1. pont: hány növényritkaság található az arborétumban?
2. pont: az üvegen található teljesalakos lovak száma
3. pont: sorok száma
4. pont: az alagútban található márványtáblák száma
5. pont: a ládában található jelszórészlet
A jelszó az öt ponton található jelszórészletek egybeírva.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A multi pontjai:
1, Javasolt parkolóhelyet a
N 47° 38,524' E 17° 59,087' 145 m [GCBALO+parkolo] koordinátán találtok. Egy kis sétával az arborétumhoz juttok.
Az Arborétumban található az Európában egyedülálló Híres Lovak Emlékparkja
N 47° 38,566' E 17° 59,251' 136 m [GCBALO+emlekpark], mely az itt elpusztult híres lovaknak állít emléket márványkövekkel díszített kopjafás sírhalmokkal.
Itt van a jelszó első pontja
N 47° 38,516' E 17° 59,089' 142 m [GCBALO-1], ahol a kérdés, hogy hányadikától van nyitva az arborétum?
Az arborétum nyitvatartása: 10-18-ig.
Jegyárak: ingyenesen látogatható
Az arborétumból kijövet a település "Legszebb utcája 2000-ben" címet elnyert utcáján végigsétálva az út jobb oldalán láthatjuk a szabadon legelésző híres arab ménest. Az elkerített területen csikókat is megfigyelhetünk.
2, A lovasmúzeumban
N 47° 38,477' E 17° 58,889' 140 m [GCBALO-2] a bábolnai lótenyésztés különböző emlékeit láthatjátok. Itt van a jelszó második pontja: a kétszárnyú ajtó üvegén található teljes alakos lovak száma.
A lovasmúzeum H-P: 7,30-15,30-ig látogatható.
Jegyárak: lovasmúzeumba 200 Ft, ménesudvarba 500 Ft a felnőtt belépő.
3, A Szapáry kastélyban található ménesudvar egyénileg nem látogatható. Látogatása csak szervezett formában lehetséges, vagyis a lovasmúzeumban jelzitek a látogatási szándékotokat. Az idegenvezető végigvezet az egész ménesudvaron és szakszerű idegenvezetést is ad. Látogatási szándékot a 34/569-111-es számon is lehet előre jelezni.
Itt van a jelszó harmadik része
N 47° 38,457' E 17° 58,875' 139 m [GCBALO-3]. A mellszobron található felírat sorainak száma (aláírás is).
Utána a kíváncsiak megnézhetik Fadlallah El Hedad Mihály sírját a temetőben
N 47° 38,648' E 17° 58,605' 132 m [GCBALO+temeto].
4, A ménesudvar megtekintése után sétánk a "A leghűségesebb bajtársnak" c. (ló) szobor
N 47° 38,498' E 17° 58,781' 140 m [GCBALO+szobor], illetve a műemlék jellegű római katolikus templom
N 47° 38,477' E 17° 58,782' 142 m [GCBALO+templom], mellett vezet el. Itt látható Nepomuki Szent János szobra is.
Jelszónk negyedik pontját a Hősök kapuja rejti
N 47° 38,396' E 17° 58,762' 140 m [GCBALO-4]. Hány márványtáblán emlékeznek meg a hősökről?
5, Ha továbbsétálunk, akkor elérkezünk a település lovaspályájához
N 47° 38,314' E 17° 58,653' 139 m [GCBALO+lovaspalya], ahol a bemutatókat és a versenyeket is rendezik. A láda, innen nem messze
N 47° 38,283' E 17° 58,832' 140 m [GCBALO-5] a lépcső előtt, annak bal oldalán lévő örökzöld alatt található. Itt van a jelszórészlet ötödik pontja. Alternatív: a ládától 10-m.re, a parkolónál található tábla alján található szó. A doboz nem nagy így nagy ajándékot nem tudtok beletenni, toll sincs benne. A visszarejtés során kérek mindenkit, hogy körültekintően járjon el, mert nehéz új helyet találni az esetleg ellopott és felfedezett ládának.
Megközelítése:
-Gépjárművel az M1-es autópálya Ács-Bábolnai csomópontjánál kell letérni, és innen kb. 4,5km-re található.
-Autóbusz csatlakozások: Budapest, Győr, Komárom, Kisbér, Tata, Tatabánya irányából naponta menetrend szerint.
Történelmi áttekintés:
Arborétum:
Az Arborétum létesítésének célja az volt, hogy minél gazdagabb fajta, alak és változat összegyűjtésével kultúrált, esztétikus zöldövezet létesüljön a községben.
A Dendrárium alapítása (1965) Dr. Burgert Róbert nevéhez fűződik.
Az első telepítési ütemet az akkori erdészeti üzem kezdte meg dr. Újvárosi Miklós és dr. Tóth Imre botanikusok irányításával. Ekkor elsősorban fenyőféléket ültettek, figyelembe véve az edafikus és klimatikus adottságokat is.
