Sajnos nemcsak a romot, hanem az egész dombot körbekerítették, amin a vár állt (lásd: 1. kép). A ládát kimenekítettem, de annak nem látom értelmét, hogy a bemutatni kívánt objektumtól messze, a domb aljában helyezzem el, ahonnan semmit sem látni. Nem látok arra esélyt, hogy záros határidőn belül rendbetegyék a várat, ezért ideiglenesen megszűntetem a ládát.
Multiláda a nagykanizsai Miklósfa településrész templománál és a közelében lévő szőlőhegyen; némi kegyes történelem hamisítással, és előre megfontolt legendakeltéssel fűszerezve. Így, ha erre jársz...
A láda
16x8x7 cm-es dobozka; s aminek rejte a nyugati várfal külső része, egy a falra kapaszkodó fácska alatt, téglák takarásában.
Nem kell felmászni a téglafalra, és nem is ajánlatos, mivel omladozik.
Útvonaljavaslat
Miklósfa Nagykanizsáról délre, Gyékényes irányába közelíthető meg. A faluba beérve balra ez első utcán kell felfelé fordulni, és haladni egészen a Hóvirág utcáig. Itt található balra fent a templom. Innen keletnek, a falu széléig, majd tovább a szőlőhegy irányába kell haladni; követve végig a piros turistajelzést. Elhagyva a Szentgyörgyvári hegy harmadik hegyhátát a táblával jelzett ösvényen érhető el a Romlottvár, majd 2 kilométeres út után. Az autóval érkezőknek célszerű a Szent György utca elején, a szobornál parkolni, s a következő vagy 600 métert gyalogosan megtenni.
Háttér
A Kanizsától délre eső terület a Bikács nemzetség birtokában volt, melynek egyik tagja, Csapi András fiú utód híján - 1459-ben Mátyás király engedélyével - lányait tette meg örökösévé. Közülük Apollónia bajnai Both János felesége lett, aki megvette felesége testvéreinek a birtokait is, majd 1480-ban megkezdte Botszentgyörgy várának építtetését. 1566-ban, Szigetvár eleste után, Both Gáspár vezetésével a vár sikeresen ellenállt a török ostromnak. Tahy Ferenc kanizsai főkapitány ezután királyi őrséget is helyezett ide. Az 1570-es években a várat délről, nyugatról és északról földsánccal is megerősítették. 1574-ben a már végvárként nyilvántartott castellumot felsorolják a Kanizsa védelmére szolgáló erősségek között. Ugyan 1575-ben a török ismét sikertelenül ostromolta, de az ezután kialakított új védelmi koncepció alapján Botszentgyörgy feleslegessé vált és 1577 után felrobbantották.
A legendák szerint a castellum alápincézett északi szárnya és a várkápolna nem, s az öregtorony is csak kissé sérült meg. Így amikor 1600-ban Kanizsa vára a törökök kezére került - s lett az oszmán birodalom legnyugatibb vilajetének központja - Kucsul Hasszán kanizsai pasa kéjlakot alakíttatott ki benne (innen származtatják a várhoz ragasztott romlott jelzőt :). A környék idehurcolt lányai és asszonyai azonban ellenálltak a pasa szerelmének, bármily módon próbálkozott is. Ajándékait elutasították, kincseit megátkozták. Erre a pasa iszonyú haragra gerjedt és rájuk gyújtotta a várat. A tűz végképp elemésztette a castellumot, maga alá temetve a pasa ajándékokkal teli ládikáját is; melyet az átoktól tartva a Kucsul Hasszán a várban hátrahagyott. Ez az átok óvta az egykori erősség romjait évszázadokon át.
A török kiűzését követően a környék Turnetti őrgrófé lett, kitől Festetics Kristóf gróf, aranysarkantyús lovag vásárolta fel, az 1737 és 1741 között lebonyolított családi vagyongyarapítás keretében. Ekkor váltak a Festeticsek Zala vármegye legnagyobb földbirtokosává, s teremtette meg a gróf a Keszthely város körüli uradalmat, s kezdett hozzá a kastély építéséhez is. Építtetett azonban a gróf másutt is. 1765-ben az egykori Botszengyörgy várral szomszédos Szentmiklóson (ma Miklósfa) római katolikus templomot emeltetett. Az épület centrális elrendezésű, központi teréhez négyfelől egy-egy félköríves karéj kapcsolódik, alaprajza ezáltal görög keresztet képez. Középső részét lapos kupolaboltozat fedi, e fölé emelkedik a karcsú, barokk hagymasisakos torony. Fekvő ovális alakú ablakai egymás fölött ismétlődnek, kávájuk faragott kőből készült, amint a bejáratának kerete is. A kis előcsarnokba nyíló, rokokó stílusú kapuzat ormát a Festetics-család gazdagon faragott kőcímere díszíti.
