WAP: A gáton egy műtárgy tövében. A visszarejtést a Tisza felől alulról közelítve is ellenőrizd!

A láda ismét új helyre került, nem túl messzire a Tiszakürti Arborétum bejáratától.  N 46° 53,249' E 20° 7,056' 85 m [GCKURT+arborétum főbejárata] Itt van egy kényelmes parkoló  N 46° 53,239' E 20° 7,008' 85 m [GCKURT+arborétum főbejárata] is.
A láda és az arborétum felkeresése előtt vagy után érdemes a Tisza-parton sétálni, nyáron akár fürödni is.

Papi Lajos (1921-1987) szobrászművész Madáritató című alkotása a Tiszakürti Arborétum főbejáratával szemben található. A mészkőből faragott díszkút 1985-ben készült. A kút kellemes, gyógyhatású, kissé kénes, fluorban gazdag ásványos vizet ad.

A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet létrejöttének alapját a terület értékes madárvilágának megőrzésére alapított Pélyi Madárrezervátum adta, még a múlt század hetvenes éveinek közepén. Ezt követően néhány évvel, 1978-ban megalapították a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetet, amely a Tisza középső magyarországi szakaszán, mintegy 134 fkm hosszon a folyó hullámterének jelentős részét magába foglalja. A kijelölésnél természetvédelmi oltalom alá kerültek a kiskörei vasúti hídtól a tiszaugi közúti hídig a folyó legértékesebb szakaszai, továbbá az árvízvédelmi töltések közötti holtágak, rétek (legelők, kaszálók) és erdőterületek.

A tájvédelmi körzet 9500 hektáron őrzi a szabályozások után, mintegy száz év alatt kialakult másodlagos tájat. Fűz-nyár ligeterdők és az általuk körülölelt hullámtéri rétek váltakoznak egymással.
A fűz-nyár ligeterdők jellegzetes eleme az egyre fogyatkozó állományú fekete nyár (Populus nigra). A Tisza hullámterében a genetikailag tiszta fekete nyár állomány folyamatosan öregedik, illetve rendkívül nehezen újul.

A gát víz felőli oldalán érdemes megnézni:
 N 46° 53,320' E 20° 6,789' 85 m [GCKURT+öreg fekete nyárfa]

Az elmúlt évszázad során a Kárpát-medencében szinte mindenütt, a vízfolyások az ármentesítés és egyéb vízrendezési beavatkozások következtében elveszítették természetes arculatukat. Az Alföldnek ezen a táján, a Tisza rendkívül gazdag élővilága viszonylag jól megőrződött, annak ellenére, hogy a kanyarulatok átvágásával a folyó hossza jelentősen csökkent, az "élő ártér" pedig mára csak a viszonylag keskeny hullámtérre korlátozódik. Az ökológiai folyosóként betöltött élővilág-védelmi szerepe mellett, rendkívül nagy a folyó tájesztétikai jelentősége is.
A Tisza ezen szakasza, mint jó természetességű élővíz a Kárpát-medence egyik legnagyobb biodiverzitású és számos egyedi elemmel rendelkező élő rendszerei maradtak fenn. A legjelentősebb, és egyben közismert természeti érték a folyóban a tiszavirág (Palingenia longicauda), amelynek az utóbbi évtizedben számos rég nem tapasztalt tömeges és igen látványos rajzása volt tapasztalható.

Olvasnivaló az arborétumról

A kert története

Séta a kertben

Nyitva tartás és árjegyzék

A gáton halad el az alföldi Szent Márton zarándokút. (Kiinduló pontja Kunszentmárton, az ország legnagyobb Szent Márton temploma, jele a Pieta szobor kerítésoszlopára felfestett St M, azaz Szent Márton.)
Cikk a zarándokút megnyitásáról

