A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is.
Intelligens logszűrés

valamint a
utakon közelítettük meg a ládát. Út közben a lovasklubtól vezető aszfaltos út mellett a napi C vitamin adagot is sikerült magamhoz venni csipkebogyó formájában. :)
úton érkeztünk, a GClige ládától. Útküzben a tavaszi héricsek kápráztattak el. A dagonya valóban látványos, megdöbbentő, hogy milyen sok fát megfestettek a vaddisznók, amikor fürdés után nekidörgölőztek.
-on érkeztem a láda közelébe. A láda azonnal meglett. A
-on gurultam tovább Nagykovácsi felé az esőben. A frissen nedvességet kapott földutak nagyon csúsztak. GCNAK következett.
jelzésen. Csenge nagyon élvezte a szánkózást, sétálni is megpróbált de a friss mély hóban ez nem nagyon ment neki.
-en, majd a
-on a Petneháziig, onnan árkon-bokron a Vadasparkig.
, majd a
jelzésen. A pocsolya ki volt száradva. Röfikkel nem találkoztunk. A láda könnyen meg lett. A hosszú kidőlt fatörzs már nincs ott, csak száraz törzs csonk a rejtek felett. A doboz meg van repedve és lukas, cserére szorul.
jelzésen. A Vörös pocsolya a túrista térképen is jelezve van, tehát nyugodtan sétáltunk (GPS a zsebben) keresve a vizet és a dagonyázó vaddisznókat. Aztán, amikor elővettem a műszert megnézni milyen messze van még, kiderült, hogy már több mint száz méterrel túlhaladtunk. Visszafordulva (és figyelve) hamarosan megpillantottuk a vörös törzsű fákat és a mélyedést, amiben most se víz, se vaddisznó nem volt. Visszafelé a
jelzést követtük a műútig, ahol találkoztunk a korábbi megtalálók által említett "magánterület" táblával, ami nagyon csicsás ugyan, de teljesen jogtalan, ugyanis mellette halad el a jelzett túristaút. Szerintem az sem gondolta komolyan aki kitette, ugyanis a lánc egyik vége oda van lakatolva az oszlophoz, a másik viszont egyszerűen leakasztható. (Arról nem is beszélve, hogy gyalog el lehet mellette menni :-)