WAP:
Hagyományos láda a mesterségesen kiépített víznyelő-torok közelében, a tölcsér keleti oldalán, kettős fa gyökerei között.

---

Maga a látványosság inkább érdekes, mint szép. Arról is lehet vitatkozni, hogy egyáltalán jó (volt)-e. De hogy különleges, az biztos, és mivel a hozzá vezető út még szép is, talán megér egy dobozt.
Az utóbbi években alkalmam volt elég jól megismerni a Mecseket - jórészt épp a GC, az itteni játékosok rejtései nyomán. Így jutottam el sok érdekes helyre, pl. az orfűi forrásokhoz (GCORFB), vagy a mánfai Kőlyuk-barlanghoz (GCcave). Elsősorban az ottani információk nyomán régóta tudok az ún. Vízmű-nyelő létezéséről, amire azóta kíváncsi vagyok, de csak pár hónapja volt alkalmam felkeresni. Aztán mostanra jutottam el a rejtés gondolatáig, mert ez a hely mintha kimondottan tematikailag hiányozna a rokon-ládák közül.

Víznyelők

A terület már csak a természetes víznyelők szempontjából is érdekes, mert sok van errefelé. A közelben az egyik egység elnevezése is "Tölcsérek". Az itteni utak mentén is látható, meglepő hirtelenséggel mélyülő tölcsérek azt súgják, itt a lábunk alatt a hegy gyomrában bárhol vizek folyhatnak, barlangok bújhatnak. Vannak szobányi méretű nyelő-tölcsérek, melyekbe szinte csak a szélükre állva lehet lelátni, vagy nagyobbak, melyekbe komoly szálfák dőltek sugár-irányban. Szinte érezzük a süppedést, már-már félünk lemenni, hátha eltűnünk, érezzük a víz felszín-formáló erejét, látunk formálódni barlangokat, előbukkanni forrásokat. Létezik nyitott, kútszerű víznyelő-barlang is, melybe tényleg bele lehet esni. A Vízmű-nyelő története és látványa számomra mindezt - kis bizarr természet-idegenségével együtt is - különösen szépen összegzi.

Vízmű-nyelő

A Vízmű-nyelő egy eredetileg természetes víznyelő, melynek torkát és környezetét valamikor a 70-es években kiépítették, kibetonozták, mert egy természetes vízvezeték-szakasz belépési pontjaként használták. Az Orfű határában található, olykor rendkívüli hozamú Vízfő-forrás nem egy kis csordogáló csap, hanem inkább egy hegyből kilépő patak, melynek vizével Komló vízellátását kívánták kiegészíteni. A forrás mellett épült, furcsa, gomba alakú szivattyúházból nyomták fel a vizet a Zsidó-hegy gerincére, melynek túloldalán (a szomszéd vízgyűjtő területén) a mesterségesen kiépített lépcsős vízesésen át egyszerűen beengedték a kiépített Vízmű-nyelőbe. Ez a barlangkutatók korábbi felfedezései szerint közvetlen kapcsolatban áll a légvonalban kb. másfél kilométerre lévő Kőlyuk-barlanggal (Mánfa közelében), vagyis ez a víz ott kivehető és tovább szállítható. Hogy természetvédelmi szempontból mennyire aggályos egy természetes barlangrendszeren át ipari mennyiségű idegen vizet áramoltatni, az kérdéses lehet, de egy vízvezeték-szakaszt ezzel mindenesetre megspóroltak. Nem tudom, mi a pontos oka, de a rendszer üzemelése a 80-as évek végére megszűnt. Az objektum viszont ma is látható, érdekes ipartörténeti emlék, és korlátjával, torkával, rácsával kicsit olyan, mint az alvilág kapuja. A barlangkutatók adatai szerint a víznyelő alatt 15m hosszúságú barlang indul.
A továbbiakban igyekszem több és pontosabb részletet felkutatni a rendszer történetéből, és örömmel veszem a játékostársak kiegészítéseit, hozzáfűzéseit is.

jppj kiegészítése:
"A csapatunkban levő vízügyes túratársnőnk szakmai berkekben érdeklődött a történetéről.
Azt tudta meg, hogy az elképzelés már a kezdetekkor sem működött tökéletesen, mivel a természetes járatokban a víz jelentős része elszivárgott. Ezért a 80-as években egy csővezetéket is kiépítettek Mohácstól Komlóig, hogy az ipar jelentős vízszükségletét ki tudják elégíteni. Egy ideig párhuzamosan működött a két rendszer, de a komlói ipar hanyatlásával már nem volt igény ilyen nagy mennyiségű vízre, ekkor szűnt meg a víznyelő működése.
A Vízfőnél levő vízmű épület építészetileg jelentős, ipari műemlék, sajnos a tető megrongálódott és beázik. Senkinek nincs pénze ennek a viszonylag kis hibának a kijavítására, így a kár rohamosan növekszik..."

Láda

A geoládát a Vízmű-nyelő közvetlen közelében, a tölcsér keleti peremén, egy kettős törzsű fa talajszinti odújában rejtettük el.

A megközelítésben segíthet egy jó Mecsek-térkép és/vagy a www.turistautak.hu

Néhány megközelítési mód:

1. A legszebb megközelítés, ha a Büdöskutat  N 46° 7,390' E 18° 10,874' [GCVMNY+Büdöskút] is érintjük. Ez történhet például úgy, hogy autóval a Pécs - Orfű közúton a nemrég kiépített "Szárazkúti pihenő"  N 46° 7,476' E 18° 10,318' [GCVMNY+parkoló] ponton leállítjuk a kocsit, majd innen gyalog folytatjuk az erdei műútról induló S+ jelzésen, majd a Büdöskúttól a K jelzésen, aztán az S jelzésen. Mindez ~3,7km

2. Legsimább a megközelítés a  N 46° 7,255' E 18° 11,608' [GCVMNY+parkoló] pontról, ahol leállíthatjuk az autót (a benne lévő értékeket lehetőleg eltávolítva). Innen jó minőségű, valamelyest kövezett erdei út vezet a célig, ami technikailag többnyire még utcai autóval is gond nélkül járható lenne, ha illene autóval bemenni a sorompóval is zárható útra. Gyalog fél óra séta, ~2,5km, S jelzés.

3. Ha valamilyen okból (pl. geoláda: GCvapu ;-)) Vágotpusztán járnánk (ennek megközelítése külön, itt nem részletezendő történet), délre haladva a S jelzésen ~1.5km. Ez gyakran rettentően sáros tud lenni.

4. Körülményesebb, de tematikus módon akár Mánfa felől is érkezhetünk (P jelzés) a témánkhoz is illeszkedő Kőlyuk érintésével (GCcave) a Zsidó-völgyben (GCSHOA) (Z jelzés), majd műszer szerint erdei földutakon felkapaszkodva.

Kellemes túrázást!