Rejtés
A kerítés mellett cső alatti betonüregben egy tégladarab mögött rejtőzik. A téglát ne tedd a dobozra!
A ládába TravelBug
NEM helyezhető.
Megközelítés és parkolás
Autóval: Úrkút, vagy Szentgál irányából, valamint Nagyvázsony - 77-es út - felől is egészen a tornyokig vezet fel aszfaltozott út, amely személyautóval és országúti bringával is simán járható.
Parkolás a TV-torony alatt lehetséges
N 47° 2,912' E 17° 39,178' 580 m [GCKABH+parkoló], itt 8-10 autó kényelmesen elfér. Tovább hajtani - elméletileg - tilos, de nem lehetetlen, azonban egy kis séta mindenkire ráfér...
Gyalogosan: már nehezebb a helyzet! :) Bármely környékbeli településről (Ajka, Padragkút, Nagyvázsony, Úrkút) indulva szép kis túra eljutni a ládáig.
A láda a jelenleg használaton kívüli délebbi rádióadó torony kerítésénél található egy cső alatti betonüregben. Ezt a tornyot balra kell megkerülni, a kerítés mellett (ahol a betonút véget ér), a kilátó irányába egy kis murvás, korláttal biztosított ösvényen előbb maga a kilátó, majd a pihenőhely mellett elhaladva. A pihenőtől óvatosabban a kerítés mellett haladjunk tovább és hamar meglesz a láda is.
Első a munka, aztán a szórakozás! A láda felkutatása után feltétlenül időzzünk el a kilátóban, mert a kilátás egészen elképesztő, kelet felé egészen Veszprémig ellátni. Sőt a péti dombok is körvonalazódnak, páramentes időben a "húszemeletes" is könnyedén felismerhető. Déli irányban a Balaton víztükre és a Somogyi-dombság zárja a látóhatárt!
Egy kis meteorológia
Indulás előtt érdemes ránézni hogy lesz-e panoráma, vagy az orrunkig sem fogunk látni, esetleg elfúj minket a szél:
WEBKAMERA KÉPE
Érdekesség, hogy a TV tornyot 150 km/órás szélre méretezték, de 2010. december 9-én délelőtt orkán erejű széllel érkező hidegbetörés felállította az új országos szélrekordot,
172 km/h-s lökést mértek a Kab-hegyen. Az addigi rekordot szintén 2010 májusban mérték ugyanitt, akkor 165 km/óra volt a csúcs.
Kinizsi kilátó (az új kilátót 2013. június 7-én adták át):
N 47° 2,758' E 17° 39,434' 596 m [GCKABH+Kilato]
Kab-hegy
A Kab-hegy a Déli-Bakony legmagasabb csúcsa, 599 méter magas. A hegy bár vulkanikus, de a híres tanúhegyeknek nem rokona, legalább is felszín-morfológiailag, hanem egy
hawaii típusú pajzsvulkán, amely folyamatosan ismétlődő vulkáni aktivitás során jött létre.
A dunántúli bazaltvulkánosság legnagyobb összefüggő területű képviselője, mintegy 33 négyzetkilométeres kiterjedésű. A bazaltláva feküképződményei elsősorban eocén és triász karbonátos képződmények, csupán a Ny-i és a D-i peremén jelennek meg vékony felső-pannóniai képződmények. A lávatestek között vörös talajszinteket azonosítottak. A bazaltos kőzetek újbóli megjelenésük során eltérő szöveti jellegzetességű lávafolyásokat alkottak.
A tanúhegyekkel ellentétben a Kab-hegy bazaltja viszont jóval korábbi kőzetekre ömlött. Az alapkőzete felső-triász korú üledékes kőzet, ami a kréta korban szárazra került és karsztosodott, jellegzetes trópusi karsztformákat véve fel. Nyugati oldalán még egyszer tengerelöntés következett be az eocén korban, ősmaradványokban gazdag mészkövet hagyva maga után. Ilyen előzmények után következett be a pannon korú vulkanizmus, a láva eltemette az egykori karsztos felszíneket, a magasabb pontokat pedig körülfolyta.
Mára néhány területen egy igen sajátos
Bazaltkarszt felszín alakult ki, berogyások, víznyelők, barlangok jelzik a csapadékvíz útkeresését a mélybe. Látványos elemei ennek a lávaömlés szélén kialakult függőleges víznyelőbarlangok (Macskalik-barlang, Öreg-köves-víznyelőbarlang). A bazaltkarszton néhány méter átmérőjű kis töbrökben megáll a csak lassan elszivárgó csapadék, kis tavakat alkotva. Körülöttük összetöredezett bazaltdarabok láthatók. A témával kiemelten a GCOKVB ládám foglalkozik.
Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)! 
