A láda megközelítése: Szentes felől Nagytőke irányába kell haladni az  N 46° 45,578' E 20° 12,676' 87 m [GCkrs4+segédpont] felé. Ha ezt a pontot elérted, a láda koordinátái az irányadóak. A láda 8X15 cm. Alternatív jelszó a koordinátától 4 m-re egy rézszínű lapocskán

---

A ládába TravelBug NEM helyezhető.

---

Kettős Körös: A Fekete- és a Fehér-Körös összefolyásából keletkezik. Hossza: 37,3 km. A meder átlagos esése: 0,05 cm/km, szélessége: 50 m. A víz átlagos sebessége: 2,1 km/óra, A víz átlagos mélysége: 2-3,5 m.
Az összefolyásnál található üdülőparadicsom Szanazug, a középkori Szanna falu nevét őrzi. Az Árpád-kori település maradványait a mai összefolyástól nem messze, a Fekete-Körös egyik fattyúága melletti dombon találták meg.A gyulai váruradalomhoz tartozott, erdők vették körül , lakói halászatból, szénégetésből és méhészkedésből éltek.1596-ban elpusztították a törökök tatár segédcsapatai , de neve a XIX. századi árvízvédekezési munkáknak köszönhetöen fennmaradt.
Tovább haladva érjük el Doboz községet. Azon ritka települések közé tartozik , ahol megalapozottan feltételezhető, hogy a lakosság törzse az Árpád-kortól fogva folyamatos. Őseik a király kondáit makkoltatták a környék roppant erdeiben, s valószínűleg ezek az erdők , mocsarak tették lehetővé a doboziak számára a történelem viharainak túlélését is. Elhagyva Dobozt Békés Felé veszi útját a Kettős Körös, ahol a duzzasztót követően szintén egy üdülötelepet találunk;a Dánfoki Ifjúsági Tábort, és kempinget.
Innen nem messze a 116,7 folyamkilométernél magasodik az 1967-68-ban épült a 2xl8 m nyílású mederduzzasztó. Üzembe helyezésével lehetőség nyílt 11 000 hektár mezőgazdasági terület öntözésére és ipari víz vételezésére is a Kettős- Fehér-, Fekete-Körös mentén. A duzzasztó küszöbe 1,80 m állandó duzzasztást ad. A duzzasztó mellett hajózsilip nem épült, de a későbbi megépítésre van lehetőség, mivel a hajócsatornák ki lettek ásva.
A duzzasztó megépítésének köszönhető, hogy Köröstarcsán kialakítható lett egy csónak- és hajókikötő. Napjainkban egyre több kirándulót vonz ez a térség.
Köröstarcsát elhagyva a Kettős Körös egyesül a Sebes Körössel, és innentől
Hármas Körös, vagy egyszerűen csak Körösként folyik tovább. Hossza 85,8 km. Csaknem Teljes egészében természetvédelmi terület.
A 5,6 folyókilométerében 1905-1907 között épült a Bökényi vízlépcső. Célja az, hogy a békésszentandrási vízlépcsőig lehetővé tegye a hajózást, és a folyószakasz mentén biztosítsa az öntözéshez szükséges vizet. Ez a mű volt az első vasbeton szerkezetű vízépítési műtárgy Magyarországon.
A Békésszentandrási duzzasztó és hajózsilip 1936 és 1942 között épült a Hármas-Körös 47, 5 folyamkilométerében. Megépítésével hajózható a Kettős-Körös Békésig, a Hortobágy- Berettyó Mezőtúrig, a Sebes-Körös pedig Körösladányig, és lehetővé vált 20 000 ha mezőgazdasági terület öntözése. Duzzasztási magasság 7 méter.
Igen sokféle fás növénytársulás található az ártéren; galériaerdok, füzes-nyárasok, bokorfüzesek, telepített erdok, fasorok.
Az ártérben több denevérfaj is él, mindegyik ritka, veszélyeztetett. A tavi denevér populáció európai viszonylatban is kiemelkedő értéket képvisel.
A Körös Csongrádnál ömlik a Tiszába. A GCfeva multi egyik pontja ide mutat.

Kullancs veszély: