WAP: A 8x12cm-es henger alakú doboz, a kék jelzésű úttól kb. 10 méterre van, egy könnyen felismerhető sziklaodúban. Kérjük szépen, gondosan visszarejteni, mintha a sajátod volna a láda és nem szeretnéd, hogy valaki eltulajdonítsa. Köszönjük.
2011.06.17.
zeus kessertársunknak hála, a láda ismét kereshető.
2015.08.22.
Dr.Lada kessertársunknak hála, a láda ismét kereshető.
Ezzel a geoládával a Pádis-karsztvidék egy kicsiny kis szeletét szeretnénk bemutatni, mely káprázatos karsztvidék Erdélyben, az Erdélyi-Szigethegységben és azon belül is a Bihar-hegységben található.
Megközelíthetősége
Fontos koordináták:
Figyelem!
A Csodavár túra
A Bihar-hegység ismertetése
Irodalomjegyzék:
Geoláda megtalálói:
Megközelíthetősége
Természetesen, mint a legtöbb célpontot, a Pádis-karsztvidéket is legalább két irányból meg lehet közelíteni, de itt csak azt fogjuk leírni, melyen mi is odajutottunk. Magyarországot az ártándi határátkelőnél hagyjuk el, majd Nagyváradon (Oradea) a dél-keleti irányú DN76 (E79)-es főutat kell keresni. Koordinátát a kiinduláshoz felesleges lenne megadnom, hiszen Nagyvárad utcáit - ahogy a munkálatok haladnak - még egy pár évtizedik fogják bütykölni, ezért az útelterelések folyamatosan változnak. Belényest (Beius) elhagyva is a DN76-on maradunk, és csak az
N 46° 36,217' E 22° 25,336' 241 m [GCPoTo+1Utelagazas] pontban térünk kelet felé, Vasaskőfalva (Pietroasa) irányába. A faluban az
N 46° 35,436' E 22° 33,242' 337 m [GCPoTo+RosszUt] pontban véget ér az aszfaltburkolat. Innen 22,4 km van szálláshelyünkig, a
Csodavár menedékház, (Cabana Cetatile Ponorului)-ig. Ez bizony egy meglehetősen rossz minőségű út, de megijedni nem szabad, azért annyira nem rossz:-) A magas alvázú gépkocsik kényelmesen, de óvatosan végig tudnak menni, a terepjárók meg röhögve. Az én alacsonyalvázúmmal, nyolc napra és négy személlyel megpakolva, három óra alatt sikerült, de karcmentesen. Budapest, Clark Ádám tér - Csodavár menedékház 364,4 km.
Fontos koordináták:
"
Y" elágazás, dél-keleti irányba Pádis: az
N 46° 35,462' E 22° 33,301' 337 m [GCPoTo+2Utelagazas] pontban.
Az utolsó benzinkút: az
N 46° 35,442' E 22° 33,532' 339 m [GCPoTo+Benzinkut] pontban.
"
Y" elágazás, keleti irányba Pádis: az
N 46° 35,365' E 22° 34,873' 377 m [GCPoTo+3Utelagazas] pontban.
"
T" elágazás, déli irányba a Csodavár menedékház: az
N 46° 35,545' E 22° 41,019' 1152 m [GCPoTo+4Utelagazas] pontban.
Akik sátraikban, utánfutójukban, esetleg az autójukban szándékoznak megszállni, az
N 46° 34,787' E 22° 42,189' 1094 m [GCPoTo+5Utelagazas] pontban találják a
Glavoi-rét, (Glavoi - La Grajduri) északi bejáratát, majd az
N 46° 34,670' E 22° 42,240' 1089 m [GCPoTo+6Utelagazas] pontban találják a
Glavoi-rét déli bejáratát.
Az
N 46° 34,666' E 22° 42,264' 1090 m [GCPoTo+Salvamont] pontban találjuk a hegyi-mentők piros gömbsátrát.
Az
N 46° 34,653' E 22° 42,303' 1090 m [GCPoTo+Forras] pontban van a környék legjobb forrásvize.
