Megye/ország: Románia
Elhelyezés időpontja: 2005.07.21 15:56
Megjelenés időpontja: 2005.08.20 19:40
Utolsó lényeges változás: 2014.08.11 13:25
Utolsó változás: 2015.09.14 11:37
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Miki, Anikó, Melinda és Dani
Ládagazda: MikiCache Nehézség / Terep: 1.0 / 4.5
Megtalálások száma: 312 + 9 sikertelen + 13 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
WAP: A 8x12cm-es henger alakú doboz, a kék jelzésű úttól kb. 10 méterre van, egy könnyen felismerhető sziklaodúban. Kérjük szépen, gondosan visszarejteni, mintha a sajátod volna a láda és nem szeretnéd, hogy valaki eltulajdonítsa. Köszönjük.
2011.06.17. zeus kessertársunknak hála, a láda ismét kereshető. 2015.08.22. Dr.Lada kessertársunknak hála, a láda ismét kereshető.
Ezzel a geoládával a Pádis-karsztvidék egy kicsiny kis szeletét szeretnénk bemutatni, mely káprázatos karsztvidék Erdélyben, az Erdélyi-Szigethegységben és azon belül is a Bihar-hegységben található.
Megközelíthetősége Fontos koordináták: Figyelem! A Csodavár túra A Bihar-hegység ismertetése Irodalomjegyzék: Geoláda megtalálói: Megközelíthetősége
Természetesen, mint a legtöbb célpontot, a Pádis-karsztvidéket is legalább két irányból meg lehet közelíteni, de itt csak azt fogjuk leírni, melyen mi is odajutottunk. Magyarországot az ártándi határátkelőnél hagyjuk el, majd Nagyváradon (Oradea) a dél-keleti irányú DN76 (E79)-es főutat kell keresni. Koordinátát a kiinduláshoz felesleges lenne megadnom, hiszen Nagyvárad utcáit - ahogy a munkálatok haladnak - még egy pár évtizedik fogják bütykölni, ezért az útelterelések folyamatosan változnak. Belényest (Beius) elhagyva is a DN76-on maradunk, és csak az N 46° 36,217' E 22° 25,336' 241 m [GCPoTo+1Utelagazas] pontban térünk kelet felé, Vasaskőfalva (Pietroasa) irányába. A faluban az N 46° 35,436' E 22° 33,242' 337 m [GCPoTo+RosszUt] pontban véget ér az aszfaltburkolat. Innen 22,4 km van szálláshelyünkig, a Csodavár menedékház, (Cabana Cetatile Ponorului)-ig. Ez bizony egy meglehetősen rossz minőségű út, de megijedni nem szabad, azért annyira nem rossz:-) A magas alvázú gépkocsik kényelmesen, de óvatosan végig tudnak menni, a terepjárók meg röhögve. Az én alacsonyalvázúmmal, nyolc napra és négy személlyel megpakolva, három óra alatt sikerült, de karcmentesen. Budapest, Clark Ádám tér - Csodavár menedékház 364,4 km.
A Glavoi-rét déli bejáratától kb. 20 méterre egy sorompó állja utunkat. Ez csak azért van, mert ennél lejjebb nem szabad sátrat verni. Akinek már van szállásfoglalása a Csodavár menedékházban, vagy éppen azért megy oda, az nyugodtan nyissa fel a sorompót, majd csukja be maga után. A sorompót nem lehet bezárni, de mindig csukva van. Egyébként ennek hivatalos menete az, amikor erre engedélyt kapunk a hegyi mentősöktől, de ez meglehetősen időigényes, ha azok éppen valamelyik menedékházban levegővel töltik fel a sörösüvegeket:-(
Mostani túránk alkalmával a Pádis-karsztvidék talán legcsodálatosabb dolina-, zsomboly- és barlang-együttesét, a Csodavár-at szeretnénk bemutatni. Az egész út, Csodavár menedékház-tól, Csodavár menedékház-ig úgy 5,6 km. Tehát egyáltalán nem sok, viszont arra azért legyünk felkészülve, hogy ez bizony nem vízszintes út, sőt, ebből van a legkevesebb:-) Ez természetesen ne vegye el a kedvünket, hiszen éppen ez a rendkívül változatos terep az, ami ennyire vonzóvá teszi a Csodavár-at. Most pedig vegyük szépen sorba a Csodavár csodáinak megtekintését.
Figyelem!
