Röviden: A várrom sáncán egy fa lábánál.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Kirándulni hívlak Titeket egy kedves helyre. A Kóspallagra menő út kanyarulatában az egyik domb kicsiny várromot rejt előlünk, de ha a közelbe települ egy láda, akkor ismertebb lesz.
Az út kanyarulata és a tó közti domb tetején találjuk
Pusztavár (máshol Bibervár) maradványait Kóspallag falutól délre kb. 3 km-re.
A megközelítés alternatívái:
1, Autóval:
Parkolni a dombtól délre érdemes, a főút felől érkezve az úttól jobbra
N 47° 51,028' E 18° 56,739' 200 m [GCPuBi+parkoló] kis köves út mentén. Onnan indul felfelé a kanyargós, olykor csúszós ösvény
piros és
piros rom jelzést követve, amik a sáncárokban válnak el
N 47° 51,069' E 18° 56,683' 238 m [GCPuBi+kereszteződés] ezen a ponton: a piros jobbra tér, a rom jelzés tovább megy felfelé a dombtetőre, a ládához pedig balra térj. A sánc egy fájának lábánál keresgélendő a láda (13*13*5cm), amibe TravelBug nem helyezhető.
2, Tömegközlekedéssel
Busszal érkezve a
Kóspallag, 6-os km-kő nevű megállóban érdemes leszállni, innen vezet fel a
N 47° 51,084' E 18° 56,622' 195 m [GCPuBi+Torony forrás] érintésével a
piros jelzés a dombra.
"
Rövid történelem:
Feltehetően egy megerősített őrtorony lehetett, amely a kóspallagi kijáratot védte. Építésének idejét és körülményeit nem ismerjük, okleveleiben sem szerepel. Valószínű, a XV.század előtt pusztult el.
Karpe Mihály 1757. évi kéziratos térképén Biber vára néven van jelölve, mely névnek eredetét nem ismerjük.
Nováki Gy. Sándorfi Gy. és Miklós Zs. írják 'Börzsöny' tanulmányukban: A vár területén több cserepet gyűjtöttünk a felszínen. Általában a XIII. századra jellemzőek, de visszavezethetőek a XII. század végére, ami a vár tatárjárás előtti építésére vall."
Forrás:
http://www.varak.hu
A hegykúp észak felől igen meredek, nyugat, kelet és dél felől árok övezi. Keleti irányban, a nyereg felől még egy, a domb gerincét kb. 24 m hosszan átvágó, mintegy 3 m széles árok védi a várat.
Az árkok által övezett, kb. 15x30 m-es lakóterületen a felszínen egy észak-déli és egy kelet-nyugati irányú falszakaszt, s egy 6x3,5 m-es négyszögletes bemélyedést figyelhetünk meg.
Az 1980. évi szondázó ásatás során Miklós Zsuzsa tisztázta a vár alaprajzát, az erődítés szerkezetét. A középpontban egy négyszögletes, 3,4x4,4 m-es belméretű torony állt. A 150-170 cm vastag falakat 20-40 cm-es kövekből építették.
A torony nyugati külső falsíkjában egy földszinti bejáratot találtak. Az ajtókeretkövek mindkét oldalon 114 cm-es magasságig maradtak meg. Közöttük épségben bukkant elő a 2 db kőből álló küszöb.
A torony nyugati oldalához nagyjából téglalap alakú, kőfallal védett 7x 10 m-es térség csatlakozik.
A torony keleti fallal és a félkör alakú sáncárok közötti rész elővár jellegű. Ez a keskeny gerinc az épület emeleti bejáratához vezethetett, egyúttal gazdasági célokat is szolgálhatott (erre utal az itt előkerült kemence).
A sáncárkokat sziklába vágták bele tompa V alakban. A belső árok szélessége 2,5 m, mélysége a dombtetőtől számítva 7 m volt.
A kerámia és fém leletanyag is a XIII. századra tehető. Néhány edénytöredék alapján feltételezni lehet, hogy a XIV. század elején is volt itt élet.
A romok helyén kisméretű. lakótoronyból és ahhoz csatlakozó udvarból álló vár volt, amely legkésőbb a XIII. század 60-as éveiben épült. Építtetője a környéket birtokló nemes lehetett.
A vár pusztulását ellenséges támadás okozhatta a XIII. század végén, vagy a XIV. század elején. Ez történelmileg Csák Máté háborúskodásaival, illetve Károly Róbert harcaival hozható összefüggésben.
A táblát a csúcson a romok melletti fára helyeztük el.
A kis vár történelméről
ide kattintva olvashatsz többet.
Nem mellesleg a rom a
Várak a Börzsönyben túramozgalom egyik célpontja. Kérlek, az igazolókódról képet ne tegyél fel a logodhoz!
Ha már idáig eljöttetek, érdemes körülnézni a közvetlen környéken:
A Börzsöny térkép az országút és a patak túloldalán, légvonalban alig 3-400 méterre zárdaromot jelöl.
N 47° 50,926' E 18° 56,610' 240 m [GCPuBi+kolostorrom] Ez a
Pálosok (az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend) 1352 és 1381 között épült Szent Mihályról elnevezett
kolostorának romjai, melyet a rend krónikásai Toronyaljának neveznek. Itt 1985- és 1987-ben Miklós Zsuzsa vezetett ásatást. Az elnevezésből megtudjuk, hogy a torony korábban épült, hiszen arról nevezték el a kolostort, és a Pálosok környező földjeit. A helynév egyben igazolja az ásatási eredmények kor meghatározását is. 2014 óta itt is
kereshetsz geoládát.
Szép időt és kellemes élményt kívánok!