vizsolyi Biblia egyik eredeti példányát is), illetve emléket állít a neves prédikátornak és segítőinek; emellett több egyházművészeti kincs is megtekinthető itt.
A Kossuth u. 103. alatt található huszita ház erődített jellegű, erős kőfalakból épült, alápincézett, emelt lakószintű, szűk ablaknyílású épület, amely a kutatások szerint a XVII. században épült, így valószínűleg nincs köze a névadó huszitákhoz. 1832-ben jelentősen átalakították, ma ismert formáját az 1975-78-as felújítás során nyerte el. Pincéje többszintes, jóval nagyobb a fölötte álló háznál (bár nincs feltárva teljesen). Udvara és a hátsó épületek a régi gönci, fésűs beépítést és településszerkezetet mutatják, amely még emlékeztet a XIII. századi betelepítések utáni elhelyezkedésre: a jellegzetesen hosszú telkek és az egymás mögötti épületek a több generációs családok együttélését mutatják. Mai berendezése a XIX. század végének mezővárosi paraszti-polgári életmódjának emlékeit őrzik, elsősorban a helyben és a környező falvakban gyűjtött tárgyakból áll. Az épület belső elrendezése egy tisztaszobából, konyhából, kisszobából áll, melyet a kamra és a pince egészít ki. A múzeum kiállításának fontos része a pincében található gönci hordó is. Az épület hátsó traktusában a zöld mázas gönci kerámiát és egyéb helytörténeti emlékeket bemutató kiállítás látható. (A nyitvatartásról és a látogatással kapcsolatban a polgármesteri hivatal 46/388-355-ös telefonszámán lehet érdeklődni; de a bejárati táblán feltüntetett gondnok a téli időszakban is szívesen kinyitja és bemutatja a házat az érdeklődőknek.)
Az 1790-ben, copf stílusban épült Pálffy-kastély a Kossuth u. 83. alatt található; ezt később klasszicista stílusban átalakították, jelenleg gyermekotthonként üzemel.
Strandot is találhatunk itt: a  N 48° 28,471' E 21° 17,251' 212 m [GCGoHo+Strand] ponton székelykapus bejárattal. A víz 20-22 °C-os, enyhén vasas ízű (a közkutak vize szintén ilyen), kissé feljebb a domboldalban egykor a híres gönci kádas fürdő épületei voltak, melyek berendezését a harmincas években széthordták, megsemmisült.
A területen termesztik a méltán népszerű hungaricumot, a gönci magyar kajszit, amelyből többek közt a gönci barackpálinka is készül. Az itteni, nagymúltú kajszitermesztés fő oka a talajadottságokon kívül az éghajlatban keresendő: kora tavasszal a zempléni hegyek miatt egyenletesen hideg az idő, így az igen érzékeny kajszirügyek csak később indulnak fejlődésnek, mint az ország más tájain, ahol az ekkortájt rendszeresen jelentkező hirtelen felmelegedés és az azt követő enyhe fagy nagyon sokszor tönkreteszi a virágokat és így a termést is. Érdekesség még, hogy a későbbi rügybontás ellenére az itteni kajszitermés 7-10 nappal korábban érik be, mint másutt.

A ládakereséshez sok sikert, kellemes túrázást és jó időt kívánunk!