A Glavoi-rét déli bejáratától kb. 20 méterre egy sorompó állja utunkat. Ez csak azért van, mert ennél lejjebb nem szabad sátrat verni. Akinek már van szállásfoglalása a Csodavár menedékházban, vagy éppen azért megy oda, az nyugodtan nyissa fel a sorompót, majd csukja be maga után. A sorompót nem lehet bezárni, de mindig csukva van. Egyébként ennek hivatalos menete az, amikor erre engedélyt kapunk a hegyi mentősöktől, de ez meglehetősen időigényes, ha azok éppen valamelyik menedékházban levegővel töltik fel a sörösüvegeket:-(
"
Y" elágazás, déli irányba a Csodavár menedékház: az
N 46° 33,893' E 22° 42,597' 1073 m [GCPoTo+7Utelagazas] pontban.
Az
N 46° 33,804' E 22° 42,616' 1073 m [GCPoTo+Parkolo] pontban a Csodavár menedékház parkolója van.
Mostani túránk alkalmával a Pádis-karsztvidék talán legcsodálatosabb dolina-, zsomboly- és barlang-együttesét, a Csodavár-at szeretnénk bemutatni. Az egész út, Csodavár menedékház-tól, Csodavár menedékház-ig úgy 5,6 km. Tehát egyáltalán nem sok, viszont arra azért legyünk felkészülve, hogy ez bizony nem vízszintes út, sőt, ebből van a legkevesebb:-) Ez természetesen ne vegye el a kedvünket, hiszen éppen ez a rendkívül változatos terep az, ami ennyire vonzóvá teszi a Csodavár-at. Most pedig vegyük szépen sorba a Csodavár csodáinak megtekintését.
Figyelem!
A hegyekbe indulunk, ahol a hegyek törvénye érvényesül! Az eső és a hideg váratlanul érkezik! Tehát vigyünk magunkkal meleg ruhát és esőkabátot! (Nem esernyőt!) Az éjszakák hidegek! A barlangok sötétek és gyakran sárosak, csúszósak! Ebben az esetben pedig, fokozottan így van, sőt, a legnagyobb barlangban faltól falig patak is van. Nagy hasznát vehetjük egy munkavédelmi kesztyűnek. A környéken vannak források, mindegyik patak vize nyugodtan iható, mégis vigyünk magunkkal vizet. Túráink egyik legfontosabb kelléke a kényelmes, vízhatlan bakancs, amely a bokánkat is védi! A fejlámpát se felejtsük magunkkal vinni. Erre a körútra, a legnagyobb kánikulában is vigyünk magunkkal meleg ruhát!
A turistajelzések mindenütt egyszerűen tökéletesek sőt, példamutatóak. Mégis érdemes felkészülni térképpel, esetleg útleírással. Térképként a Dimap "A bihari Pádis karsztvidéke" 1:30000-es térképét, míg útleírásként, amiben egyébként térképek és kitűnő rajzok is vannak, az "ERDÉLY HEGYEI" sorozat 20. kiskönyvét, Palczer János "Bihar Vlegyásza" című munkáját tudnánk ajánlani.
A Csodavár túra
A már említett
Csodavár menedékház-ból induljunk el északi-, vagy ha a
Glavoi-rét-en sátorozunk, déli irányba az
N 46° 34,030' E 22° 42,366' 1084 m [GCPoTo+1Fout] pontig, ahonnan dél-nyugati irányba egy sárga pötty (SO) és kék pötty (KO) jelzésű ösvény indul. Aztán az
N 46° 33,973' E 22° 42,357' 1077 m [GCPoTo+1Elag] pontban egy déli irányba elágazó KO jelzésű ösvényen folytatjuk utunkat a Csodavárig.