A hetvenes évek közepén, a második telepítési ütemben szintén a termőhelyi viszonyoknak megfelelő összeállításban dr. Barabits Elemér és Kiss Miklós erdőmérnökök segítségével fejlesztették a növényanyagot.
A mintegy 500 különböző fajú növényből 335 lombos-, valamint 156 örökzöld fa és cserjefaj található az Arborétumban.
Tiszti kaszinó épülete:
Az impozáns épületegyüttes feltehetően 1901-ben nyerte el mai formáját. Az ekkor itt élő viszonylag nagy létszámú lakosságnak a kaszinó szolgálta a szórakozási és kulturális igényeit. A katonatisztek és gazdatisztek a nagyobbik, fényesebb részét birtokolták, az altisztek, gazdák és az iparosok egy másik részét tudhatták magukénak, míg az épület középső részén egy kocsma volt a cselédek és az egyenruhás lovászok részére.
Az épület funkciójáról, az itt folyó életről az 1900-as évek elejéig alig tudunk valamit. Szájhagyományként ugyan fennmaradt, hogy valamikor fogadó volt, ahol a "mészárosok útja" hajcsárai megpihentek.
Az egykori tiszti kaszinó épületében reprezentatív étterem, kávéház működik, itt kapott helyet a ménesbirtok történetét bemutató lovasmúzeum is:
A lovasmúzeumban a bábolnai lótenyésztés különböző emlékeit láthatjuk. Láthatók itt iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok és különböző használati tárgyak, oklevelek.
Ezek az emlékek, emléktárgyak mindegyike mesél. Mesél a múltról, arról a több mint 200 esztendőről, amely az alapítás óta eltelt. Mesélnek az eseményekről, a híres lovakról és lovasokról, mindazokról akik munkájukkal, tevékenységükkel és teljesítményükkel hírnevet, megbecsülést szereztek Bábolnának az országhatáron belül és azon túl is.
Itt található a méltán hírnevet és elismerést szerzett Imperiál csontváza.
Szapáry kastély a ménes központi épülete: (itt találjuk a ménesudvart). A kastély valószínűleg a Szapáry grófok idejéből származik.
Az épületegyüttes az 1700-as évek elején épült. Építésének pontos idejét nem tudjuk, de annyit igen, egy régi térkép alapján, hogy Bábolna legrégebbi épülete.
A reprezentatív, műemlék jellegű épület sok vihart megélt. Falai számtalan történelmi esemény tanúi voltak. A napóleoni háborúk idején a franciák Magyarországra is eljutottak és 1809-ben Győr mellett megütköztek az osztrák reguláris és magyar nemesi seregekkel. A győri csatát követően a francia csapatok tovább nyomultak kelet felé és 1809. június 15-én Bábolnáig jutottak. Itt azonban már csak egy őrmestert, egy káplárt és néhány közlegényt találnak, a ménest a parancsnoka elmenekítette. Válaszul felgyújtották az épületeket, sajnos a kastély is leégett.
Az 1850-as évektől államfők, kormányfők, tudósok és más közéleti személyiségek fordulnak meg az épületben (I. Ferenc József, Théodor Roosevelt, N. Sz. Hruscsov, Etiópia császára, az Iráni sah, Finnország elnöke, az osztrák kancellár, Beatrix holland királynő, János Károly spanyol király, a nigériai miniszterelnök és mások).
Mint láthatjuk a kastély falai valóban történelmi események színtere.
Az épület falán látható márványtáblák jelentős eseményeket örökítenek meg. Itt találhatjuk pl. Széchenyi István bábolnai látogatásával kapcsolatos emléktáblát, amely hírül adja, hogy a "Legnagyobb Magyar" 1822. február 5-én járt Bábolnán. Erről a látogatásáról híres művében, a "Napló"-ban is megemlékezik. Egy másik márványtábla a bábolnai ménes parancsnokok névsorát és parancsnokságuk időtartamát ismerteti 1789-től 1944-ig. A névsorból megtudhatjuk hogy a 19 parancsnok közül 11 osztrák és 8 magyar volt, ha a magyarrá vált maronita arab keresztény családból származó Fadlallah el Hedad Mihályt is ide számítjuk.
A ménesudvar érdekességei közé tartozik:
Magyarország legősibb akácfája, melynek magvait 1710-ben hozták be É.-Amerikából, és ekkor ültették el. (Robinia pseudo-acacia). Mellmagassági átmérője 203 cm, a kerülete pedig 1275 cm.