A hegyekbe indulunk, ahol a hegyek törvénye érvényesül! Az eső és a hideg váratlanul érkezik! Tehát vigyünk magunkkal meleg ruhát és esőkabátot! (Nem esernyőt!) Az éjszakák hidegek! A barlangok sötétek és gyakran sárosak, csúszósak! Ebben az esetben pedig, fokozottan így van, sőt, a legnagyobb barlangban faltól falig patak is van. Nagy hasznát vehetjük egy munkavédelmi kesztyűnek. A környéken vannak források, mindegyik patak vize nyugodtan iható, mégis vigyünk magunkkal vizet. Túráink egyik legfontosabb kelléke a kényelmes, vízhatlan bakancs, amely a bokánkat is védi! A fejlámpát se felejtsük magunkkal vinni. Erre a körútra, a legnagyobb kánikulában is vigyünk magunkkal meleg ruhát!
A turistajelzések mindenütt egyszerűen tökéletesek sőt, példamutatóak. Mégis érdemes felkészülni térképpel, esetleg útleírással. Térképként a Dimap "A bihari Pádis karsztvidéke" 1:30000-es térképét, míg útleírásként, amiben egyébként térképek és kitűnő rajzok is vannak, az "ERDÉLY HEGYEI" sorozat 20. kiskönyvét, Palczer János "Bihar Vlegyásza" című munkáját tudnánk ajánlani.
Az N 46° 33,837' E 22° 42,222' 1021 m [GCPoTo+Lepcso] pontban egy vaslépcsőt találunk, ahonnan elénk tárul a Portálénak nevezett barlangkapu. De ez még mind semmi. Innen vaslépcsőn, majd acélsodronyba kapaszkodva leereszkedünk az óriás-zsomboly aljába, az I. számú Előcsarnokba, vagy I. Dolinába, a Portálé elé. "Az előttünk kitárulkozó kép minden túlzás nélkül lenyűgöző: hatalmas, 75 m magas, és 30 m széles barlangkapu egy sziklafal alján, óriási sziklatömbök közt, melyet fülsüketítő dübörgéssel lezúduló vízsugárban hömpölygő, vad zuhatag tesz félelmetessé, monumentálissá, ezt a pokol tornácának is elképzelhető természeti csodát, ami világviszonylatban is páratlan." Innen pár métert még lejjebb tudunk ereszkedni és szintén acélsodronyba kapaszkodva. A patak partjához érünk, melyen általában nagyon nehéz az átkelés, de megéri. Esetleg fentebb kell próbálkozni, majd a patak túlsó partján, a hatalmas köveken leereszkedni. A Portálé alatt, jobb oldalon, érdemes felkapaszkodni a csúszós, omladékos barlangúton, egész pontosan a Pethő-kapun keresztül a Belső Várudvar-nak nevezett II. Dolinába. Ez az óriás-zsomboly is két dolinából áll, melyek között, az N 46° 33,890' E 22° 42,074' 1014 m [GCPoTo+II-Dolina] pontban állva, tőlünk balra lesz az elképesztő méretű Pethő-kapu, amin feljöttünk, és jobbra a rendkívül veszélyes Sötét-kapu. Ez utóbbit csak különleges felszereléssel szabad megközelíteni, de a legjobb a közelébe sem menni:-)
Miután visszajutunk a Portálé elé, innen újabb vaslépcsőt megmászva átjutunk a következő, és egyben a legnagyobb óriás-zsombolyba, a Külső Várudvarba, vagy a III. Dolinába, melyet több mint 100 méteres sziklafalak vesznek körül. Az N 46° 33,764' E 22° 42,057' 955 m [GCPoTo+Alvilag] pontban egy elképesztő, föld alatti járat kapujában, az Alvilág-kapuban találjuk magunkat. Itt bizony érdemes meleg ruhát venni, és bekapcsolni a fejlámpát. Leereszkedve az Alvilág-kapun bizony kiderül, hogy ott hideg van, méghozzá rendesen, mert utunkat hófoltok szegélyezik. Visszatekintve a barlangszáj felé, sziklák, hófoltok és elüszkösödött fatörzsek között látszik a "hegy lehelete". Elképesztő kép.
Több tíz méteres, ereszkedő után lejutunk egy óriási barlangjáratba, mely barlangjárat balra induló részét Leopárd-bőr-nek nevezik. Itt csak keveset tudunk előrehaladni, mert a faltól-falig érő Vár-patakot egyszer csak elnyeli a föld, és ha tovább megyünk, akkor bennünket is. Inkább jobbra induljunk el a szinte vízszintes és kolosszális méretű barlangon, a Czárán-csarnokon keresztül, mely csarnok Czárán Gyula - a bihari hegyek lelkes rajongójának, szépségeinek kutatója és felfedezőjének nevét viseli. A patakot itt sem lehet kikerülni, így kőről-kőre lépegetve el lehet jutni a csarnok végéig, ahova a Külső Várudvar Sötét-kapuján keresztül fény tódul be, míg a jobbra nyíló Nagy Sándor-járaton át, a Portálén keresztül a Vár-patak ömlik be dübörögve. Döbbenetes hely. Ezt egész egyszerűen nem szabad kihagyni!