Az
N 46° 33,837' E 22° 42,222' 1021 m [GCPoTo+Lepcso] pontban egy vaslépcsőt találunk, ahonnan elénk tárul a Portálénak nevezett barlangkapu. De ez még mind semmi. Innen vaslépcsőn, majd acélsodronyba kapaszkodva leereszkedünk az óriás-zsomboly aljába, az I. számú Előcsarnokba, vagy I. Dolinába, a Portálé elé. "Az előttünk kitárulkozó kép minden túlzás nélkül lenyűgöző: hatalmas, 75 m magas, és 30 m széles barlangkapu egy sziklafal alján, óriási sziklatömbök közt, melyet fülsüketítő dübörgéssel lezúduló vízsugárban hömpölygő, vad zuhatag tesz félelmetessé, monumentálissá, ezt a pokol tornácának is elképzelhető természeti csodát, ami világviszonylatban is páratlan." Innen pár métert még lejjebb tudunk ereszkedni és szintén acélsodronyba kapaszkodva. A patak partjához érünk, melyen általában nagyon nehéz az átkelés, de megéri. Esetleg fentebb kell próbálkozni, majd a patak túlsó partján, a hatalmas köveken leereszkedni. A Portálé alatt, jobb oldalon, érdemes felkapaszkodni a csúszós, omladékos barlangúton, egész pontosan a Pethő-kapun keresztül a Belső Várudvar-nak nevezett II. Dolinába. Ez az óriás-zsomboly is két dolinából áll, melyek között, az
N 46° 33,890' E 22° 42,074' 1014 m [GCPoTo+II-Dolina] pontban állva, tőlünk balra lesz az elképesztő méretű Pethő-kapu, amin feljöttünk, és jobbra a rendkívül veszélyes Sötét-kapu. Ez utóbbit csak különleges felszereléssel szabad megközelíteni, de a legjobb a közelébe sem menni:-)
Miután visszajutunk a Portálé elé, innen újabb vaslépcsőt megmászva átjutunk a következő, és egyben a legnagyobb óriás-zsombolyba, a Külső Várudvarba, vagy a III. Dolinába, melyet több mint 100 méteres sziklafalak vesznek körül. Az
N 46° 33,764' E 22° 42,057' 955 m [GCPoTo+Alvilag] pontban egy elképesztő, föld alatti járat kapujában, az Alvilág-kapuban találjuk magunkat. Itt bizony érdemes meleg ruhát venni, és bekapcsolni a fejlámpát. Leereszkedve az Alvilág-kapun bizony kiderül, hogy ott hideg van, méghozzá rendesen, mert utunkat hófoltok szegélyezik. Visszatekintve a barlangszáj felé, sziklák, hófoltok és elüszkösödött fatörzsek között látszik a "hegy lehelete". Elképesztő kép.
Több tíz méteres, ereszkedő után lejutunk egy óriási barlangjáratba, mely barlangjárat balra induló részét Leopárd-bőr-nek nevezik. Itt csak keveset tudunk előrehaladni, mert a faltól-falig érő Vár-patakot egyszer csak elnyeli a föld, és ha tovább megyünk, akkor bennünket is. Inkább jobbra induljunk el a szinte vízszintes és kolosszális méretű barlangon, a Czárán-csarnokon keresztül, mely csarnok
Czárán Gyula - a bihari hegyek lelkes rajongójának, szépségeinek kutatója és felfedezőjének nevét viseli. A patakot itt sem lehet kikerülni, így kőről-kőre lépegetve el lehet jutni a csarnok végéig, ahova a Külső Várudvar Sötét-kapuján keresztül fény tódul be, míg a jobbra nyíló Nagy Sándor-járaton át, a Portálén keresztül a Vár-patak ömlik be dübörögve. Döbbenetes hely. Ezt egész egyszerűen nem szabad kihagyni!
Elhagyva a kísértetiesen megvilágított alvilágot, a Külső Várudvarból az amfiteátrumszerű várbástya tetejére, a Tulogdi-gádoron, vagy a Nagy-Szohodolnak nevezett hegyoldalon felkapaszkodva tudunk eljutni. Az
N 46° 33,640' E 22° 42,185' 1009 m [GCPoTo+2Elag] pontban nyugati irányba fordulunk, a kék pötty és sárga pötty jelzésen, majd az
N 46° 33,678' E 22° 41,997' 1013 m [GCPoTo+3Elag] pontban észak-keleti irányba a kék pöttyön folytatjuk utunkat a Csodavár erkélyei felé.