A néphit szerint oka volt annak, hogy a gróf ilyen különös épületet épített. Azt tartották, hogy jel, utalás ez Hasszán pasa egykori kincséhez; amit a gróf egyik kotorékebe ásott ki egy vadászat során. Azonban a gróf babonás ember lévén félt az átoktól, így a kincses ládát visszatemette. A rejtekhelyhez pedig térképet készíttetett a templom formájában.
A Botszentgyörgyi vár régészeti kutatásait 1967-ben kezdték meg, majd 1987-re teljesen feltárták, s kisebb részben restaurálták is. Kincset azonban nem találták.
Mint hagyatékából kiderült, Kecse Ferenc azonban hitt a legendának, s nyomozásba kezdett. Meggyőződését táplálta az ásatásnál megtalált Szulejmán féle arany dinárok is, és az 1996-os szigetvári Szulejmán és Zrinyi emlékmű apropóján kiadott 150 év Magyarországon című kiadvány. Ebben ugyanis fellelte a Botszentgyörgyi vár alaprajzát a nagy török utazó, Mehemed Evlia Cselebi korabeli feljegyzésének fotókópiáján. Ugyan ez a vár köszönt vissza a Festeticsek nyomott papírján is, amit a Keszthelyi Kastélymúzeum tárlóiban fedezett fel. Különösen érdekes ez, hiszen a castellum már rég nem állt mikor a Festeticsek tulajdonába került a környék. Keszthely további titkokat is rejtett Kecse számára. A legnagyobb magyar, Széchenyi István anyjának, Festetics Ilona naplójában különös, sejtelmes laptöredéket talált basával, templommal, kinccsel. Ugyancsak a keszthelyi kastélyban fedezte fel Ilona bátyja, a nagy reformer, György portréját, s rajta az egykori Szentmihályi templomot; melyet a néphit a pasa kincsének nyomravezetőjének vélt. Ezután hosszan vizsgálta a mai miklósfai templomot és arra a következtetésre jutott, hogy az épület kelet-nyugati és észak-déli szélessége a kulcs a kincshez. Ezeket a templom díszes főbejáratának irányát égtájhelyes alapul véve a vár megmarad épület bejáratától el lehet jutni a kincshez. Korai halála azonban megakadályozta, hogy kutatásának végére, a kincs nyomára jusson.
Forrásmunkák:
A magyarországi várak honlapja, Nagykanizsa város honlapja és a teljes Internet.
Megjegyzés:
A leírásban szereplő kékkel szedett részek a képzelet szüleményei, ahogy a mellékelt képek nagy része tartalmában és címében is. Ennek egyetlen célja csupán a játék volt, s nem a félrevezetés vagy bárki érdekeinek, érzéseinek megsértése.
Köszönet laszloistvannak a telepítéshez nyújtott technikai támogatásért.
Ládatörténet
2014.02.28. Adoptáltuk a ládát waneqr-tól.
2014.07.02. Ládaellenőrzés, került bele pár ajándék.
2015.06.01. Ládaellenőrzéskor derült ki, hogy a láda eltűnt. Vadi új láda került ki ugyanarra a helyre.
2018.09.29. Kiderült, hogy 2 láda van kint. Valaki átrakta a vár ellenkező oldalára, amit a 2015-ös ellenőrzéskor nem találtam, és kiraktam egy újat. Ráadásul most mind a kettő szabadon volt. Az egyiket beszedtem, a másik a helyén maradt, és építettem neki új rejteket.
2020.08.20. Az eltűnt láda pótlása.
Állapot: megszűnt
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.12.7]
Sajnos a láda 2. pontja csak illegálisan közelíthető meg, mivel a bekerített romkertet kapuval is lezárták. Táblák tiltják a belépést omlásveszély miatt. A bejutás mindenki fantáziájára van bízva.
Zalakarosi téli wellness pihengetés, előtte-közben és utána városnézéssel és geoládázással.
A két pont közül a várrom volt számomra az érdekesebb, a templom nem fogott meg túlzottan. Ellenben felsétálni a romokhoz a fák között beszűrődő napsütésben, körülnézni a hajdani vár területén, majd előtúrni a kövek közül a ládát, már jóval kedvemre valóbb volt.
Az eredeti tervünk egy szlovéniai kirándulás volt ami sajnos meghiúsult, így pár napot Zalában töltöttünk. Sok szép és érdekes helyet láttunk és közben számtalan ládát találtunk, összesen 39-et.
A kis templom és a rom is tetszett. A romoknál hosszabban keresgéltem, de végül megadta magát a doboz. Köszönjük a rejtést.