A ládába TravelBug nem helyezhető.
Az új rejtek egy kidőlt tuskóban.
Wap: 1.pont: a zsinagóga mellett található emlékfal márványtáblájának utolsó sorának első négy karaktere 2.pont: Szentháromság szobor hátulján található táblán az utolsó előtti sor (5 karakter)3. pont: a lépcső tetején található táblán lévő évszám 4. pont: fa cölöpök száma (egy számjegy, számmal). 5.pont: maga a láda, ez már nem a belvárosban van, hanem a parkerdőben, az elöző pontoktól 4km távolságra. Ha megérkeztél a parkerdőbe javasoljuk, hogy haladj az ösvényen, majd onnét térj le a ládához!
Szombathely már régóta várt egy multira, és a mi terveink között is szerepelt ennek megvalósítása. Második ládánk megkeresésére invitálunk benneteket Szombathelyre, Parker szülővárosába. Egy ötállomásos kb. 6 km-es valódi ládával végződő multigeoláda.
A pontsorozat szándékosan egy kicsit azokat a dolgokat próbálja megmutatni, amit nem biztos, hogy megtalálsz egy utikönyvben. Zsinagóga helyett hangversenytermet találsz, hiába keresnéd az OTP fiókot, az régi emlékművet, a szigetet és a felrobbantott vasúti hidat. Azért írjuk ezt itt le, mert sokan nem értették, miért épp ezek a pontok kerültek ide, amikor "annyi más jobb látnivaló" is van Szombathelyen. Ezt mi sem vitatjuk természetesen, és jó szívvel ajánljuk ezek felkeresését is. Szombathely megér két napot is!
Javasoljuk, hogy a pontokat gyalog közelítsd meg, de ha mégsem így tennéd akkor rendelkezésedre állnak a helyi járatok, melyekről a helyszínen, vagy a
www.vasivolan.hu-n tudsz tájékozódni! A belvárosban fizetni kell a parkolásért, így javasolt az első pont környékétől kelet felé parkolni, arra már ingyenes.
A pontok felkeresésének sorrendje tetszőleges, mi az 1,2,4,3,5 sorrendet javasoljuk :)
1.pont Zsinagóga épülete 
N 47° 13,700' E 16° 37,389' 217 m [GCszhe-1]
Jelszó: a zsinagóga mellett található emlékfal márványtáblájának utolsó sorának első négy karaktere
2.pont Főtér -Szentháromság szobor N 47° 13,849' E 16° 37,276' 218 m [GCszhe-2]
Jelszó: jelszó a szobor hátulján található táblán az utolsó előtti sor (5 karakter)
3.pont Emlékmű N 47° 13,781' E 16° 36,033' 237 m [GCszhe-3]
Jelszó: az emlékműhöz felvezető lépcső tetején a földön található tábla évszáma
4.pont Csónakázó tó N 47° 14,056' E 16° 35,950' 227 m [GCszhe-4]
Jelszó:a fa cölöpök száma (egy számjegy, számmal)
5.pont N 47° 13,260' E 16° 33,591' 279 m [GCszhe-5]
Jelszó: a ládában. Javasoljuk, hogy haladj a futóösvényen, majd onnét térj le a ládához, ha elérted az elhagyott erdőművelési utat (kb. 50m)!
A teljes jelszó a pontok sorrendjében megkapott jelszavak egybeírva ékezetek nélkül!
