WAP: 14x5cm méretű dobozt keress, a híd alatt, fekete mögött. Menj át a hídon, és ott kutass! Vigyázz, közel van a víz!
____________________________________________________________ A ládába Geocoin vagy Travel Bug helyezhető.
Kérlek, ha ide rejtesz, vagy innen viszel el egy vándort, ne felejtsd el bejelenteni a geocaching.com oldalon. Köszi!
____________________________________________________________
Megközelítés:
Az 58-as útrol a Faiskola utcánál kell lekanyarodni, az Interspar mellett elhaladunk, majd a táblák segítségével el lehet jutni a parkolóhoz.
Pécsett 1959-ben kezdte meg működését a hőerőmű, amely a mecseki szén eltüzelésével állított elő villamos és hőenergiát. A szénerőműből kikerülő
pernyeiszap tárolására az akkor még városszéli területet, a Tüskésrétet szemelték ki. Az időközben több mint 200 hektárosra duzzadt zagytárolóban már a
kezdetektől zajlott a rekultiváció, amelynek során földdel takarták le, majd befásították a területet.
Ma a tó területén futópálya, gyerekeknek játszótér, szabadtéri edzőterem és Wakeboard Park üzemel.
A futópálya 1,2 kilóméter hosszú, 1,8 méter széles, két irányú futásra is alkalmas, gumi burkolattal rendelkezik.
A közvilágításnak köszönhetően pedig este is gond nélkül lehet sportolni.
A szabadtéri edzőteremben mindenki bemelegíthet, megmozgathatja testét. Nyáron a nagy melegben a strandröplabdát kedvelők is idelátogatnak, mert két pálya van a tó közelében.
A Wakeboard Pálya:
A nagy pálya egy 5 oszlopos kábelpálya, mely 565 méteren egyszerre 7 fő vontatását teszi lehetővé.
A pályán található 7 elem közül, kezdőktől a profikig mindenki megtalálhatja a képességeinek megfelelőt.
Sebessége 0-58 km/h között tizedes pontossággal változtatható, általában 30 km/h mely a legalkalmasabb wakeboardozáshoz.
Van egy két oszlopos pálya is, amelyen egyszerre egy ember tud menni. Ezt javasolják a kezdőknek.
Sok szerencsét kívánok a kereséshez! leve2002
____________________________________________________________
Forrás: Central Wakeboard Park Wikipédia
Hrvatska leírása
____________________________________________________________
Ládatörténet:
2016. október 4. A láda több mint 4 hónapja beteg volt, a ládagazda kevés aktivitást mutat, ezért a Ládadoki javaslata alapján adoptálhatóvá teszem.
[Admin (Fazék)]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.0.2]
Jó ötletnek tartom a láda elhelyezését a Tüskésréti tónál, mert mióta kiépült itt a rekreációs terület, azóta igencsak érdemes ide ellátogatni, de a turisták nem igazán ismerik, sőt még sok helyi se járt itt sosem. Aktív kikapcsolódásra kiválóan alkalmas a terület.
A ládát rendben találtam, bár logbook nincs benne, így mindenféle papírfecnikre logolnak a megtalálók, amivel már tele van a dobozka. Javaslom pótolni, nálam nem volt sajnos.
Láda rendben a helyén, jó a rejtekhely.
Körbesétáltam a tavat, a kánikulában járt egy kis szellő.
Ha tudtam volna előtte, hogy lehet wakeboard-ozni, hozok fürdőruhát. :)
Fényfesztivál utolsó napján találtuk meg a ládát. Pécsi barátunkkal mentünk ebédelni, de még délig volt egy kis időnk, hát megnéztük a tavat. Jól tettük.
A láda rendben van, de egy új logbook nem ártana.
Köszönjük a rejtést!
Gabi, Pistitaxi, RIPTOR
Kirándulás a környéken. .......
Ez egy szuper hely! Az egyik táblán lévő írást el tudtuk olvasni, melyről kiderül a hely adottságából fakadó sportolási lehetőség kialakítása. Sajnos a tábla hátsó részéről leszedték a térképet (sebaj).
Sok ilyen hely kellene az országban. Amennyiben ide tennék a Margit-szigeti futópályát, akkor is ezen futna mindenki.
Tiszta levegő, sportszerűen futó társak, .... lehetne még sorolni, de nem teszem.
