Úthossz a kiindulóponttól: 350 m
Megtalálások száma: 865 + 1 sikertelen + 10 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.8 megtalálás hetente
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
túraruházat szükséges
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell
Sajnos többször is eltűnt a ládikó, ezért a jelszót valamelyik padon is keresheted 🙂
A ládába TravelBug nem helyezhető.
WAP: Szokásos konyhai műanyag doboz, soktörzsű fa tövében a Dunaparton, római kori őrtorony falmaradványai között.
WAP vége
Pilismarót története az őskorig nyúlik vissza: határában mintegy negyven helyen kerültek elő értékes leletek, de legjelentősebb római kori leletanyaga. A limesen fekvő települést Ad Herculemnek hívták, és nagy kolóniának számított, komoly erőddel, őrtornyokkal.
A ládát a Dunaparton, római őrtorony maradványai között, egy soktörzsű fa tövénél találod.
A község későbbi története több helyütt összefonódik a szerzetesrendekével: IV. Béla a bencéseknek adta, később Zsigmond az esztergomi prépostságnak adományozta, majd 1493-tól - egészen a rend eltörléséig - a pálosok birtokában volt. A pilismaróti Malomvölgyi-patak - amely az itt őrölt malmokról kapta a nevét - a hagyomány szerint Mátyás király kedvelt pihenő- és lakomázó helye volt a Visegrád várából induló nagy, udvari vadászatok után. A Miklósdeák-völgyben csörgedező patak környékét pedig állítólag Mátyás íródeákja kereste fel gyakran és szívesen.
Érdekesség, hogy Jules Verne (1828-1905) A dunai hajós című regényében beazonosítható Pilismarót. A történet 1872-ben játszódik, és magyar vonatkozásai miatt számunkra különösen érdekes lehet, hiszen Esztergomról és vidékéről is esik néhány szó. A folyó mentén garázdálkodó rablóbanda ugyanis a "pilisi öböl" közelében, Hagueneau gróf villájában követi el egyik bűncselekményét. A rablók ezután a Pilis hegy tövében, egy csárdában bújnak meg. "A fogadó három út kereszteződésénél épült. Az utak közül az egyik észak, a másik délkelet, a harmadik pedig északnyugat felé vezet. Mindhárom út a Dunánál végződik, az észak felé vezető ott, ahol a folyó a Pilis hegység lábánál nagy kanyart ír le, a délkeleti út Szentendrére vezet, az északnyugati pedig Esztergomba" - írja Verne. A regényben több utalást is találunk arra vonatkozóan, hogy a fejezet egyes epizódjai Maróton játszódnak - bár a falu neve nem hangzik el. Ennek egyik oka talán az, hogy a Verne által használt térkép még meglehetősen pontatlan volt.
A településhez tartozó Dunapart régóta kedvelt szabad strandja egyike volt a legjobbaknak a Duna magyarországi szakaszán: aligha véletlenül nevezték ezt a szakaszt már a harmincas években a Duna ezüstpartjának vagy lidójának, s építettek üdülőtelepet ide.
GPSGAMES játékosok ott is bejelenthetik a megtalálást!
A Zebi-szigetről érkeztünk motorcsónakkal. Kellemes kis pihenőhely a fák árnyékában. Nem is gondoltam volna, hogy itt ilyen van.
Nagyon szép a logbook!
A szobi Depo-Z-ből (ajánljuk a helyet!) indultunk hárman egy kenuval a zebegényi és helembai sziget-ládák (GCZEBE, GCLOST), és két túlparti láda (GCPMAR, GCHIKE) felkeresésére 220cm-es esztergomi vízállásnál. Ez, a korábbi esőzések miatt megemelkedett vízszint a fövenyes partokat több helyen már ellepte, így a jó partraszálló lehetőségeket keresgélni kellett. Ezen kívül csak az erős nyugati, északnyugati szél tett próbára minket, de nagyon. Azért teljesítettük a képen látható, szárazföldi kitérőkkel 33 km-es távot mintegy 9 óra alatt. Az első 3 láda rögtön meglett, azonban a Helemba-szigeten nem jártunk sikerrel.
A strand felöl érkeztünk végig a Duna parton. Szuper séta egy érdekes helyre. A láda cudar állapotban van, logbook elázva, penészes! [Geoládák v4.5.10]
Megvagy, Ezüstpart! Kései logolás ez a mostani, de hát dacára annak, hogy 2026. máj. 11-én írom, a megtalálásra datáltam a logot, a jelszó fényképe alapján (mikre nem jó, hogy az ember nézegeti a tavalyi kirándulás képeit, és egyszercsak hopp, egy logolatlan geoláda... :))
2025-ben nyaraltunk először a Dunakanyarban (esztergomi bázissal), és idén is oda megyünk vissza. Szinte minden napunkat a pilismaróti Duna-parton zártuk, nagyon megfogott ez a hely. Köszi a rejtést! :)
Levivel és Bélával egy klassz kis kintalvós-sátrazós bringàzàs alkalmával Szentendre-Pilismarót közötti úton leltük fel...
1. ládika...
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Csodálatos sétában volt részünk, jó volt megismerkedni Pilismarót római történelmével. Köszönjük [Geoládák v4.5.10]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (876 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide. Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.