Cser-kő v. m.-tól nem messze, a sárga háromszög jelzésen haladva, fent a hegyen találod első ládámat. A turistaút mellett egy olyan fát keress, aminek a másik oldalán már a hegyoldal van. Gyökerei között leled a ládát.
A ládáról:
Első ládámat a legkönnyebben Gyöngyössolymosról megközelíthető Cser-kő bányánál helyeztem el.
Ha autóval érkezel, a Lajosháza felé vezető úton a tábla mutatja, hol kell letérned jobbra. Parkolni a N 47° 50,361' E 19° 55,748' 303 m [GCGYS+parkoló] pontnál tudsz.
Ha vonatozni támad kedved, a Gyöngyös-Lajosháza kisvasút Cser-kő megállójánál N 47° 50,322' E 19° 55,862' 282 m [GCGYS+megálló] kell leszállnod. A menetrendet itt tudod megnézni...
Bringával is jöhetsz egy darabig, de a ládához lépcsők vezetnek, ott elég érdekes az ilyen mutatvány.
Az utolsó ládakarbantartás óta a patakról eltűnt a híd, így a köveken vagy a híd egyik gerendáján tudsz átjutni a túlsó partra. Sajnos a turistaút is egyre romlik, a lépcsők és a korlát egyre több helyen eltűnt.
Bármivel is jössz, a jelzést kell követned. Ez először felvisz a Dezsővárhoz ("Várak a Mátrában" túramozgalom érintőpontja), majd le, aztán ismét fel a hegyre, amerre a láda is van. Érdemes azonban egy kicsit tovább is menni, kitűnő piknikező helyet és egy tavat találsz ott.
A közelben folyik egy patak is, ahol jót lehet a köveken mászkálni! Ha csendben jársz az erdőben, vadakkal is találkozhatsz: mi egy őzet láttunk és egy vaddisznót hallottunk a telepítés során.
Ha felértél a hegyre, a turistajelzéshez közel egy olyan fát keress, aminek a másik oldalán már a hegyoldal van. Gyökerei között leled a ládát. Felülről álcázva van kövekkel és mohával, de semmit nem kell megmozdítanod ahhoz, hogy kivedd a dobozt.
Az első megtalálók saját készítésű patchwork ajándékokat találnak!
A bányáról:
Riolitbánya. A riolit a miocén időszak torton emeletében tört a felszínre. Nagyon változatos színű kőzet. Szürke, sárgásbarna, halványlila színekben mutatkozik. A kőzet folyásos jellegű kőzetelválással rendelkezik. A riolit elválási lapjai az egykori lávafolyásnak megfelelően hol vízszintesek, hol tetemes dőléssel rendelkeznek. A lávával körülfolyt szilárd kőzetdarabok szem-alakú kőzet-megjelenési formát képeznek, amit a kőbányászok találóan "szemes kőnek" neveznek. A riolitösszlet felső része inkább réteges elválású, az alsóbb részeken vastagabb pados. A kisebb lávaömlésekre a réteges-cserepes, a nagyobbakra a pados megjelenési mód jellemző. A gyöngyössolymosi riolit Magyarország egyik legszebb építőköve. Kiskockakövet is állítottak elő belőle, díszburkolásra is alkalmas. A Dunai Cement- és Mészmű Kft. váci cementgyárába is szállították, ahol cementipari szilikátkomponensként a nyersanyaghoz adagolták.
A tóhoz leérve látszik a bánya fal. Itt akartunk egy picit megpihenni és ebédelni. De a legszebb hely már foglalt volt, ezért felmentünk a Dezsővárhoz, ahonnét szintén remek kilátás nyílt a térségre és itt ettünk. És megbeszéltük, hogy Eremény-tetőre már nem megyünk. 😊
Köszi a rejtést!
Megtaláltam, köszi a rejtést!
Mai 2. találat útban Lajosháza felé. A pataknál még volt ösvény, aztán nem volt, majd fent a szakadék szélén megint volt! A láda rendben van, könnyen meglett!
A nap jól indult, az első patak átkelőnél megcsúszott a cipőm, s mindkét lábbal a 20 cm-es vízben landoltam! 🤣
Hurrá! 🫲
Az út mindenesetre kárpótolt, kissé csúszós talaj, de járható! A doboz kissé kikandikált a rejtekéből! 🌞
Köszönet a korrekt rejtésért! 😇
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (762 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide. Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.