Megtaláltuk! Megjegyzés: kis lapokon, számlákon, zsebekből előkotort cetliken szerepelnek a megtalálások :) A napokban viszünk egy mini füzetet, hogy egyben szerepelhessenek. Köszönjük! Ha megvan a füzetke, frissítjük a jegyzetet.
71 kilométer tekerés a Mecsek alján.
A Tudásközpontnál parkoltam, majd néhány gckupa pont begyűjtése után nekivágtam az 58-as útnak. A helyszínen derült csak ki, hogy itt bizony nem lehet kerékpározni, így próbáltam alternatív útvonalat keresni. A tóhoz érkezve nagyon irigyeltem a környékbeliektől a szép környezetben vezető rekortán futópályát. Volt is forgalom rendesen rajta. A láda könnyen meglett.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Hiányzik a doboz teteje, a tartalma elázott. Jelszót, illetve noteszt, füzetet nem találtunk benne. [Geoládák v3.11.2]
HEURÉKA! Köszönöm a rejtést! Tettem be egy normális logfüzetet, adatokat beírtam. Egy tollat is tettem be a törött ceruza helyett. A ládát nem cseréltem, mert bár valóban csak egy fülre hall, de elég védett helyen van. Elvileg ma kapok csereládákat, ha meglesz már bőkezű leszek. A nálam lévő egy ládát oda teszem ahol hiányzik. Az utolsó előttit Kozármislenyen hagytam. A tó tiszta víze és a rengeteg hal nagyon tetszett. Tömegével voltak a kárászok a part mentén. Remélem egyszer látom működni a pályát, esetleg ki is próbálom. [Geoládák v3.10.5]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
A láda kissé lestrapált 4-ből csak egy füle van meg. Füzet helyett pedig tipp papírra lehet írni, ami kreatív megoldás de a hely felkapottsága miatt érdemes lenne szerintem egy füzetet bele tenni. [Geoládák v3.10.5]
Köszönjük a rejtést. A ládát megtaláltuk, de jelszó sem a ládában, sem
a ládán nem volt. Viszont találtunk benne többek között 70 Ft -ot, amit természetesen benne hagytunk.
A képek alapján kérem a megtalálás elfogadását.
Azért a délelőtti túra nem fárasztott le minket annyira, hogy könnyed esti kocogással ne lazítsuk ki egy kicsit izmainkat. Ma végre senki sem volt a rejtőhely közelében, így fel tudtuk kutatni a ládát, ami pont ott volt, ahol vártuk. Igaz a színénél hiába tapiztunk, de a visszájáról lokalizálni tudtuk a pontos helyet, így már könnyedén meglett. Felszabadultan róhattuk tovább a köröket. A következő körben újabb csapatot láttunk a rejtőhely körül, úgyhogy ma nagy forgalmat bonyolított a láda.
Halló!
A feleségem már régebb óta fut a környékünkön, vagy fenn a Mandulásban. Most két szomszédom is csatlakozott hozzá. Elhatározták, hogy kipróbálják ezt a tüskésréti futópályát. Pont akkor indultak volna, amikor hazaértem, így hirtelen ötlettől vezérelve velük tartottam. Gyorsan leszedtem a telefonomra a láda koordinátáit és elindultunk. Szép idő volt, és amíg ők lefutottak két kört én pont egy kört sétáltam le és még a ládakeresés is belefért. Köszi a lehetőséget.
[g:hu+ 2.3.4]
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget Nagyárpád után igazán könnyű keresés, eddig nem jártam itt , sokan voltak , napoztak, sportoltak, a láda hamar meglett . Logbook láda teljesen rendben van.
[g:hu+ 2.3.4]
Bár a COVID-19 még tart, de a korlátozások lazulnak...
Mivel Pécsen volt hivatalos dolgom ma és ~ két hónapja nem fogtam geoládát a kezemben, nem hagyhattam ki pár drive-in ládát. 6/3. találat.
Évek óta szemeztem ezzel a ládával, mikor gyakrabban jártam Pécsett, de a régi állapotok nem vonzottak annyira, hogy rámenjek. Meglepődve olvastam a változásról és nem volt kérdés, hogy ma meglesz.
A parkoló elejéről indultam, mert innen volt közelebb a kis félsziget, de a láda után inkább befejeztem a megkezdett kört a futópályán. Sokan sportoltak, sétáltak a jó időben. Kellemes hely, tetszett!
