+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
BERETTYÓÚJFALU
Berettyóújfalu a bihari régió természetes központja, a megye ötödik legnépesebb városa. A XVII.században több évtizedig élvezte a hajdúvárosoknak járó kiváltságokat. A trianoni döntést követően 1950-ig a "csonka Bihar" székhelye volt. A városi rangját 1979-ben kapta ismét vissza.Vonzás körzete ma is nagy, fontos gazdasági és kulturális centrum. Őt középiskolája miatt igazi diákváros, területi kórháza pedig jelentős egészségügyi központ. Féltett műemléke a herpályi Csonkatorony, a kúriózum, az 1817-ben újjáépített református templom orgonája, amelyen egykor Liszt Ferenc is játszott.
A Berettyóújfalu keleti határában a 42-es számú út mellett téglából épített magányos torony áll .
N 47° 13,466' E 21° 33,623' [GCHERP+torony] Valaha nyüzsgő élet volt körülötte. A torony ugyanis a Szent Pálról elnevezett hajdani premontrei-vagy Benedek-rendi templom maradványa.
BERETTYÓÚJFALU TÖRTÉNELME:
A honfoglalás után Berettyóújfalu mai helyén és határában 14-15 falu alakult ki, Herpály központtal. A települések első írásos említése a XIII. században történik a Váradi Regestrumban. Berettyószentmárton vám- és pénzszedőhely, Mátyás király 1481-ben vásártartási jogot adományoz a településnek. Berettyóújfalu 1608. május 23-án Báthori Gábor fejedelemtől nyer hajdúkiváltságot, de ezt a privilégiumát elveszíti a század végére. A XIX. század közepén elkezdődik a Berettyó szabályozása, jelentősen megváltozik a táj arculata: megszűnik a régi "vízi világ", lassan visszahúzódik a mocsár, a sárrét. 1858-ban átadják a Püspökladány-Nagyvárad vasútvonalat, ez további lendületet ad a gazdaság fejlődésének. Az I. világháborút követően Berettyóújfalu lesz Csonka-Bihar vármegye székhelye. Faluváros, ahogy a helyi irodalmi élet kiemelkedő alakja, Nadányi Zoltán költő nevezi. "Ez a falu várost evett": új megyeháza, polgári iskola, kórház, leventeház, tisztviselőtelep épül az 1920-as években.
HERPÁLY
A Berettyó folyó és az Ér szövevényes vízhálózatával borított vidék szárazulatain már az újkőkor végén fejlett mezőgazdasági kultúrát honosított meg a megtelepedett lakosság. A honfoglalás után Berettyóújfalu mai helyén 14-15 falu alakult ki, Pályi, más néven Érpályi vagy Herpály központtal. A települések első írásos említése a XIII. században történik a Váradi Regestrumban.
Herpály falu- egy 1418-ban keletkezett bírtokmegosztó oklevél szerint négy utcával bírt. A faluban három kocsma volt: az egyik vendégszobával rendelkezett, a másik kettőhőz pince tartozott. A falu becsült létszáma nem haladta meg a hátomszáz főt. A jelentőségét nővelte a XII.században épített háromhajós nyugati toronypárral felépült román stílusú kolostor. A falu és a kolostor két ízben pusztult el.Az épület sorsáról a tatárjárást kővetően nem maradt fenn írásos emlék, de a XIX. század első felében a falak magassága még 8-12 méter volt. Mind a két tornya állt egészen addig, míg a helyi főldbírtokos az életveszélyessé váló északi tornyot el nem bontatta. A téglákat felajánlotta a református templom orgonaalapjának felépítésére.
Herpály siralmas krónikája 1658-ban kezdődött mikor a törökök oldalán harcoló krími tatárok felégették a Berettyó-völgyet, de ha nem is pusztultak el teljesen ezek a települések, az 1660-as Szejdi-dúlás végképp elűzi az itt lakókat.
A herpályi toronyromot a helybeliek csonkatoronyként emlegetik. A déli torony 1854 óta magányosan mered az égre. 1970-es 1980-as évek régészeti feltárásai során részben sikerült rekonstruálni az alapokat, ezek a toronnyal együtt ma is megtekinthetők.
FEHÉRTEMPLOM-ROM
1879 tavaszán, szántás közben a Csonkatorony mellett, Egyházsziget néven ismert dombon Fényes Mór ekéje téglákat fordított ki a földből. A tulajdonos azonnal szólt a régészet és történelemkedvelő szomszéd birtokosnak, Tardy Sándornak, aki azonnal a helyszínre sietett. Tardy megállapította, hogy egy korábbi épület falmaradványait bolygatták meg a szántással, majd kutatásba kezdett. Hamarosan megtalálták a Csonkatoronyhoz közeli másik templom romját, mely a köznyelvben - tévesen - csak Fehértemplomként vagy a kolostor alapján Vöröstemplomként említettek.
A templomhajó délkeleti részében sírboltot, a fakoporsó-korhadékban emberi csontokat, két koponyát, aranyozott paszomántos selyem ruhaszövet foszlányokat találtak. Tardy azonnal értesítette Rómer Flóris neves régészt, (aki a Csonkatoronynál is járt), és bár Rómer ekkor nem tudott a helyszínre utazni, megkérte Stornó Ferenc festőművész útitársát, hogy rajzolja le a falmaradványokat.
A feltárás részleteit Rómer saját írásos jegyzeteiből tudhatjuk meg, melyet az Országos Széchenyi Könyvtárban őriznek. A jegyzetek szerint átmeneti, pillérek nélküli, sokoldalú szentélyű, feltételezhetően háromhajós templomról lehetett szó. Rómer tervezett feltárása azonban elmaradt, a kiásott falak lepusztultak, ezért Tardy maga intézkedett a templom sorsát illetően. A köznyelvben ugyanis még élt az az emlékezet, miszerint a templomban a Csáky grófok temetkeztek. Ezért Tardy felvette a kapcsolatot a Csáky család Lőcsei jogigazgatójával, aki azonban csak az Újfalui tulajdonlást tudta megerősíteni.
A ruhamaradványok leírása alapján feltételezhető, hogy a sírboltba a XV-XVI. század környékén temetkezhettek.
Az 1800-as években azonban nem csak téglát találtak a mezőgazdasági művelés során, hanem csontokat is, így a templom környéki, akkor még ismeretlen temető is elpusztult.
Végül 1980 őszén, a
Csonkatorony környéki leletmentő ásatások során feltárták a templom alapjait, illetve a templom körüli és a hajón belüli sírt, végül megtörtént a romok műemléki helyreállítása.
Ma a helyreállított alapokat tekinthetjük meg a Csonkatoronytól néhány száz méterre. Helyismeret hiányában azonban nem biztos, hogy megtaláljuk a műemléket, mivel annak helyreállított alapjai egy mélyedésben találhatók
Herpály részletes története
MEGKÖZELÍTÉS
Megközelítése Berettyóújfalunak közúton Debrecen felől a 47-es úton, vagy a 4-es útról Püspökladánynál rátérünk a 42-es útra, a Főldes után következő város.
Vasúton: a Püspökladány-Biharkeresztes vonalon.
Mindenkinek kívánok kellemes ládázást és egy kis könnyű sétát Berettyóújfalu belvárosában is.
LUILUI és
JUDITH