wap: kb. 17x17cm-es négyzet alakú, kék fedelű doboz egy nagyon sokágú fa tövében kövekkel letakarva.

Hasznosi (Cserteri) Várrom

A várat a Rátót nembeli Domonkos építette 1300 körül a Kövicses-patak medrében összegyűjtött andezittömbökből.
És - mint általában - a Várhegyet borító andezitből építették a pásztói hadi út védelmére a XIV. században.
E védelmi rendszerhez tartozott Ágasvár és Óvár is.
Romjaiban ma már csak a hasznosi vár ismerhető fel. Egy ötszögű torony képezte a vár magját, melyet egy vastag falú négyzetes torony védett.
A Várhegy a nagy mátrai vulkanizmus során alakult ki. Egy része rétegvulkános andezit, a másik része andezitagglomerátum és tufa.
Ez utóbbiba mélyítették azt a borospincét, melyben a Pásztó környékén termett borokat érlelik.
A vár alatti pincesor magánkézben van, rövidesen a nagyközönség is látogathatja.

A Várhegyről szép kilátás nyílik a Kövecses-patakon létesített víztározóra, délen a Muzsla (805 m) és a Nyikom-tető (763 m) magas csúcsaira és
keleten az Ágasvár (787 m) magas csonka kúpjára.
Északról a Karancs hármas tömbje rajzolódik ki a távolban.
Nyugaton a Mátrát és a Cserhátot elválasztó nagy törésvonal mentén kialakult Zagyva-völgye vezeti a tekintetet a Cserhát bérceire,
a Tepke és Purga (575 m) kiemelkedő csúcsaira.

A Várhegy keleti felén világos színű diatómaföld borítja a felszínt.
E szarmatakori rétegekben a kutatók több teknőspáncélt, ősszarvasfogat, cickányfélék, pelefélék csontdarabjait és egy őshörcsögfaj zápfogát gyűjtötték be.
Ezek között egy eddig ismeretlen új hörcsögfaj is előkerült, melyet a lelőhely alapján Democricetodon hasznosensis néven írtak le.
A Várhegy oldalán jellegzetes növénytársulás alakult ki. Egy része a sziklagyepek, más része a sztyepprétek jellegzetes fafajaiból áll.
A pázsitfüvek közül megtaláljuk a barázdált csenkeszt, a réti perjét és a kékperjét.
Említést érdemlő lágy szárú növényfajok még: apró lucerna, bojtorjánfű, borsos varjúháj, csattogó eper, egyenes pimpó, édes csüdfű, keresztes galaj,
korai kakukkfű, magyar cickafark, mezei gólyaorr, Orlay-turbolya, orvosi székfű, sárga kövirózsa.
A fa- és cserjefajok közül az akác, barkóca berkenye, cser, fagyal, hamvas szeder, iszalag, kökény, mezei juhar, mezei szil, varjútövis benge,
vörösgyűrű som kíván említést.
A terület állatvilága is jelentős. Sok rovar- és lepkefaj találja meg életfeltételeit itt, ahol gyakran találkozunk a kövek között cikázó fürge gyíkkal.
A kirándulások gyakori úti célja a Mátra és az olyan kisebb domboldalakra, mint a cserteri vároldal, ügyet sem vetünk. Pedig érdemes itt megállni.

Hasznosi Víztározó

Épült: 1973-1986
Üzembehelyezés: 1986
A tározó térfogata: 2.060.000 m3
Területe, vízfelülete: 23 ha
Vízgyűjtő területe: 36 km2
Maximális mélység: 25,0 m
Átlagos mélység: 17,2 m
A gát anyaga: vegyes szerkezetű földgát
A gát hossza: 243,5 m
A gát legnagyobb magassága: 27,5 m

Javaslom a víztározó megtekintését is. Elvileg tilos bemenni, de mi nyugodtan bementünk és a helyi erőt sem zavarta eme tett.
A víztározó területére a főkapun kívül jó pár helyen bejuthattok a főútról. Igen jól látható kitaposott ösvények vezetnek be a tóhoz.
A helyi pecások is ezeket a surranóutakat használják.

A láda

kb. 17x17cm-es négyzet alakú, kék fedelű doboz egy nagyon sokágú fa tövében kövekkel letakarva.

Megközelítés:

Pásztó felől:
A jelzésen kell elindulni Hasznos irányába, majd
a jelzésen jutunk el a várig (ládáig).
Autóval a hasznosi temető után érdemes parkolni  N 47° 55,922' E 19° 44,726' 242 m [GChasz+parkoló].

Mátraszentistván felől:
Az országos jelzésen menjetek az Ágasvári turistaházig, majd a jelzésen a jelig, ami ebből az irányból igen nehezen található meg.
(de ezért kell GPS-el menni :-))))
Innen sokkal szebb és érdekesebb az út, mellesleg útba ejthetitek Snake Ágasvári ládáját, ami szerencsére újra kereshető.

Bármelyik útvonalat választjátok a jelzés mentén igen sok szedret dézsmálhattok. Jócskán hagytunk belőle.