Tetszett a környezet, a városnak szép - és remélhetőleg sokak által használt - újabb létesítménye. Esős napok utáni napsütésben sétáltuk körbe a tavat és gyönyörködtünk a közeli s távoli látnivalókban. A láda könnyen meglett.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
Pécs és környéke hétvége 10/4. láda.
Azt hittük nem tudjuk megkeresni a ládát, mert egy országos triatlon verseny miatt rengetegen voltak, a terület is csak gyalogosan volt megközelíthető. Viszont ennek ellenére szinte zavartalanul eljutottunk a rejtekhez és rendben logoltunk. A verseny egyébként nagyon látványos és izgalmas volt, sokat időztünk a helyszínen.
A mauzóleumtól sètáltunk el ide, nem túl szép úton. Felmentünk a Tüskés hegyre is, mert a tuhu szerint van ott egy kilátó, de a valóságban nyoma sincs már. Logolás után ettünk, gyúrtunk, majd irány a temető.
Köszönjük!
Kellemes kis séta volt a parkolótól a ládáig. Éppen valami edzés féle zajlott, mert sokan futottak a futópályán. Nehéz volt elérni a ládát, de miután bekukucskáltam a másik oldalról, azitán már rögtön meglett. Köszi a rejtést!
Szépen felújították a tavat és a környékét. A háttér is remek a Mecsekre felkúszó városképpel. Hárman is húzatták magukat a wakeboard pályán. A futópályán is köröztek.
Megtaláltuk. Az eredeti környezetet csak fotók alapján tudjuk elképzelni, de az látszott hogy most népszerű hely a pécsiek körében.
Köszönjük a lehetőséget!
Meglepődtem, hogy milyen szép tiszta a tó vize. A vizisí pálya számomra érdekes újdonság volt, megérte ide eljönni. A ládát tökéletes állapotban találtuk. Köszönet a rejtésért!
Sok-sok éve itt van már ez a láda, mi azóta sok-sok alkalommal jártunk ebben a városban, de ide még soha nem jöttünk el. Most persze már késő volt: az eredeti látnivalót nem láthattuk, csak az átépített területet, aminek még idő kell, mire megközelíti mondjuk a hozzá hasonló jellegű kaposvári Városliget színvonalát. A jó időnek köszönhetően sokan voltak itt.
Indul az élet, egyre többen jönnek ki kocogni, futni néhány kört. Bár ma este még elég hideg szél fújt. A jelszó jó, de nehogy valaki komolyan vegye! :) Kösz a rejtést.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Pécsi kerékpáros ládavadászat második találata.
A futópályán most is nagy élet volt. Kerékpárral a rázósabb utat választottam, a buckás füvön tekertem. A környék nagyon jól ki lett alakítva.
Megtaláltam, köszönöm! Nincs is jobb, mint egy nyárvégi estén futni pár kört, és közben sunyiban felkutatni egy ládát :) Bár a szúnyogok igazán kipusztulhatnának már :D
Ládaellenőrzés: Minden rendem, az ajándékok rendesen elfogytak, de nem baj én a sok lognak örülök. A rejtés változott amióta kihelyeztem a ládát, jobb lett ;) Nem tudom ki volt, de jól csinálta. Valaki összefirkált néhány logot, remélem nem szándékosan.
Valami "vizi vidámpark" települt a láda közelébe, ha esetleg sokan használják zavar a keresésben írd meg a logban, keresek nyugodtabb helyen relyteket!
A ládaoldal megtévesztő, a leírás már 2011-ben sem egyezett a valósággal és azóta a környezet teljesen átalakult. A rejtő sokadik kérésemre sem frissítette a ládaoldat, törölte a valótlan megközelítési módokat, a már 2011-ben sem létező kilátóra vonatkozó infot. Most, így kérem, tegye meg. A gyönyörűen felújított Tüskésrét ennél többet érdemel.
Email-t küldtem a rejtőnek.
A kislányommal mentünk,keresni,telefon segítségével kerestük.Sajnos nem találtuk meg,hatalmas gaz.Legközelebb megpróbálom egyedül keresni.a telefon szerint 2 m-re voltunk,megnéztük az összes fa tövénél,sajnos sikertelenül.
Ma is elmentem egyedül,nem hagyott nyugodni,hogy nincs meg.Fél órát kerestem,minden fa tövét megnéztem,de nincs meg sajna.Töltöttem fel képeket,hogy ott voltam.