Elhagyva a kísértetiesen megvilágított alvilágot, a Külső Várudvarból az amfiteátrumszerű várbástya tetejére, a Tulogdi-gádoron, vagy a Nagy-Szohodolnak nevezett hegyoldalon felkapaszkodva tudunk eljutni. Az N 46° 33,640' E 22° 42,185' 1009 m [GCPoTo+2Elag] pontban nyugati irányba fordulunk, a kék pötty és sárga pötty jelzésen, majd az N 46° 33,678' E 22° 41,997' 1013 m [GCPoTo+3Elag] pontban észak-keleti irányba a kék pöttyön folytatjuk utunkat a Csodavár erkélyei felé.
A Bihar-hegység ismertetése
"Az Erdélyi-Szigethegység amint már a neve is elárulja, jól körülhatárolt, nagy kiterjedésű majdnem 20.000 km2-nyi hegytömb, amely nyugatról elválasztja a Tisza alföldjét a keletre elhelyezkedő Erdélyi-medencétől, míg északon a Szamos, délen a Maros szab határt a hegyvidéknek. Fő vonzerejét nem a hatalmas hegycsúcsok, hanem a szirtekben, zuhogó vízesésekben, vízelnyelő barlangokban, elszórt hegyi tanyákban gazdag vidéke jelenti. Sehol máshol nem található ennyi lenyűgöző karsztjelenség mindössze néhány kilométerre egymástól, mint itt, a Czárán Gyula által feltárt turistaparadicsomban.
A hegység állatvilága nem túl gazdag. Előfordul itt medve, szarvas és farkas is, de gyakoribb a vaddisznó és az őz.
A Bihar-hegység legismertebb tájegysége Pádis vidéke, egy 1200 m középmagasságú karszt-fennsík, melyet hatalmas szakadékok öveznek, ezek között pedig mély völgyek, szorosok és kanyonok találhatók. A karsztfennsíkon dolinák, töbrök, barlangok, gleccserek, karrok, marmiták alakultak ki. A völgyekben rohanó vizek töbrökben, víznyelőkben, vagy barlangok szájában tűnnek el, majd kilométeres távolságokban karsztforrások formájában jelentkeznek újra."
Pádisi ládasorozatunkkal olyan természeti csodákra szeretnénk felhívni a figyelmet, mint a Szamosbazár, melynek egy része az Aragyásza-barlang, a Boga-csűr, az Elveszett Világ, az Eszkimó-jégbarlang, a Pokol Tornácai, azaz a Csodavár, és a Rozsda-szakadék.
Egytől egyik télen járhatatlan, megközelíthetetlen célpontok! Használjátok ki a nyarat és főleg a kora őszt ezen csodálatos célpontok felkeresésére.
Ebben kívánunk Nektek nagyon jó időt, kellemes túrákat, sok pozitív, felejthetetlen élményt és Jó Szerencsét a barlangokban!
Anikó, Miki, Melinda és Dani
Irodalomjegyzék:
- Palczer János - Bihar Vlegyásza
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Háromnapos Bihar túra utolsó napján jöttünk el ide. Nem gondoltam volna, hogy ez lesz a legnehezebb túránk.
Eszméletlenül látványos, szép hely! Csodálatos (nem véletlenül kapta a Csodavár nevet). Fentről kerültünk, a láda felől ereszkedtünk be a katlanba, majd onnan a barlangba. A vízállás ideálisnak tűnt, de egy idő után vissza kellett fordulnunk. Ekkor történt a baleset, egy lánynak a csapatunkból kificamodott a térde. Visszarakták, megszorították, majd a lány hősiesen küzdve túrabotok segítségével kiküzdötte magát a barlangból és a katlanból is. Azóta minden rendben van vele.
A többiek se úszták meg szárazon, sokan bokáig beleléptek a patakba, volt aki derékig elmerült benne. Szóval elég kalandos volt. Nem véletlenül mondta valaki tapasztaltabb túrázó a helyszínen, hogy a Biharban legtöbbször a Csodavárba hívják a mentőket.
Szeretnék még ide visszajönni, mert most sajnos nem tudtam bejárni a teljes Csodavárat.
Remek hely, de ugyanakkor sok veszéllyel fenyeget. [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Az "elveszett világ" zsombolyaitól sétáltunk ide a túristaház érintésével. A láda viszonylag könnyen meglett, de végig ott motoszkált a fejemben a kérdés keresés közben, hogy milyen az a "könnyen felismerhető" sziklaodú. Ezek szerint biztos van a környéken olyan is, amelyik nem ismerhető fel könnyen.:))) Mindegy, innen lementünk a barlanghoz, olyan időseknek nem ajánlom a lemenetelt, akik már nincsenek erejük teljében. Fejlámpával lementünk egy darbig a barlangba, hideg volt, majd feljöttünk. Aztán átmentünk a másikhoz, onnan fel a kaptatón és elindultunk vissza Pádisra. Útközben a Ponor-réten megpihentünk, gyönyörködtünk:) Felejthetetlen nap volt. Köszönjük.
