WAP-barát:
N47 46.781 E22 03.951-tól a Kék jelzésen menj kb. 3,8 km-t. CSAK TEREPJÁRÓVAL - Ha sok a csapadék! Parkoló: N47 46.547 E22 03.743!
A láda kb. 6x10x10cm-es a megadott koordináta környezetében.
Pót jelszó: útirány jelző oszlopon: N47° 45.328 E22° 2.279 gravírozott fémlapon.

Hogy mi Magyarország legmagasabb pontja, midenki tudja. De hol van az Alföldé ? Nos ez a Hoportyok-hegy. Felkeresése csak akkor érdekes, ha szeretnéd meghódítani ezt a "csúcsot" (GPS szerint 192m - földrajzi adat szerint 184 - tehát mivel nem éri el a 500 métert, hivatalosan nem lenne HEGY :-).

Részletes leírás: Menj a 471-es úton Nyírbogátra, és vedd az irányt Istvántanyára. Nézzd meg a Bogáthy család kúriáját - ma szálloda.  N 47° 47,928' E 22° 4,177' 152 m [GCHopo+Bogáthy Kúria]
Ha továbbhaladsz, itt  N 47° 46,716' E 22° 3,953' 153 m [GCHopo+Kereszteződés] megtalálod a Kék sáv-jelzést , ezt kell követned a következő kb. 3,5 km-en. Eddig  N 47° 46,547' E 22° 3,743' 159 m [GCHopo+parkoló] biztosan eljuthatsz bármilyen személyautóval, DE innen kezdve a földút elég gyenge minőségű. A kék túristajelzésen 3,2 km-t haladva egy Hoportyok-hegy feliratot találsz egy fatörzsön, mely jobbra mutat. Kanyarodj jobbra és haladj az úton kb. 320m-t, itt jobbra fel a hegy tetejére. A csúcsot jelző kő alig megközelíthető a sűrű akácerdő miatt. A ládát a megadott koordináta környezetében találod.

Érdemes lehet még felkeresned a  N 47° 47,770' E 22° 2,551' 171 m [GCHopo+Kilátó] Kilátó-dombot.

Figyelem: A területeten széldöntött erdőrész található, lehetőleg ne térj le a kék jelzésdről! A terület vadban gazdag, őz, vaddisznó előfordul! (Én ölyvet és őzeket láttam.)

Végül óriási köszönetet a helybéli Erdős János Úrnak, akinek önzetlen segítsége nélkül még most is keresném a Hoportyok-hegyet és a Timcsi-csapatnak, akik kisegítettek egy kölcsön GPS-el.

Hogyan jött létre a Hoportyó ?
A Nyírség az ország második legnagyobb futóhomok-területe. A Tiszántúl síkjából 20-50 méterre kiemelkedő felszíne Nyíradony-Nyírlugos és Nyírbogát között a legmagasabb. Szalmadtól keletre a Hoportyó 183 méteres tengerszint feletti magasságot ér el (ez az Alföld legmagasabb pontja). Felszínének kialakulása a pliocén kor második felére tehető, amikor a pannóniai beltó e területről visszahúzódott. Feltöltődésében a Északkeleti-Kárpátokból és az Erdély felől lefutó folyók jelentős szerepet töltöttek be. Az élő és elhagyott medrek közötti, száraz felszíneket az újpleisztocén szelei megtámadták és futóhomokot fújtak ki belőlük. A mainál melegebb éghajlatú, csapadékosabb tölgyfázisban (7000-4800 évvel ezelőtt) a Nyírség erdős sztyeppé alakult át. Ennek az állapotnak a XVIII-XIX. sz.-i nagyarányú erdőirtások vetettek véget. Az újból mozgásba lendült homokot az 1870-es évek alföldfásítási programjával, a szőlő- és gyümölcstelepítésekkel próbálták ismét megkötni.

A terület vízrajzát a XIX. sz. második felében megkezdett lecsapolásokig a lefolyástalan állapot jellemezte, szinte lehetetlenné téve egyes területek szántóföldi megművelését. Ezért közel 3200 km hosszú, észak-déli irányú csatornahálózatot építettek ki. A csatornák vizét főként a Belfő- és a Lónyai-csatorna vezeti a Tiszába. A táj az ember természetátalakító munkája révén igencsak megváltozott, s átalakult az itt lakók életformája is. A nyíriek gazdálkodását a homok határozta meg. A futóhomokot akáccal kötötték meg, a kiemelkedő buckákon és hátakon szőlőt meg gyümölcsfákat telepítettek; a nyírségi almáskertek mára már teljesen átalakították a táj hagyományos arculatát.