Szombathely története
Szombathely római elődjét Claudius császár alapította Kr. u. 43 körül Colonia Claudia Savariensium (Savariaiak claudiusi kolóniája) néven. A legio XV. Apollinaris kiszolgált katonáiból, családtagjaiból és a hozzájuk csatlakozott kereskedőkből, iparosokból álló település létrejötte minden bizonnyal Pannónia tartománnyá szervezésével volt összefüggésben, ezért Emona (Ljubljana-Laibach, Szlovénia) és talán Scarbantia (Sopron-Ödenburg) mellett a tartomány legkorábbi településének tarthatjuk. A Borostyánkőút mellett létrejött város gyorsan fejlődött, ezért Pannónia 106-ban történt kettéosztását követően - de talán már korábban is - Savaria vált a tartomány civil igazgatásának és a császárkultusz központjává. Itt ülésezett a tartománygyűlés és itt álltak az istenné vált római császárok templomai is. A Római Birodalom Kr. u. III. század végi átszervezését követően Savaria lett tartomány, Pannónia Prima székhelye. Itt székelt a helytartó, itt őrizték a tartomány kincstárát. Falai között gyakran fordultak meg a római császárok is. Savariai tartózkodásukról az antik történetírók adatai mellett az itt kiadott császári rendeletek is tanúskodnak.
A várost 455-ben földrengés döntötte romba, ennek ellenére folyamatosan lakott település volt, amely valószínűleg a népvándorlás korában, a hun uralmat követően sem néptelenedett el. Nevét ugyan közel 350 év után, csak 791-ben említették először, amikor Nagy Károly egy hadjáratról visszatérve felkereste a várost.
A Savaria név használata a magyar államalapítást követően a középkorban is fennmaradt, amikor is - a XI. században - már grófsági székhely volt, kisebb méretű várral. Mai neve 1274-ben bukkant fel először.
A középkor évszázadaiban a város a győri püspök birtoka volt, a török korban viszont jelentősége felértékelődött, gyakorlatilag a vármegye székhelye lett. Hivatalosan azonban Szombathely csak 1578-ban lett a vármegye központja, amikor a vasvári káptalant ide telepítették.
A település a legsúlyosabb megpróbáltatásokon a Rákóczi-szabadságharc alatt esett át, így szinte második városalapításként is felfogható a szombathelyi püspökség 1777-es megalapítása. Ma jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek azok a műemléképületek, amelyek többsége ebben az időben készült. A város igazi fejlődése azonban csak az 1800-as évek végén indult meg. Szombathely vasúti csomópont lett, lakossága néhány évtized alatt többszörösére növekedett. Ebben az időszakban kezdték a települést a nyugat királynőjeként emlegetni.
A kiegyezés után rohamos polgári fejlődésnek indult város jövőjét a trianoni szerződés törte ketté. A második világháború után pedig zárt város lett, elszigetelve nemcsak Ausztriától, hanem az ország többi részétől is. Ez a helyzet csak a hidegháborús évek elmúltával változott meg.
Érdekesség, hogy a város német neve a mai napig is: Steinamanger jelentése: kövek a mezőn. A név a földrengésben és a népvándorlás viharában elpusztult római Savaria romjaira utal.
A pontokról további információk:
Zsinagóga
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.
Főtér
A történelmi belváros szerkezetében máig őrzi középkori formáját. A Fő tér, korábban piactér adott helyet több évszázadon keresztül a szombathelyi heti és országos vásároknak. Innen is kapta nevét a település: Szombathelyen szombaton tartották a heti vásárokat. A közkedvelt teret számos műemléképület ékesíti (Pl. a híres színésznő Márkus Emília és az egykori igazságügy miniszter Horváth Boldizsár lakóháza, de itt találhatjuk meg Joyce kedvenc regényhőse, Leopold Bloom szülőházát is). 2000-ben helyezték át a Fő térre az egykor a pestis járvány emlékére állított neogótikus Szentháromság szobrot, melyen a város nyitott kapukat ábrázoló címere látható. Érdemes betérni az OTP bankfiókjába is, ahol az üvegpadló alatt az egykori Savaria római korból származó maradványai tekinthetők meg.
Szentháromság-szobor, Fő tér
A neoromantikus stílusú mű - Hudetz János alkotása, -1938-ban készült mű. Csak 2000. november 12-én került vissza a Fő térre eredeti helyére. A szobor elődjét, egy Szentháromság-oszlopot 1714-ben állíttaták, emlékeztetve a három évvel korábbi pestisjárványra. Az oszlop 1716-ban, a szombathelyi tűzvész idején megsemmisült. A város 1869-ben - közadakozásból - Hudetz János szobrászművésszel készíttette el a jelenlegi emlékművet. A szobrot 1932-ben egy szélvész ledöntötte, és 1938-ban készültek el a rekonstrukcióval. Akkor fordították meg a szobrot keleti irányba, hogy a Szent márton-templom felé nézzen. 1951-ben az emlékművet világnézeti okokból helyezték át - parkosításra hivatkozva - a Fő térről a székesegyház előtti térre.