Megtaláltam! :) Régóta szemeztem már én is ezzel a ládával (hasonlóan "hitamas"-hoz), de eddig mindig csak halogatva lett... A korábbi logokból láttam, hogy építettek egy új útszakaszt a tóig; így a láda megközelítése sokkal "egyszerűbb" lett, s a távolság is jócskán lerövidült. (A leírásba érdemes lenne beleírni ezt a Faiskola utca felőli megközelítést.) Sajnálom, hogy a kilátót lebontották; fentről biztosan szebb lett volna a panoráma. A dobozt mi is a földön találtuk; valószínűleg egy állat kitúrta. Ez alapvetően nem szerencsés, viszont ennek köszönhetően gyorsan ráleltünk. Logolás után visszahelyeztük egy fa mellé a dombtetőn, de mindenképp kellene neki egy új rejtekhely, ami jobban védi. Köszi a lehetőséget; ezzel most meglett az összes pécsi hagyományos láda! :)
u.i.: Örömmel jelentem be, hogy általam ma a GCM001 mozgó geoláda meglátogatta ezt a helyet! :) A fix láda környékén (bizonytalan ideig) megtalálhatjátok ezt a mozgót is... :)
Pécsi "nyaralás" harmadik nap 9. láda. A siklósi termálfürdő felé menet megtaláltuk. Pár éve már nézegettük, de akkor még elég nyakatekert volt a megközelítése. Most majdnem drive-in láda lett .... Kellene egy jobb rejtek. :)
Kicsit próbálkoztunk a dzsungelharccal, de feleslegesen, mert kényelmes út vezet a ládához.
A domb tetejéről szép rálátás nyílik a Havihegyi templomra.
Zagytavak helyett egy szépen kialakított vizisípályát találhattok.
Köszönjük a rejtést!
Köszönöm a lehetőséget. Nagy munkálatok kellős közepébe csöppentem. Azt hiszem a zagytóból már semmi sem maradt, mert modern vízisí paradicsomot készítettek a helyére. A műszaki átadás már megvolt, nyár végére a közönségnek is átadják.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról... :) [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Ez volt a mai napi gyalogos ládavadászatom első találata az ötből... :)
A buszállomásról gyalogoltam ki ide, majd miután felértem a dombtetőre a láda közelébe, egy fáról levágott (!!!) madárodút találtam. Felszedtem a belül száraz fűvel, mohával igényesen kibélelt odút, majd felkötöztem az elvágott drót segítségével egy vastagabb akácfára. Sajnos magasra nem tudtam, mert nehéz is volt, meg nem volt létrám sem...
A mutatvány után megkerestem a ládát, logoltam, majd siettem vissza a városba... :)
Köszi a rejtést!
A láda nincs valami jó állapotban. Nagy földmunka folyik a környéken, feláldozva a bozótos élettér jó részét a magasabb haszonkulcsú szórakoztatás oltárán. Reméljük marad "energia" a kilátó újjáépítésére is!
A Tüskés dűlőtől , a patak mentén közelítettük meg a tanösvényt, egy hatalmas felázott szántóföldi sártengeren keresztül. Mivel kilátó már nincs, így valamennyire sikerült az ösvény magasabb pontjáról egy-két távoli képet készíteni a tavakról és a Misina tetőről.Köszönöm a lehetőséget.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Az idő és a környék nem volt a legbarátságosabb. Kissé bolyongtam is a környéket. Néha esett is. A kilátó már nincs meg. A temető felöl mentem.
Köszönjük a rejtést. Tényleg nagyon szép hely lenne, ha nem lenne ennyire szemetes. Útközben találkoztunk egy nagy zöld gyíkkal, nagyon szép volt. Kíváncsi leszek rá milyen lesz a hely az átépítés után. Most csendes, nyugodt, szemetes, csak pár horgász volt a tónál.
Kilátónak hűlt helye, terep gazos nem gondozott, tele van szeméttel :( olyan szép hely lenne de úgy el van hanyagolva :( Azért örülök hogy ide is eljuthattam a láda révén. Köszi :)
Ez a láda már régóta bökte a csőröm. Most végre megvan. Eddig ez a rész feketelyukként élt számunkra, így be kell vallani, tudott a rejtő újat mutatni az öreg pécsieknek is:). Az Interspar felől indultunk, majdnem drive in lett belőle:), de nem mertünk bekanyarodni a patak mellől. A tó melletti táblán két irány, de semmi felirat. Próbáltuk elképzelni, hogy mi lesz majd itt nemsokára(?), Pécs vizes pihenőparkja. Hát lesz itt munka bőven hozzá. A kilátónak már csak hűlt helyét leltük. A láda alja törött, cserélni kéne. A logbook nedves, de jól olvasható és írható, a zacskója ép. Nem ártana frissíteni a ládaoldalt, mert mi is a kilátót kerestük, ahhoz akartuk venni az irányt.
