A látványos területért persze még pár száz métert érdemes tovább sétálni/autózni!

A ládába TravelBug helyezhető.

BÖZÖDÚJFALU (Bezidu Nou)

AZ ELÁRASZTOTT TELEPÜLÉS

Kedves ládavadász! Ezúttal Erdélybe, egy 20. századi tragédia színhelyére invitállak.
A helyszín: Bözödújfalu (Bezidu Nou), az elárasztott település. A valamikori falu Erdőszentgyörgytől keletre húzódott, a Küsmöd pataka mellett. Egy elmebeteg megalomániájának köszönhetően 1988-tól megindult a bözödújfalusi víztározó építése és vízzel árasztották el a mintegy 150 család (900 fő) faluját, 12 km útszakasszal, 247 hektár mezőgazdasági területtel együtt. A lakosokat panelépületekbe költöztették és a környező településekben szórták szét (Erdőszentgyörgyre, Hármasfaluba, Székelykeresztúrra és Bözödbe). Az elöntött falu - mint egy kísértetváros - ma már teljesen víz alatt van. Egyedül a katolikus templom tornya és néhány villanypózna látszik ki a víztükörből. A víztározó rendeltetése a Küsmöd-völgyben lerohanó árvizek szabályozása volt. Valójában azonban egész mást szolgált a kommunista diktátor, Ceausescu, embertelen terve: célja az itt honos székely szombatos közösség szétzúzása volt. Ezzel két legyet ütött egy csapásra: felszámolt egy székely falut és egyidejűleg véget vetett a szombatosság erdélyi terjedésének.
Bözödújfalu tragédiája azonban nem itt kezdődött. E magyar eredetű közösség megsemmisítése a Holocausttal indult. Noha az itt élő szombatosok közül 1869-ben 105 fő áttért a zsidó hitre, sőt zsinagógát is építettek, származásukat tekintve nem voltak zsidók. Ennek ellenére őket is deportálták különböző lágerekbe. Innen azonban papjuk, Ráduly István, segítségével, aki bebizonyította keresztény származásukat, kiszabadultak. Egy részük kivándorolt, mások szétszóródtak.
A falu kettős tragédiája nem merült feledésbe: minden év augusztusában (az első szombaton) összegyűlnek a bözödiek, hogy megemlékezzenek a múltról. 1995-ben emelték a falu szélén található emlékművet a Németországba emigrált Sükösd testvérpár tervei szerint. Az emlékfalon (mely az egyik elárasztott lakóház egyik falmaradványa) láthatóak a különböző vallások szimbólumai (katolikus, unitárius, görögkatolikus és székely szombatos (zsidó)), a toleranciát, az ökumenizmust és a békés együttélést jelképezve, valamint az egykori lakosok nevei. Később az 1848-as emlékművet is kiemelték a tóból (1996) és felállítottak az emlékfal elé.

Az emléktábla szövege:

"NAGYVILÁGBAN MA IS SIRATJÁK.
A DIKTATÚRA
GONOSZ VÉGREHAJTÓI
LEROMBOLTÁK
ÉS ELÁRASZTATTÁK, EZZEL
EGY EGYEDÜLÁLLÓ
TÖRTÉNELMI-VALLÁSI KÖZÖSSÉGET
SZÜNTETTEK MEG, MELYBEN
KÜLÖNBÖZŐ NEMZETISÉGŰ
ÉS FELEKEZETŰ CSALÁDOK ÉLTEK
EGYÜTT ÉVSZÁZADOKON ÁT
EGYMÁST TISZTELVE ÉS SZERETVE,
PÉLDÁS BÉKESSÉGBEN. IMMÁR
A KATOLIKUS,
UNITÁRIUS, GÖRÖGKATOLIKUS
ÉS SZÉKELY
SZOMBATOSOK FOHÁSZAI ÖRÖKRE
ELNÉMULTAK.
LEGYEN E HELY A VALLÁSBÉKE HELYE
ÉS SZIMBÓLUMA.
ÁLLÍTTATTA:
SÜKÖSD ÁRPÁD
1995"

A SZOMBATOS EGYHÁZRÓL:

Erdélyi alapítású vallás, alapítója szenterzsébeti Eössi András székely főnemes volt. Körülbelül húszezer székely vette fel a szombatos vallást. Kötelező törvényül Mózes öt könyvét hirdették, és a zsidókhoz hasonlóan, szombaton ünnepeltek. A szombatosság teológiája nemzeti jellegű, irodalma magyar nyelvű. A szombatosok olyan mértékben tértek vissza a kereszténység gyökereihez, hogy végül egészen közel kerültek a zsidó vallás hittételeihez. Jézust például nem tekintették megváltónak, csak egy prófétának a sok közül.
Az erdélyi állam keleti részén, a Székelyföldön vallási közösségeket alkotó szombatos felekezet azonban nem terjedhetett el igazán, ennek oka részben az volt, hogy az irányzat legfőbb patrónusa a nyugati főiskolákon tanult Péchi Simon, aki fényes hivatali karriert befutva Bethlen Gábor fejedelem kancellárja lett, valószínűleg szombatos hite következtében elveszítette a fejedelem jóindulatát, két alkalommal is fogságot szenvedett, sőt I. Rákóczi György fejedelem arra is rákényszerítette, hogy megtagadva hitét, visszatérjen a kálvinista felekezetbe. Az erdélyi zsidózóknak ettől kezdve vagy négy évszázadon keresztül sokat kellett szenvedniök, létszámuk igen megfogyatkozott, és a 19. században valójában csak a Marosvásárhely közelében lévő kicsiny Bözödújfaluban és környékén élt egy kis létszámú közösségük, ott tartottak fenn zsinagógát, ott tevékenykedtek székely paraszti sorban élő rabbijaik. A székely szombatosok etnográfiai és vallástörténeti különössége mindazonáltal folyamatosan felkeltette az erdélyi magyar szellemi élet érdeklődését: Kemény Zsigmond Péchi Simonnak és követőinek tragikus sorsát dolgozta fel Rajongók című 1859-ben elkészült regényében, és foglalkozott velük Jókai Mór és a székely vidékek leírásában nagy érdemeket szerzett Orbán Balázs, majd Móricz Zsigmond és a kiváló erdélyi elbeszélő és szociográfus Bözödi György is, legutóbb pedig a kolozsvári történetíró és néprajzkutató Kovács András - maga is szombatos család leszármazottja -, aki több könyvében is számot vetett a székely zsidózók hányattatásaival.

MEGKÖZELÍTÉS:

2016-ban csodálatosan leaszfaltozták az Erdőszentgyörgyből Bözödújfaluba vezető utat.
Erdőszentgyörgyön az ortodox templom előtt kell elkanyarodni Bözödújfalu felé ("Cristuru Secuiesc" irányába)  N 46° 25,948' E 24° 50,316' 370 m [GCBOZ+elágazás]. Kb. 8,5 km után, nagy betonhídon átkelve  N 46° 24,901' E 24° 54,336' 370 m [GCBOZ+híd] közelíthetjük meg az emlékhelyet, mely a hídtól még kb. 2 km távolságra van. Marosvásárhelyről naponta több busz jár Bözödújfaluba. Javaslom, hogy autóddal (ha azzal érkezel) az emlékműnél parkolj  N 46° 25,467' E 24° 55,120' 381 m [GCBOZ+emlékmű]. Innen egy pár száz méter laza séta látványos területig (egy murvás úton óvatosan be is autózhatsz).

A környék nagyon kellemes, megéri kicsit sétálni a tó körül és persze elmélkedni a történteken, megemlékezni a bözödiek tragédiájáról.

Kellemes kirándulást és szép időt kívánok!

Mikulás

Forrás: Erdély Száz Csodája, Erdély útikönyv valamint:
http://www.multesjovo.hu/hu/content_one.asp?ContentID=136&PrintedID=9

És még valami:  N 46° 25,026' E 24° 58,302' 370 m [GCBOZ+szalmakalapmuzeum] ez a szalmakalap múzeum koordinátája. Kb. 6 km-re van Bözödújfalutól!

Ládatörténet
2007.08.22 08:12 a kifosztott és később ellopott ládát Piás újratelepítette. A koordinátákát és a leírást ennek megfelelően módosítottam. Köszönet érte!
2009.08.03 A temetőt karbantartották. Az eltűnt dobozt ezúttal GToni pótolta. Köszönöm ténykedésedet!
2010. augusztus: Csuhás elmondása alapján a láda tökéletes állapotban várja a megtalálókat a rejtekhelyén.
2017.08.06: a ládát új helyen újratelepítettünk Zsuzsival. 2017-ben ráadásul extra látvány volt a leeresztett tó medre, azaz újra felszínre kerül az "elveszett" falu. A látvány nagyon megrázó..
2024. aug. A láda már csak virtuális. [Admin(Fazék)]