WAP-barát: A 41sz. főútról itt N 47°
57,314' E 21° 53,435' lekanyrodva, 1 km-re, Napkor határában N 47° 57,6400' E 21° 53,2510' találod a ládát, és a környék legszebb kilátását, + az OMSz radarját, melyből 3 van Magyarországon. A láda henger alakú, mérete 8x8x15cm.

Figyelem! A jelszót figyelmesen olvasd el !

A 41sz. főútról lekanyarodva N 47° 57,314' E 21° 53,435' (és az autót elhagyva) kb. 1 km-es kellemes sétára van kilátás a radarhoz vezető betonúton. A láda az út mellett, egy fatuskó alatt pihen.

Mivel a GPS-t és a kessert is befolyásolhatja az eső :-)))) ezért essék néhány szó a meteorológiában használt radarok működéséről.

Magyarországon 3 radarral végeznek meteorológiai méréseket, ezek pestszentlőrincen, Napkor mellet, és Farkasfán találhatók, doppler-rendszerrel rendelkeznek, és alkalmasak a széláramlási adatok mérésére is.

A meteorológia egyik alapfeladata az időjárás megfigyelése, illetve az időjárás változásának érzékelése.
Ezen probléma igen bonyolult és sokrétű, a paletta az ember által végzett vizuális észleléstől, a Föld körül keringő műholdak által szolgáltatott műholdképekig terjed. A megfigyelés egyik igen fontos eleme a radarral történő mérés is, a következő néhány mondatban erről lesz szó.

A radar elve egészen egyszerű: Az elektromágneses hullámok az útjukba kerülő elektromos vezetők felületéről visszaverődnek. Ha megfelelően szűk sugárnyalábba koncentrálva, meghatározott irányban elektromágneses impulzust bocsátunk ki, és megmérjük a visszavert jel érkezéséig eltelt időt, ebből megállapíthatjuk, hogy a visszaverő felület milyen távol van tőlünk. Ha tehát egy ilyen sugárnyalábbal végigpásztázzuk a terepet, képet kapunk az itt található tárgyak elhelyezkedéséről. Azokat a berendezéseket, amelyek ezt számunkra lehetővé teszik radaroknak nevezzük (Angol rövidítés:Radio Detection And Ranging).

A radar elektromágneses hullámot bocsát ki, a kibocsátás időtartama mikrosecundum nagyságrendű(1 másodperc milliomod része), a sugárzás a térben terjed, ez kb. néhány száz méteres nyalábot jelent. A meteorológiában használt radaroknál ez a sugárnyaláb 1 fokban van koncentrálva, katonai radaroknál ez 20 fok. Az 1 fok, a felhők, felhő-és csapadékelemek pontos detektálásához az optimális érték.
Kibocsátás után a radar vár 1 ezredmásodpercet, megjön a visszaérkező jel, ezt visszhangnak vagy echo-nak is nevezik. Echo jöhet vízcseppekről, jégkristályokról, hópelyhekről(milliméteres nagyságrendű hidrometeorok), ha a csapadékképződés megindult ezek látszanak a radarképen, ugyanis a radar csak szemmel látható cseppeket érzékel. A radar "szeme" igen messzire lát, hatótávolsága 250-300 km.

A radarhullámok jelentős része szétszóródik a felhő-csapadék rendszerben, az energiának csak kis része érkezik vissza, a kisugárzott és a vett energia között 17 nagyságrend a különbség (1/100,000,000,000,000,000-rész!) A radarnak tehát kis és nagy energiát kell kezelnie, emellett igen jó erősítő kell az visszhang felerősítéséhez. A radar által kibocsátott energia 250 kW impulzusonként, nagyobb időátlagban viszont a hálózatból felvett átlagteljesítmény mindössze néhány 100 W.

A radarberendezéssel vízszintes illetve függőleges metszetben lehet mérni. Az előbbi esetben az antenna körben forog (percenként 3-6 fordulat) és pásztázza (pl.: 300 km-es sugarú körön belül) a környező légteret. A második esetben a parabolaantenna nem forog, hanem egy adott égtáj felé néz,
de közben bólogató mozgással függőleges síkban pásztázza a légtér egy adott szektorát. Az impulzusok igen gyorsan terjednek, s érkeznek vissza, az antenna mozgása a mérésre nincs hatással.

A kibocsátott jelek visszaérkezéséhez idő kell, hogy ne keveredjenek össze, ezért 1/1000 secundumonként történik kibocsátás.
Az impulzus ismétlési frekvencia szoros kapcsolatban van a távolsággal, ha messzire akarunk nézni csak "ritkán" küldünk impulzust ha pl. csak 30 km-re szaporábban indíthatjuk az impulzusokat. A kérdés az, milyen méréshatárral dolgozunk, (mekkora méretű cseppeket keresünk) ugyanis egyszerre csak 1 félét mérhet a radar.
A mai korszerű radarokban már változtatható az impulzus ismétlési frekvencia, régebben ez gyárilag rögzítve volt. A meteorológiában használt radarok cm-es hullámhosszú elektromágneses hullámokat, ezen belül a 3-10 cm közé eső hullámhosszúakat alkalmazzák. A rövidebb hullámhosszak (3 cm alatt) gyorsan elnyelődnek és szóródnak a felhő-csapadék rendszerekben, a 10 cm-nél hosszabbak nem szóródnak, de nem is verődnek vissza, az optimális ha "a felhő elejét és végét" is látjuk, ezért kell a 3-10 cm közötti értékekkel dolgozni. Ebből az is következik, hogy a viszonylag gyenge csapadékintenzitású északi országokban a 3 cm-es radarok az elterjedtek, míg az egyenlítői térségben inkább a 10cm-es radar dominál, mert ott a gyakori konvektív cellák jó visszaverő képességgel rendelkeznek. A közepes szélességeken általában 5-6 cm-t használnak.Magyarországon már nem használatos az MRL-5 típusú orosz radar, egy 2 csatornás radar volt, ebben a 3 és 10 cm-es hullámhossz felváltva használták, télen a 3 cm-est, nyáron a 10 centist.

A meteorológiai radarberendezéseket ún. radar-szélmérésre is használják. Erre a célra az ún. "doppler-radar" szolgál amely nem csak a visszaverődést okozó csapadékelemek helyzetét érzékeli, hanem azok mozgásának radiális(sugár irányú a radar középpontjához képest) sebességkomponensét is.

Ha kíváncsi vagy a radar képére katt ide!

Forrás: Internet