3. útvonalon megközelítve. Gyalogosan semmi gond nincs, de aki egy jobb montival vág neki - egy bozótboltívvel kombinált rövid emelkedőt kivéve -annak sem lesz problémája.
Már tudom mitől Tüskés ez a "rét" Rossz oldalról közelítettem, az Interspar mögül, így bozótharcot vívhattam. Viszont cserében szedtem egy kis diót :-)
TFTC!
Pécs déli tekergés bicajjal. Az erőmű felől közelítve probléma nélkül. Kilátó hiányában most már a tó lehet a mutatni való, ahhoz képest meg messze van. Élmény volt utána bicajjal átkelni 3 vékony fatörzsön a csatorna felett! :)
Sziasztok.Leírom nektek a történetünket erről a geo ládáról.
1970 Május 40- ben a Tyutyi kitalálta hogy vívjuk meg a csatánkat a tüskésréti tóval.Elindultam itthonról. 20 perc séta után oda értem a háborús társamhoz.Felpattantunk a lovakra (bicikli) és neki láttunk a túrának.(Legalább is mi azt hittük,hogy túra lesz.) De nem......
Megvívtunk az utunkat a sártengerekkel (legyőztük őket )
Majd vívtunk a szúnyogokkal is (több kevesebb sikerrel)
Felértünk a domb tetőre és legnagyobb meglepetésemre nem volt sehol a kilátó !!!!!Aktívan neki álltam keresni a geo ládát de miután a talaj elkezdett sűllyedni alattam,kicsit megijedtem.De akkor sem adtam fel a harcot.Fél óra keresgélés után már viszont nem bírtam tovább.Majd haza felé indulva megint felpattantunk a lovakra de nagyárpádon a Tyutyi lova feladta a harcot (defektet kapott )Onnan sajnos egy jó fél óra alatt haza is értünk úgy hogy sajnos sétáltunk a lovakkal.Szeretném a képek alapján kérni a jelszó nélküli megtalálást mert úgy érzem tényleg megvívtuk a harcot....Köszönjük..
Mucsucsuláva úgy gondoltuk hogy ilyen szép időben megkeressük az utolsó pécsi ládámat. Nos ez a vágyunk elég hosszú keresés és alapos kutakodás után elszánt, és fáradtan, karmolásoktól telin hazamentünk. Reméljük a képek alapján elfogadjátok a találást, vagy ha jobb környezetet kap a láda szívesen megkíséreljük megkeresni újból. A kilátó úgy sincs már meg, föld túrások, vagy a kiégett fű emlékeztet rá. Elég szép és nagy a környék egy másik rejtekhelynek, ahol nincsenek tövises akácok és méteres aljnövényzet.
Tavaly már megpróbálkoztunk a láda megközelítésével, ami persze nem jött össze, köszönhetően annak, hogy torony-iránt gondoltuk az útirányt! Most újra neki indultunk, lévén, hogy DDRKT után már csak ez a pécsi láda maradt megtalálatlanul.
Most hallgattunk az okos szóra (Írásra): a leírásnak megfelelően a hővezetékek felől indultunk neki az útnak, bringával. Puszi kutya az autóban maradt, kicsit megviselték a tegnapi nap fáradalmai. A sorompó utáni út kellemesen járható, tócsák ugyan akadnak - néhol az egész utat keresztül szelők - de ez a ma reggeli és a tegnapi esőnek köszönhetően nem is csoda. A tó szép, a tisztás, ami a rejtésnél található nem különben. Aztán a GPS-ünk egyszer csak bevitt minket a sűrűbe: nevezetesen a méteres fűvel borított akácosba, ahol a készülékünk szerint az egyik (vagy másik) fent nevezett tüskés fa-féle rejtette a ládát. A vizes fűtől nedvesen, cuppogósan, a tüskéktől összekarmoltan, szúnyogok által vért adva kerestük a ládát, de nem találtuk. Annyira nagy az aljnövényzet, amit ráadásul ledöntött az eső, hogy a láda lehet, hogy a helyén van, csak mi nem vettük észre. Próbáltunk segítséget kérni, de a rejtő nem vette fel a telefont, így most a képek alapján kérnénk a találataink elfogadását.