A Tájvédelmi Körzet legjelentősebb élőhelyeinek számítanak egyrészt maga az élő folyó és annak medre, továbbá az ártéri vizes élőhelyek, a holtágak, kubikok és egyéb mocsár, mocsárrét jellegű habitatok. Úgy a hullámtéren, mint a mentett ártéren fenntartható különféle gyepterületek számos olyan egyedi jellemzővel rendelkeznek, aminek okán azok megőrzése a prioritások között szerepel. A természetes eredetű különböző szerkezetű puhafás ligeterdők közül különös jelentőségük van a folyópartot kísérő galériaerdőknek és a folyószabályozás idejéből származó kubikerdőknek. Ezeknek az erdőknek a természetes megújulása tekintetében nagy jelentőségük van az elmúlt másfél évtized árvizei során természetes úton települt állományoknak. A Tájvédelmi Körzet jellemző és legnagyobb értéket képviselő növény- és állatvilága zömmel ezekhez az erdőkhöz kötődik. Az emberi tényező kizárásával az ártér jelentős részén, s a hullámtérben is a szukcessziós folyamatok folytán puhafás ligeterdők tartósan fennmaradó zárótársulásnak tekinthetők, még akkor is ha annak eredete, illetve megtelepedése pionír jelleggel történik. A füzekkel és nyárakkal meghatározott állományok - eltekintve az alsóbb vegetációs szintekben rendszeresen jelen lévő adventív cserje- és fafajoktól - jelentősen különböznek más, az Alföldre jellemző erdőtípustól.
bővebben a Közép-Tiszai vidékről

Akik szeretnék alaposabban megismerni ezt a különleges erdőtípust és folyóparti élővilágot, azoknak ajánlom a Tiszaugi hídtól a gáton kerékpárral eltekerni Tiszakürtre. Megközelítőleg 7 km az út hossza. A 44. számú főútról itt  N 46° 51,971' E 20° 3,356' 83 m [GCKURT+leágazás] kell lekanyarodni a tiszaugi lehajtóval szemben északi irányba. Kicsit autózni kell a betonúton, majd a gát előtt lehet hagyni az autót.  N 46° 51,996' E 20° 3,153' 82 m [GCKURT+leágazás]

-----------------------------------------------------------------------------
[2016. 3. 29. A láda régóta beteg volt, így szabályaink szerint átkerült az adoptálható ládák közé, 2016. 3. 29. Admin (Fazék)]

WAP:
A hátsó bejárat és Tiszakürt tábla közötti út menti akácfa tövében (ami a bejárathoz közelebb van).

Az eredeti láda multi volt, mely egy kicsit bemutatta a Tisza-partot, s annak élővilágát. A sok kérést figyelembe véve, kicsit átalakítottam a ládát, mely immár hagyományos. Ennek ellenére érdekes lehet az eredeti láda néhány pontja...

A kis kiruccanást érdemes nyári melegben, fürdőruhával felszerelkezve megkezdeni.
Szeretnénk, ha az arborétum megtekintése előtt a Tisza-part, az ártér élővilágával ismerkednétek egy kicsit. Reméljük, hogy a gáton való kb. 2 km-es séta kellemes kirándulás lesz!

Apáczai Gimnázium tábora:
A 90-es években iskolánk megvásárolta Tiszainoka az ártérhez közeli telkét. Itt nyaranta kb. 10 turnusban hetente 20-30 diák nyaral. A tábort folyamatosan bővítgettük, fejlesztettük: van foci-, röpi-, kosárpályánk, kenunk, ... Öregdiákjaink tervezték a kisházat, amely mellett felállítjuk sátrainkat. Itt egész nyáron vannak gyerekek. A tábor melletti focipályán vívjuk meg a helyiekkel minden évben ádáz meccseinket.
Tiszainoka igen kis falu (400 fő). Mindentől elzárt, autóbusszal nehezen megközelíthető. Bár kompon át lehet menni Kécskére, ez sem mindig működik. (12 éven át vezettem a tábort, s a mai napig nosztalágiával járnak vissza a "gyerekek".)
Ha már itt jársz érdemes meglátogatni a fácántelepet, melyet a Cserkeszőlői Vadásztársaság tart fent, s 1 napostól 7 hetes madarakig lehet látni fácánokat! (N 46 54.542, E 20 09.717, 77m)
További érdekesség, hogy Inokán igen érdekes leleteket találtak 1987-ben egy ásatáskor. A leleteket elszállították, de a szentély kis maradványa még visszatemetés után is látható: N 46 54.223, E 20 09.466, 89m. Ettől nem messze régi sírköveket láthatunk az 1800-as évekből a régi temető maradványaként.