Csónakázó-tó
A város nyugati részén, a Bartók Béla körút mellett, az egykori téglagyári gödrök helyén 1966-ban alakították ki a Tófürdőt és a Csónakázó-tavat, valamint az őket körülvevő pihenőövezetet. Jó időben lehetőség van csónakázni, és vizibiciklizni a tavon.
Emlékmű
1979-ben építették Hazánk "felszabadításának" emlékére. Hosszú ideig a város jelképe volt. A rendszerváltás után is megmaradt, miután leszedték róla a jelképet. Erre a helyre a kilátás miatt érdemes feljönni.
Parkerdő
Egy gyönyörű erdős rész a város mellett. A belvárostól 4 km távolságra, ha nem szeretnél ennyit sétálni, vagy csak fietős parkolót találtál akkor autóval is mehetsz erre a pontra.
Valaha egy erdei tornapálya volt itt, egy kis büfével, és játékokkal, mint szombathely leghosszabb csúszdája! (kb 5 méter magasról indult, egy eleve kicsit lejtős terepen). Emellett egy láncokból és pallókból épült függőhíddal, melynek a végén egy tűzoltórúd lecsúszó volt. Később ennek "bejárata" lett egy hatalmas deszkákból épült labirintus. És aztán az erdő elött volt még egy hagyományos nyomós/pumpás kút, amit szintén gyerekként élvezettel használtunk, mivel nem kis erőfeszítésbe tellett vizet fakasztani belőle.
Idővel kidőltek a festett üveges táblák az erdőben, majd a tornaeszközök is lassan. Mára talán már semmi nincs meg belőle, a játszótér pedig a "nem EU kompatibilitás" áldozatává esett, a kút kiszáradt
Viszont, most 2007 júniusában ez megváltozott. Az erdőben futóösvények lettek felfestve a fákra, és a régi játszótér helyén egy gyönyörű új játszótér épült, remek játékokkal. Ajánlott gyerekeseknek. Van több tűzrakóhely, talán még füves focipálya is. Ideális egy kis piknikre.
A régi ötödik pont:
Kiserdő
Az erdő területe a közeli vízműhöz tartozik, talán ezért maradhatott életben a betondzsungel mellett. A ládához közel található egy vasúti híd, mely a Szombathely-Rohonc vasútvonalhoz tartozott. 1945-ben a visszavonuló német hadsereg robbantotta fel maga mögött. A híd érdekessége, hogy egy új pillérrel alátámasztva félig a régi hídszerkezetet meghagyva építették újra. 1959-ben a vasútvonalat megszűntették, a síneket felszedték. Azóta csak gyalogos hídként használják. Többször is szárnyra kapott a hír, hogy felújítják ezt a vonalat, de eddig nem történt semmi.
További látnivalók:
Érdemes megnézni az Iseumot, a romkertet, a falumúzeumot és a város múzeumait.
A kámoni alborétum, mely az ország legnagyobb fenyő- és leggazdagabb fásnövény-gyűjteménye. Minden hónap külön látványosságot kínál az arborétumban: aranyfa, magnólia, rododendron, hárs, cédrus, rózsa, kaktuszok, pozsgások, örökzöldek láthatók.
Minden nyáron megrendezésre kerül a látványos Savaria karnevál. Egy egész hétvégés programokkal teli rendezvény, melyen bemutatásra kerül a római kor öltözékei, szokásai, ételei.
Érdemes megnézni az Iseumot, a romkertet, a falumúzeumot és a város múzeumait.
Forrrások: www.szombathely.hu, www.vendegvaro.hu, hu.wikipedia.org