Esős napok után nem ajánlom utcai öltözékben. A patakon átkelve megpróbáltam nyílegyenesen átvágni a bozótoson, de inkább visszafordultam a járt útra. Érdekes , mennyi vaddisznó van arra. Mindenhol túrásnyomok, alkonyatkor találkoztam is egy terepjáróval, benne vadászemberrel..
Kilátót nem találtam, pedig helikopteres segítségem is volt. :-))
Második nekifutásra lett meg ez a láda, mert nem akartuk, hogy kimaradjon a sorból. De ez a hely nem tetszik nekünk. Nehézkes a bejutás és egyre lepusztultabb a környék. A kilátónak például csak a hűlt helyét találtuk.
Nappal suli, este gyalogtúra.
A megmutatni szánt látványosságból keveset láttam, de az éjszakai bozótharc zseblámpával kalandos volt.
Köszönet a rejtésért.
Megtaláltuk! Még sose jártam arra kíváncsi voltam hogy tényleg van e ott valami vagy csak a térképen van egy bazi nagy tó!
Köszönöm a rejtést valószínűleg sose sétáltunk volna erre ha nincs a láda!
Szabolcs Panna
Megtaláltam, de nem volt semmi :D
A további megtalálóknak javaslom, hogy machetét mindenképp vigyenek magukkal ;)
továbbá itt jegyzem meg hogy a láda helye egyben egy vizi sikló odúja is egyben, így csak óvatosan nyuljatok be oda, nehogy váratlan meglepetés érjen benneteket ;) habár nem mérgező, csak fájdalmas a harapása
Megtaláltuk! Köszönjük a rejtést.
Annak ellenére, hogy itt lakunk a közelben számomra teljesen ismeretlen és vadregényes területét fedeztem fel Pécsnek.
A láda az alig látogatott környezet ellenére alaposan el van rejtve. :)
Pécsett a Cenrál parkban , egy elvadult növényzetű környezetben , néhol ember magasságú dzsungelen , keresztül megközelíthető rejtés ! Mindenki ki most megy , ruházattal így készüljön ! Ezért a megtalálás sem egyszerű !
A város mértani közepétől nem messze egy halastó, és az azt körbe ölelő erdő. A közlekedés zaja azért behallatszik, sajnos a napi több ezer jármű nem hazudik. Rengeteg szúnyog + motorosan drive-in. Nekem tetszik a hely, lehet az időjárás, és a csupazöldminden befolyásolt. Télen biztos más a hely.
Úgy tűnt a TUHU térkép alapján megközelíthető, de ez végül zsákutcának bizonyult. Később a távhő vezeték alatt parkoltunk. Hosszú gyaloglás, kevés látnivaló.
Megvan! A 2. számú útvonalon közelítettük meg, a patakon átjutás volt az ijesztő. Visszafelé a 1. hidat szemeltük ki, egy kicsit elkevertünk, de meglett az út. Köszi a rejtést.
A Busójárás után Cseberrel még szerettünk volna begyűjteni 2 pécsi ládát, így GCTUD után a hőtávvezetékek irányából érkeztünk, már elég későn, sötétedéskor. A patak partján gyalogoltunk (közben láttunk 2 hosszú lábú, görbe nyakú szép fehér nagymadarat - gémek vagy kócsagok?), de a nagy hóban elég nehezen találtuk az utat. Azért mégiscsak eljutottunk a láda helyéhez, ám a ládát nem találtuk. Lehet, hogy a hó miatt, lehet, hogy a kivágott fákkal együtt ezt is elvitték... A helyszínen csináltunk pár fotót, az elsőn a facsonk épp a koordinátán van. Utána a kishídon át mentünk vissza a városba, a sietségben több fényképet elfelejtettünk csinálni.
Kedves Rejtő, ha elfogadhatónak tartod a pontot, akkor légy szíves...!
Az újév első ládája, nosztalgikus volt erre járni. A környéken rengeteg madár fészkel, sok fészekkel találkoztam. Természetesen GPS készülék nélküli találat.
Kilátó már eltakarítva, rejteket adó fa kivágva. A rejtés így is funkcionál, esetleg annyi módosítást lehetne eszközölni, hogy "kivágott fa tövében". A rejtés jól betöltötte szerepét, mert a folyamatban lévő fafágást (a fa még kidöntve ott van) is túlélte.