És mégis megvan a láda!! A koordináta nem túl jó, az utolsó keresők nem találták, de mégis itt van. A lefele vezető ösvény mellett, a sziklafalban van egy sziklapárkányon. A katlanok valami egészen hihetetlenek.
--- helyszíni log ---
Tyúha, ez lehet hosszú lesz.
Életünkben először jártunk apukámmal Romániában, túrázni jöttünk. Apukám tervezett egy körtúrát a nagy rétről (Poiana Glăvoi, a nevekkel lehet bajban leszek), ez volt az első magyar láda amit összeszedtünk, illetve az első nemzetközi is ami meglett. Na most a helyzet az, hogy véleményem szerint ezt apukám eléggé eltervezte, bár azt is hozzá kell tennem, hogy nekem a leírás, az útpontok és minden egyéb alapján nagyjából semennyire nem tiszta, hogy most akkor pontosan mi hol van, mit hogyan kell megközelíteni, kell-e valami mászófelszerelés, ha igen, hova, teljes káosz ami ennél a ládánál illetve látnivalónál van. Az biztos, hogy mi fentről kerültük a katlanokat, onnan is egyébként több ponton elég komoly lelátás van. A katlanok mentén végigmenve aztán dobtunk egy balost, így jutottunk a ládához, majd nagy tanácskozásba kezdtünk, mert rájöttünk, hogy a tervezett track-ünkben egyáltalán nincs benne a katlan. (A sárgakőszirt vagy mi fele haladtunk tovább.) Végül elindultunk lefele az irgalmatlan meredeken (egy figyelmeztető tábla ellenére), hogy megyünk ameddig megyünk, aztán valami lesz. Egészen a sziklás-köves pusztulat részig lejutottunk, valamennyit beláttunk a katlanba, de végül lejjebb nem ereszkedtünk, hanem visszamásztunk, igaz, onnan már az is rendes kihívás volt, jó pár tíz métert lemásztunk. Ez semmilyen szempontból nem volt jó, lefárasztott, nem is láttuk igazából a lényeget... Hát na. Kicsit keserű volt ez a rész, talán egyszer eljövünk még úgy, hogy a katlanba is lemászunk. Amit így láttunk, az is egészen elképesztő, Magyarországon nyilván nem, de máshol se nagyon láttunk még ilyet...
Köszönjük a rejtést!
Nagyon izgalmas túra volt, sajnos a végén ez nem sikerült. Nem találtuk meg. Vagy elveszett, vagy kellene egy kicsit pontosabb helyszíni leírás... [Geoládák v4.5.9] Kérem fogadd el.
A remekül felújított Csodavár menedékházban töltöttük a hétvégét. Pénteken a Csodavár volt a cél. A leírásban szereplő útvonal minden pontját a javasolt sorrendben végigjártuk. Elképesztő mindegyik dolina felszíni és felszín alatti része is. Felmásztunk a 2. dolinába, majd a 3. dolinából az alvilág kapuján át le a barlangba, a patakon átkelve egészen a 2. dolina hatalmas fekete szájának aljáig. Majd vissza. Itt is nagyon jó szolgálatot tett a magunkkal hozott gumicsizma és fejlámpa. Barlangkutatóként csak ámultunk a járatok méretein, vadságán és szépségén. A lenti részek után az erkélyekről is elképedve bámultuk az alattunk tátongó mélységet. A láda rendben a helyén található, jó állapotban, a dolinából felfelé vezető kék ösvény mellett. A kereszteződés táblájától jó 20 méterre a lejtő felé egy sziklaodúban. Köszönjük a virtuális idegenvezetést!
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (334 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 46° 36,217' E 22° 25,336' 241 m [GCPoTo+1Utelagazas]
N 46° 35,436' E 22° 33,242' 337 m [GCPoTo+RosszUt]
N 46° 35,442' E 22° 33,532' 339 m [GCPoTo+Benzinkut]
N 46° 34,666' E 22° 42,264' 1090 m [GCPoTo+Salvamont]
N 46° 34,653' E 22° 42,303' 1090 m [GCPoTo+Forras]
N 46° 33,804' E 22° 42,616' 1073 m [GCPoTo+Parkolo]
N 46° 34,030' E 22° 42,366' 1084 m [GCPoTo+1Fout]
N 46° 33,837' E 22° 42,222' 1021 m [GCPoTo+Lepcso]
N 46° 33,764' E 22° 42,057' 955 m [GCPoTo+Alvilag]
