A ládát 150 cm magasan találod a fák között.

Javaslom a parkolót választani ha kicsit saras az idő. Innen kb 25 perces sétával, 3 km távolságra, a GPS-által jelzett irányban nyílegyenesen megközelíthető a láda. Gépkocsival csak száraz időben menj be a földútra.
A ládát 150 cm magasan találod a fák között.

[halaszkiraly, 2022.02.20 18:00]

---

---

Zsigerpuszta és a Török-híd

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Hol is van Zsigerpuszta?!

Tápióság déli határában, a Nagy-rét és a Patakvölgyek közti területen állt a néhai Zsigerpuszta. A mai Tápiósággal közel azonos nagyságú falu már a bronzkorban lakott volt. Erre utalnak a környéken, többekközt a Vár-hegyen végzett 70-es évekbeli ásatások  N 47° 22,080' E 19° 36,228' 135 m [GCZSIP+var-hegy].
A település jó minőségű termőföldekkel volt körülvéve. Két völgyének állandó vízfolyású patakjai alkalmasak voltak állatok itatására, halászásra és emberi fogyasztásra.
A település létrejöttében, majd fennmaradásában fontos szerepet játszott, hogy közvetlenül mellette vezetett el a Pest felé tartó, kiemelkedően fontos országos út, a későbbi Só-út.

A XVI. században a török hódításának a lakosság jelentős része áldozatul esett. Úgy tartják, ez volt a falu első pusztulása.
A török kiűzése után az 1700-as évektől azonban újra elkezdődött a falu benépesedése, amely leginkább a megmaradó házak mellé épülő uradalmi birtoknak volt köszönhető. Ennek a birtoknak a feltételezhető maradványai találhatók a két völgy közti magasabb domb tetején  N 47° 22,440' E 19° 36,110' 130 m [GCZSIP+uradalom].

A századforduló környékén fellendült ismét a Pesti-út forgalma, mivel a dáciai sóbányákból ezen az úton vitték a sót Pestre. Ekkor a Török-híd már nem bírta a sóval megrakott szekerek súlyát, s a Pest megyei 1815. évi közgyűlés jelentős összeget áldozott a Sajgón ( mai nevén Gombai-patak ) átívelő zsigeri " Török-híd " újjáépítésére, így az eredeti fahidat felváltotta a ma is álló kőhíd. Ezidőtájt a zsigeri birtok tulajdonosa az egri káptalan lett, aki az 1930-as évek közepéig birtokolta a területet, majd eladta az egyik nagybirtokosnak, Fisher Pálnak. Ő egy ideig sertés és marhatenyésztésre használta Zsigerpusztát, végül 1939-ben ő is túladott a terület jó részén, amelyen a környékbeli nagyobb gazdák osztoztak. De sajnos nem csak a földeken, hanem épületeken, a kastélyon, annak a melléképületein, a ló- és ököristállón, a juhhodályon, de még a cselédházakon is, amiket szétszedettek és porig romboltak. Így Zsiger másodszor is, de ezúttal véglegesen elpusztult.

Ennek a történelmi falunak szeretnék emléket állítani a geoládával, és a Török-híd rövid történetének keretbe foglalásával.

Források: Tápiósági Kalendárium, 1998 ; www.vendegvaro.hu

Megközelítés: Autóval Tápióbicske és Pánd közt a derékszögű kanyarnál célszerű a földútra fordulni  N 47° 22,150' E 19° 38,400' 135 m [GCZSIP+foldut+parkolo] . Innen kb 25 perces sétával, a GPS-által jelzett irányban nyílegyenesen megközelíthető a láda 3 km távolságra a parkolótól. Gépkocsival csak száraz időben menj be a földútra.

Ládatörténet
2019. jan 6. VINAX játékostársaink pótolták. Köszönjük. [Admin(Fazék)]
2022. feb 24. A ládagazda a megadott elérhetőségeken nem található, a rejtés gazdátlan, a ládát csak a közösség tartja karban, ezért a ládadoki javaslatára szabályainkkal összhangban adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]