20x10x9 cm-es doboz a kilátópont közelében, földszinten. Kérlek, nagyon gondosan rejtsd vissza, köszönöm!
Fatönköt keress
Kismaros fölé, a Nagy-Kősziklához hívlak benneteket, ahonnan az egyik legszebb kilátás nyílik a Dunakanyarra! Este is érdemes ide ellátogatni, mert akkor is gyönyörűek a fények!
Megközelítés
Vonattal a 70. sz. Budapest - Szob vonalon, Kismaroson kell leszállni. Autóval a 12. sz. főúton Kismarosig.
Gyönyörködjetek a kilátásban, készítsetek sok képet! :)
Az egyszerűbb megközelítést kedvelők a zöld sáv jelzésen is megközelíthetik a ládát, amely kicsit hosszabb, de ugyanúgy meredek :)
A láda
A 20x10x9 cm-es műanyag dobozt fatönknél érdemes keresni, vándorbogarak jöhetnek. Kérlek, ügyelj a gondos visszarejtésre, köszönöm!
A láda megtalálható a nemzetközi oldalon is.
Kismarosról
Földrajzi helyzete, adottságai
Festői környezetben fekszik a falu, a Dunakanyar közepén, a Börzsöny lábainál, a Szentendrei-szigettel és a Visegrádi vár-heggyel átellenben. A lakosság a Duna árterületén kívül sík vidékre települt. A vulkanikus eredetű Börzsöny-hegységnek és környezetének talajszerkezete optimális lehetőséget biztosít a földműveléshez.
Kismaros előtörténete
1972-ben a Duna medréből kerültek napvilágra azok a római gladiátorkardok, népvándorlás- és keresztes hadjáratok idejéből származó fegyverek, szerszámok, melyek ma a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát képezik. Ezek a tárgyak is bizonyítják, hogy Kismaros területe már abban az időben is alkalmas volt emberi letelepedésre. Ugyanakkor a tulajdonosi öntudatot erősítette mindenkor az a körülmény, hogy a betelepülés időszakában a terület lakatlan volt.
A lakosság eredete
A XVIII. századi Németországban egy viszonylagos túlnépesedés jellemző, míg Magyarországon a törökdúlás és a Rákóczi-szabadságharc következtében nagyarányú elnéptelenedés volt tapasztalható. Ez a magyarázata annak a telepítési tervnek, melynek kidolgozásával Kollonich esztergomi érseket bízta meg az akkori uralkodó, III. Károly, majd Mária Terézia. Josef Moser történész szerint Frankhonból, ezenkívül Mainz, Freiburg, Stuttgart, Karlsruhe és Köln városok környékéről indultak útnak a Dunakanyar lakói 1729 és 1732 között. Míves Ottó, kismarosi tanár kutatásai szerint Ulm városában szálltak tutajra, mely elindult velük új hazájuk felé.
Az üdülőterület felül próbáltunk kicsit rövidíteni autóval, de aztán végül így is ~2,5 km séta lett a vége. A célterület tényleg nagyon látványos, még pár méterrel a cél előtt se hiszed el, hogy lesz kilátás. A láda hibátlan állapotban van.
N 47° 49,727' E 19° 0,130' 136 m [GCKOSZ+feszület]
N 47° 50,246' E 18° 58,843' 353 m [GCKOSZ+rét]
zöld sáv jelzésen is megközelíthetik a ládát, amely kicsit hosszabb, de ugyanúgy meredek :)