És egy kis helytörténet:

A községet 1326-ban említik először a korabeli oklevelek egy helybeli nemesember nevében. A település neve szláv eredetű személynévből alakult településnév. Az eredeti Bogát névhez később került a Nyír földrajzi jelző. Első birtokosai a Kállayak voltak, akik egészen a XIV. század végéig uralkodtak itt. Valamikor a század végén elnéptelenedett a falu, majd újratelepítették; innen ered az Újbogát elnevezés. 1404 -ben Zsigmond király Bogát Fülöp fiát, Zsigmondot hűtlenség címén megfosztotta birtokaitól, majd később királyi adományképpen mégis visszaadta.

1551-ben Bogáti Anna saját birtokrészét férjének, Kálnásy Mihálynak adta, így a Kálnásy család is bekerült a falu birtokosai közé. 1635-ben más a Kálnásyak mellett Madocsányi István, Uketyevityi Péter és Vay Péter is részbirtokosok voltak Bogáton. 1712-ben Vay Ádámnak kúriája volt a faluban, de mivel nem tették le a hűségesküt, része a királyi kincstárra szállt. Az 1720-as adatok szerint 17 családból álló, földművelő lakosság volt Bogáton, számuk kb. 65-68 főnyi lehetett.

A bogátiak birtokrésze a XVIII. Században már Csicseri Ormos Györgyé volt, melyhez - zálogba vétel útján - még hozzászerezte a kincstár által elkobzott Vay - birtok harmadrészét is. Újbogát neve még 1762- ben is élt. Ebben az évben építtetett itt kúriát Csicseri Ormos Erzsébet. A XIX. Század közepére Bogát földesurai teljesen kicserélődtek. A korábbi földbirtokos családok közül már csak az Ormos család maradt. Ebben az időben 2.130 lelket számláló település volt, református anyatemplommal. Bogáti Józsefnek állt ekkor kúriája a faluban, amely még az 1890-es években épült.

Nyírbogát 1935-ben 9.640 kat. holdon terület el. Lakónépessége 3.471 lélek, lakóházainak száma 595 volt. Lakinak fő foglakozását a földművelés és ipar jelentette. A birtokmegoszlás: 2 nagybirtokon kívül néhány közép-, kis és törpebirtok. Az első világháborúban hősi halálta haltak száma: 32 fő. Nyírbogát a Nyírbátori járáshoz tartozott az Istvántanya, Kornistanya és Vitketanya nevű területekkel. 1978, jan. 1-jétől, a tanácsosítások után nagyközség lett.

Építészeti, kulturális emlékek

Nyírbogát szabálytalan alaprajzú, többutcás település. Utcái előkertes beépítésűek. Az udvarok között szerényebb kivitelű kerítés húzódik. A lakóházak előtt virágoskert, szemközt a nyári konyha és a kút áll. A hátsó udvar legfontosabb épülete az istálló, a kerté pedig a dohánypajta vagy hodály.

A falu Szent György tiszteletére szentelt templomát 1328-ban említik először. A régi romos templom lebontása után, 1823. április 16-án rakták le nagy ünnepséggel a jelenlegi templom alapkövét. Az itt elhelyezett írás tartalmazza az akkori gyülekezet nagyságát, mely 232 családban, kétezres lélekszámú volt. Az ünnepségen jelen voltak Szabolcs és a környező vármegyék elöljárói is. A korabeli állapotok között nagy nehézséget jelentett az építőanyagok szállítása. Az első mész-szállítmányt Ladamócról hozta száz hordóban húsz szekér. A faanyagokat Máramarosszigeten vásárolták és a Tiszán szállították le tutajjal Kisvarsányig, ahonnan hazafuvarozták. Olyan nagy volt az igyekezet, hogy 1828. okt. 24-én már állt a reformátusok temploma. A történelmi és természeti katasztrófák által megrongált templomot számos alkalommal javították, bővítették, újjáépítették. Az észak-déli tengelyű templom tornya 34 méter magas. Északi vége félköríves záródású, a templombelső sík, vakolt mennyezetű. Orgonáját Kerékgyártó István építette 1900-ban. A késő-barokk stílusú templom műemlék jellegű.'