WAP:A kb 15*15*8 cm-es láda a sztupa mögött kb. 200 m-re, az erdőszéltől kb 20 lépésre befelé az ösvénytől jobbra, fatuskóban, avarral takarva. TB+, C+.
A ládába TravelBug helyezhető.
2018.07.14-n ládakarbantartást végeztünk. A korábbinál jobb helyet találtunk néhány méterrel arrább egy fatuskóban. Alig látszik ki a földből, és avarral van fedve. Javasolt ösvény a sztupa mögött indul: N 47° 57,821' E 19° 44,712' 395 m [GCTAR+ösvény]
A sámsonházi útelágazásban, de Tar közigazgatási területén található a volt Gaál-tanya, ahol Magyarország egyik buddhista sztúpája áll (a másik a GCSZTU - nál, mig a harmadik nem is messze, a GCBMSZ-nál található). Tibeti hitéleti központot is kialakítottak itt. Az épületet a dalai láma szentelte fel 1993-ban. Ki volt Buddha? Buddha kb.2560 évvel ezelőtt Indiában született, királyi család sarjaként. A fiatal hercegnek egészen 29 éves koráig csak örömben volt része. Amikor életében először elhagyta palotáját, mélyen összezavarodott, amikor szembesült a betegség, öregség és halál elkerülhetetlenségével, és minden dolog mulandóságával. Ennek a hatására elhagyta otthonát és családját, számos tanítóktól kért tanításokat, de egyikük sem volt képes elvezetni őt végső céljához. Maga fejezte be az utat: 35 évesen, hat év mély meditáció után felismerte a tudat valódi természetét és így elérte a megvilágosodást. Az elkövetkező 45 évben Buddha tehetséges tanítványok ezreinek tanította azokat a módszereket, amelyekkel a megvilágosodás elérhető. A sztupában éjjel-nappal megállás nélkül forog a mani-korló (imamalom). Amikor Buddha tanított - úgy mondják- megforgatta a Tan kerekét. amely ma is forog. Az imamalom belsejében egy tonna papírtekercsen négyszázmillió mantra van. Ezek Buddha tanitásának lényegét tartalmazzák. Az imazászlókon békét, jólétet és teljes boldogságot kívánó imák állnak tibeti nyelven.
További informáciok a buddhizmusról, a sztupáról ITT, MEG ITT találhatóak.
A sztupát a nagy magyar utazó és tudós Körösi Csoma Sándor emlékének szentelték, aki a buddhisták szerint bódhiszatvának számit. (A bódhiszatva a buddhává válás várományosát jelenti.)
Körösi Csoma 1784-ben született az erdélyi Körösön (Csomakörös, GCKCSS), és 1842-ben halt meg az indiai Dardzsilingben, ahol sirja ma is látható. Nagy nehézségek árán jutott el Ázsiába, ahol a magyarság eredetét kivánta felderiteni.
1830-tól a Kalkuttában székelő angol Bengáli Ázsiai Társaság vendége volt és az ők anyagi támogatásával készülhetett el 1834-ben két fő műve: a tibeti nyelvtan feldolgozása és a tibeti-angol szótár. Ezek a kötetek lettek egy új tudományág - a keleti nyelvészet - alapvető munkái. Ezen munka során igen zord körülmények között több évet töltött a Zanskar völgyében található Zanglában. A lakóhelyéül szolgáló épület ma romos állapotban van, de lelkes magyar fiatalok dolgoznak a helyreállitásán.
A park nagyon szép, de soha nem értettem mi a fenének kell ilyen szopatós helyre rejteni a ládát? Semmi látnivaló a susnyásban és minden szar a ruhádba és a hajadba ragad.
A ládát nem találtam hosszas keresgélés ellenére sem. Nyakig sáros lettem. A környék tuskóit turkáltam, és buszra szállva olvasgattam még a ládaoldalt. Ott vettem észre, hogy a tuskó alig látszik a megjegyzés szerint. Az előző megtaláló pedig nem a rejtekben találta meg a ládát.
Többször jártam már itt, még akkor nem ismertem ezt a játékot. Egyszer elvonuláson is voltam itt sátorban. Sokat jártam a Tan Kapuja Főiskolára is tanulgatni. Láma Chöpel előadásait is többször hallgattam.
A képek alapján kérem a rejtőt, hogy fogadja el a megtalálást!
N 47° 57,821' E 19° 44,712' 395 m [GCTAR+ösvény]
