WAP: 18x18x6 cm-es kékfedelű doboz a turistaúttól néhány méterre, talajszinten.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A TuHu-n látható ösvények egy részének felmérése még a Kisvasút kiépítése előtt készült. Ezek sajnos azóta járhatatlanná váltak.

A Szobról Márianosztrára vezető út mellett található Mária-kút közelében tudtok parkolni.
Kisvasúttal is eddig érdemes eljönni, majd a sínek mellett célszerű visszaballagni a kék sáv bekezdéséig ((kb. 300-400 méter).
Szob vasútállomásról induló buszról az Ódamásd megállónál szálljatok le. (Sajnos elég ritkán jár.)

A börzsönyi kék jelzésfelújítása mellett a BTHE kialakított egy új, kék rom jelzésű utat is, mely két irányból vezet fel a csúcsra. Északi irányból gyakorlatilag megegyezik a 2006.12.20-i egyéb logombam leírt megközelítéssel - ez a könnyebbik útvonal, a déli irány pedig nagyjából a két nappal későbbi, Sagik kolléga által leírttal - ez sokkal keményebb! A korábbi fehér négyzet festésből megtartottunk néhányat, így azt követve eljuthattok a  N 47° 51,769' E 18° 51,144' 108 m [GCZulu+kilátás] tisztásra, ahonnan remek kilátás nyílik Márianosztrára, és a környező hegyekre.

Ha már itt jártok, ne felejtsétek el feljegyezni a csúcson található három pöttyöt! (Az oldalra ne tegyétek ki az olvasható kódot! Köszi!)
A ládától kicsit lejjebb van egy kis kilátás is. Legyetek óvatosak, a talaj és az aljnövényzet csúszós lehet.

Néhány szó a várról:
A rövid életű vár maradványai a dombtetőn találhatóak sánc és faldarabok formájában. A vár jelentős része feltehetően a Márianosztrai kolostorba került, mivel köveit használták fel a kolostor építéséhez. A területet 1983-ban Miklós Zsuzsa tárta fel. Ő állapította meg korát, alakját, építményeit. A leletek egy része a Börzsöny Múzeumban  N 47° 49,057' E 18° 51,991' 108 m [GCZulu+múzeum] látható Szobon.

Zuvár, vagy a középkorban Damasdnak is nevezett vár, a Zuvár nevű hegy 318 m magas csúcsán épült. A ma látható maradványok alapján feltehetően szabálytalan négy - vagy ötszög alaprajzú vár lehetett. A felszínen épület nyomai nem láthatók. A várat körülvevő többszörös sánc nyomai felismerhetőek. A vár keletkezésének idejét és építőjének nevét nem ismerjük. A helységet először 1262-ben említik Damas alakban, amely királyi birtok. Várnagyát, Búza Balázst - aki egyben börzsönyi ispán is, "castellanus de Damas et comes de Bersen" - az 1361.évi oklevél nevezi meg. Minden bizonnyal királyi vár volt, ahol Lajos király 1372-ben oklevelet állított ki. Az 1518-ban még királyi várat 1522-ben tartozékaival együtt az esztergomi káptalan szerezte meg. Az ezt követő időktől már nem említik, és minden valószínűség szerint ezen első vár a török hódoltság kezdetén pusztulhatott el.

Forrás és egyéb linkek
A történelmi Magyarország várai
Ipolydamásd
Várak a Börzsönyben

Sajnos munkaidőben kicsit zajos a környék a kőfejtőben zajló tevékenység miatt. :(
Viszont eddig majdnem minden alkalommal találkoztam muflonnal:) - például a rejtéskor is kettőt zavartam fel avarcsoszogással.

2008.12.01.: A ládát áthelyeztem!