Az
N 46° 33,751' E 22° 42,028' 1061 m [GCPoTo+1Erkely] pontban levő I. erkélyről és az
N 46° 33,779' E 22° 42,016' 1065 m [GCPoTo+II-Erkely] pontban levő II. erkélyről a Külső Várudvart csodálhatjuk meg, immár felülről, míg az
N 46° 33,902' E 22° 42,063' 1075 m [GCPoTo+III-Erkely] pontban levő III. erkélyről és az
N 46° 33,910' E 22° 42,106' 1076 m [GCPoTo+4Erkely] pontban levő IV. erkélyről a Belső Várudvarba tekinthetünk be. Remélem már mondanom sem kell, hogy csak fokozott odafigyeléssel, óvatossággal és körültekintéssel!
A geoláda a turistaösvénytől pár méterre, teljesen veszélytelen helyre van elrejtve, mégis úgy, hogy kényelmesen, zavartalanul lehessen logolni.
Búcsút mondva a Csodavár csodáinak, továbbfolytatjuk utunkat a kék pötty jelzésen. Az
N 46° 34,045' E 22° 42,195' 1085 m [GCPoTo+4Elag] pontban egy földúttal találkozunk, melyen északi irányba haladunk tovább, majd az
N 46° 34,401' E 22° 42,248' 1085 m [GCPoTo+5Elag] pontban kiérünk a murvás főútra. Ezen dél-keleti irányba haladva nemsokára elérjük a
Glavoi-rét-et, majd a
Csodavár menedékház-at.
A Bihar-hegység ismertetése
"Az Erdélyi-Szigethegység amint már a neve is elárulja, jól körülhatárolt, nagy kiterjedésű majdnem 20.000 km
2-nyi hegytömb, amely nyugatról elválasztja a Tisza alföldjét a keletre elhelyezkedő Erdélyi-medencétől, míg északon a Szamos, délen a Maros szab határt a hegyvidéknek. Fő vonzerejét nem a hatalmas hegycsúcsok, hanem a szirtekben, zuhogó vízesésekben, vízelnyelő barlangokban, elszórt hegyi tanyákban gazdag vidéke jelenti. Sehol máshol nem található ennyi lenyűgöző karsztjelenség mindössze néhány kilométerre egymástól, mint itt, a Czárán Gyula által feltárt turistaparadicsomban.
A hegység állatvilága nem túl gazdag. Előfordul itt medve, szarvas és farkas is, de gyakoribb a vaddisznó és az őz.
A Bihar-hegység legismertebb tájegysége Pádis vidéke, egy 1200 m középmagasságú karszt-fennsík, melyet hatalmas szakadékok öveznek, ezek között pedig mély völgyek, szorosok és kanyonok találhatók. A karsztfennsíkon dolinák, töbrök, barlangok, gleccserek, karrok, marmiták alakultak ki. A völgyekben rohanó vizek töbrökben, víznyelőkben, vagy barlangok szájában tűnnek el, majd kilométeres távolságokban karsztforrások formájában jelentkeznek újra."
Pádisi ládasorozatunkkal olyan természeti csodákra szeretnénk felhívni a figyelmet, mint a Szamosbazár, melynek egy része az Aragyásza-barlang, a Boga-csűr, az Elveszett Világ, az Eszkimó-jégbarlang, a Pokol Tornácai, azaz a Csodavár, és a Rozsda-szakadék.
Egytől egyik télen járhatatlan, megközelíthetetlen célpontok! Használjátok ki a nyarat és főleg a kora őszt ezen csodálatos célpontok felkeresésére.
Ebben kívánunk Nektek nagyon jó időt, kellemes túrákat, sok pozitív, felejthetetlen élményt és Jó Szerencsét a barlangokban!
Anikó, Miki, Melinda és Dani
Irodalomjegyzék:
- Palczer János - Bihar Vlegyásza