Istálló:
A ma méltán világhírű Bábolnai Ménes története a XVIII. század végéig nyúlik vissza. Csekonics József vérteskapitánytól származott a gondolat, hogy hazánk lótenyésztését felvirágoztatni csak szakavatott kezek által irányított császári-királyi ménesek felállításával lehet. Elképzelése megértő fülekre talált II. József udvarában. A császár rendeletére 1785-ben először Mezőhegyesen, majd 1789-ben annak fiókintézeteként Bábolnán alapítottak ménest. Mindkét intézmény megszervezésére és irányítására Csekonics kapott megbízást, aki ezt a feladatot 1806-os nyugdíjba vonulásáig kiválóan el is látta. Ekkor azonban egyértelművé vált, hogy Bábolnát igen nehéz Mezőhegyesről irányítani, így az önálló ménessé vált.
A ménesudvarba látogatók szervezett keretek között megtekinthetik a nagy elődök emléktábláit, szobrait, valamint az itt lévő törzsállományt.
Ugyancsak itt a ménesudvarban láthatóak azok a szobrok, melyek Bábolna nagyjainak az emlékét őrzik. Csekonics Józsefen, a ménes első parancsnokán kívül az arab származású Fadlallah el Hedad Mihály valamint Pettkó-Szandtner Tibor szobraival ismerkedhetünk meg. Ők valóban a bábolnai lótenyésztés kiválóságai voltak.
Lovarda:
A ménesudvar egyik impozáns látványossága a fedeles lovarda, melynek épületét a napóleoni seregek dúlását (1809) követően emelték. A méteres falak, a korábbi ménesbélyegzővel díszített üvegablakok, a tetőszerkezet művészi ácsmunkája, a kovácsoltvas csillárok és falikarok lenyűgözik a látogatót. A néhány évvel ezelőtti felújítás eredményeként a lovarda ma teljes pompájában tekinthető meg.
Az ízlésesen, és az épület hangulatához illeszkedően kialakított kétszintes dobogóról a 15 m széles és 44 m hosszú lovaglóporondra látni. Ez a lovak kiképzésének helyszíne, itt szerzik meg azt a tudást, amely az ember odaadó társává teszi őket. Az évszázados falak között lovasok százai sajátították el a lovasművészet fortélyait, melynek nagyszerűségéről időről-időre bemutatók alkalmával tesznek, mind a mai napig tanúbizonyságot.
A bábolnai ménes lovardája az egyik legrégebbi ilyen célú létesítménye hazánknak. A közel kétszáz éves épület nemcsak az időjárás viszontagságaitól óvja meg a lovat és lovasát, hanem méretei révén kulturális események, és nagy létszámú rendezvények színtere is.
Hősök kapuja:
A lovardával szemben épült a bábolnai Hősök Kapuja, mely egyben a ménes udvar főbejárata és Bábolna egyik ékessége. Az itt található márványtáblák a különböző csatákban elesett bábolnai hősökre emlékeznek. Megemlékezünk az 1848-as szabadságharc hőseiről, az I. és II. világháborúban elesettekről.
A Hősök kapuját megtekinthetjük kívülről is (ha a Ménesudvar zárva van).
Kocsimúzeum:
A fogathajtás és a hajtósport történetéből a ménesudvarban található kocsimúzeum ad ízelítőt.
A néhány éve felújított létesítményben 18 db különböző eredetű, korú és típusú jármű kerül bemutatásra. A nemzetközi kocsitípusok közül 3 féle található a múzeumban. A francia eredetű Char a Banc társas kocsi két változata, az eredeti és a könnyebb magyaros, valamint egy Coupe és egy Victoria kocsi. Hazai kocsitípusok közül megtalálhatóak a könnyű úri hajtókocsik, a Károlyi, a Cziráky, valamint a Vásárhelyi típusú kocsik.
A népi fogatolásban használt négykerekűek közül az egyszerűbb dorozsmai és a díszesebb kőrösi kocsi egy-egy kocsija látható. Két lengyel típusú szán is gazdagítja a gyűjteményt.
A kocsimúzeumban található járművek javarészt még ma is használható állapotban vannak, esküvők, fesztiválok, felvonulások és kormányszintű látogatások esetén igény szerint rendelkezésre állnak.
A különféle kocsitípusokon kívül a múzeumban kiállításra került több díszes, magyaros stílusú lószerszám is, melyek mindegyike kézi munkával készült, egyedi darab.
Vadászmúzeum:
Az 1968-ban létesült vadászmúzeum, a látogatók számára sok látványossággal szolgál. A térség egyetlen vadászati gyűjteménye, mely a ménesudvarban található és az ismeretterjesztésen túl a vadászati kultúra bemutatását, népszerűsítését szolgálja. Érdekes trófeák, vadnyomok gipszlenyomata található itt.
Forrás:
Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft
Kellemes időtöltést kívánunk: Zsézsé
2005. augusztus 09-én a GCBAAR és GCBALO ládákat a ti visszajelzéseitek alapján átalakítottam multi geoládává. Bízom benne, hogy ebben a formában is tetszeni fog annak aki kirándulása alkalmával megismerkedik Bábolnával és megkeresi a ládát. 