Lengőtrapéz: (opcionális)
Ehhez a ponthoz szoktunk leevezni a gyerekekkel. Innen ugrálunk a vízbe, melyhez nem kevés bátorság kell: fára kell mászni, s a kötéllel ügyesen elrugaszkodva kell indulni. A jó fotóhoz segítségre lesz szükségetek.
Egyébként igen gazdag a állatvilág: hajnalanta őzek, nyulak mennek a Tiszához inni. Az ártéren pedig biztosan találkoztok sok szúnyoggal is. :)
Kerékpárral Inokáról a gátőrházig kell a töltésen menni, innen pedig az ártéren vezet tovább egy kisebb földút.

Tiszakürti Arborétum:
Szintén a táborból szoktunk ide ellátogatni a gyerekekkel. Biciklivel (a második pontot kihagyva) kb. 10 perc az első ponttól. Itt a láda a park területén kívül esik, a focipálya melletti susnyásban őrzi sok-sok szúnyog egy fa tövében.
A parkot egyébként annak a Bolza Péternek a fia, Bolza József tervezte, aki a szarvasi arborétumot alakította ki. Itt a természetes erdő meghagyása mellett ültettek különleges fákat, bokrokat. A park az ártéren létesült a Tisza lecsapolásával, közvetlenül a töltés mellett. A víz közelsége, valamint a parkot körülvevő új dajkaerdő biztosítja az egzotikus fajok páradús kívánalmait. Így tudják átvészelni a forró, száraz nyarakat, valamint az igen hideg teleket.
Itt elsősorban tölgyesek vannak, de megtalálható Magyarország természetes fái melett a kínai óriásfenyő is.
Nyitvatartás:
márciusban: 8-17h
április 1 - szeptember 31.: 8-18h
októberben: 8-17h
december, január, február hónapokban ingyen látogatható.
(Telefon: 06-56-568-020)

Jó keresgélést!

Peti bá' és WebMonster (és ditke01)

2005. július 5. Mivel éppen bozótírtást végeztek, a láda kicsit "lejjebb" került: két kő alatt meg kell kaparni kissé a földet!
2005. július 27. Sajnos már több jelzés szerint is a felirat kopik: az objektumon több helyen/oldalon is látható a koordináta+jelszó, de a hétvégén újraírjuk.
2005. augusztus 14. A kapura három helyen újra jól látható módon kiírtuk a koordinátákat/jeszót.
2005. augusztus 28. Amennyiben az új kiírások is lekopnának, a kapu felső részében jobboldalon egy kis dobozban is megtalálhatók az adatok.
2005. szeptember 19. Bocsánat, de a kapufán lévő koordináták magára a kapufára mutatnak. Ügyes voltan. :( Zsorzs azóta legalább a "fában" elrejtett dobozban módosította ezt, s így már minden OK. (De ne a piros feliratot nézzétek!) Elnezést.
2006. július 1-jén a ládát rendbe tettem. Hajrá a szúnyogok ellen!
2007. augusztus 26.: ládaellenőrzés, ajándékfeltöltés.
2008. június 23.: A kapufánál lévő darazsakat kifüstöltük.
2009. április 19.: Ládaellenőrzés.
Többen jelezték, hogy a füzet nedves, s megrongálódott. Hazavittem, s kiszárítom. Új füzet várja a következő vadászokat egy jobb minőségű dobozban, ajándékokkal feltöltve.
Kérlek vigyázz rá, s óvatosan helyezd rá a nagy köveket!
Köszönöm.
2009. június 26.
Bár még azóta nem találta meg senki a ládát, a kürti részét valaki meglovasította. Pótoltam.
2010. június 27.
Az elveszett ládát ismét pótoltam.
2011. június 15. hamarosan meggyógyítom...
2011. július 2. Chubby segítségével újrarejtve. Köszönöm.
2016. július 31. A láda újra kereshető!!! Vidám játékot kívánok: ditke01
2017. június 27. délután az eltűnt ládát pótoltam.
2017. október 10. délután a láda új helyre került, mert ismét kifosztották.
2021.03.13-án egy értesítés után azonnal új ládát és logfüzetet helyeztem ki.