110 km kerékpár edzés 1300 m emelkedéssel a Szentlőrinc - Boda - Bicsérd - Golgota - Kővágótöttös - Kővágószőlős - Cserkút - Orfű - Pécs útvonalon 3 új és 9 régi ládával. Az idő ma is kiváló volt. Nagyon nehezen oldódott a mélyen lerakódott fáradtságom, lényegében csak az utolsó 4 láda ment rendesen.
GCMMVF után a pécsi vasútállomást állítottam be a műszeren célként. Aztán a Mecsek 42/21 - 42/23 között climbingolva átlagos 65 rpm ped. és 142 bmp pulz. mellett olyan jól ment, hogy nekiestem ennek a ládának is.
A kockázatot a hosszú terepezés a defekt- és gödörveszéllyel jelentette. Gyorsan, de óvatosan igyekeztem haladni. A láda már félhomályban került elő.
Visszafelé ugyancsak gyorsan, de óvatosan haladtam, majd minden lámpámat bevetve jöttem vissza Pécsre, a vasútállomásra. Elértem a megcélzott vonatot.
Régóta halogattam ennek a ládának a megkeresését, mert oly sok rosszat hallottam róla. Ráadásul úgy másfél éve, még elég zöldfülű kesser koromban egyszer már nekiindultunk a gyerekekkel (abban nem vagyok biztos, hogy a 2. útvonal ajánlat szerint vagy csak bután, a magunk szakállára, azt gondolva, hogy az lehet a 2-es,) de az út elején az iszonytató sár és két hatalmas, megkötetlen kutya hamar visszafordított minket. Ma rossz kedvemben voltam, gondoltam ez a láda pont jó lesz arra, hogy jól kimérgelődjem magam.
Úgy döntöttem, a 3. variációt, a hőtávvezeték felőli megközelítést választom. Az ottani parkolás az előzetes várakozásoknak megfelelt, barátságtalan sorompó, itt-ott szemét.
A sorompón átbújva egy földútra jutottam. Két oldalt buja növenyzet. Az ágak között számtalan kismadár neszezése, előttem őzlábnyom és frissen hullott tarka avar az úton. Mellettem az innen már láthatatlan országút halk zaja. Én itt bent a békében, ők ott kinn száguldanak.
Továbbhaladva egyszer csak kinyilt a terep, előttem a tó kékje, mögötte a Mecsek és a lábainál elnyúló város. A tavon három álmatag hattyú és számos fekete testű, fehér "arcú", kistermetű réceféle, amik nagyon aktívak voltak, úsztak, a vizet fodrozva föl-le szálltak, csattogtak. Sosem láttam még ilyen madarat, gondolom, valami vándor lehet, épp most itt megpihenve.
Később a hattyúk is aktivizálták magukat, amikor hazafelé indultam, éppen akkor repültek vissza a tóra. Gyönyörű látvány volt, ahogy ellenfényben, szép kecsesen, súlytalanul, majdnem egyszerre ereszkedtek le a vízre.
A tó túloldaláról pecások beszélgetetésének hangfoszlányait, időnként felcsattanó jóízű nevetését hozta át a víz.
Végigmentem a tó mellett, fel a kis dombra, megtalálva az összedőlt kilátót majd hamarosan a ládát is. Jó, hogy a láda nem a tó közelében van, hanem itt, ahol kevesebben járnak, nincsenek vizslató szemek.
A ládával majdnem úgy cselekedtem, mint Fülixáj kolléga. Magamhoz vettem! Fa tövében fagyisdoboz, ázott ajándékokkal, brrr! Ez így nem maradhat!...
Ezért a dobozt egy négyfüles, jól záródóra cseréltem, a logbookot kicsit szárogattam (nyirkos, de még üzemképes, de jobb lenne, ha cserélné a tulaj), tettem be tollat, ismertetőt, az ajándékból a menthetőt mentettem és újakkal kiegészítettem. Nem értem, miért kell fagyisdobozba rejteni? Na, meg fa tövébe? A kettő kombinációjából mindig ilyen ládaélmény lesz. Nem elég védett! He a rejtő nem tud pénzt áldozni egy jóminőségű dobozra, és nem elég kreatív, hogy egy jó rejteket találjon, akkor ne rejtsen! Nem kötelező!
(Sajnos a meglehetősen új alkoholos filcemet valószínűleg a doboznál felejtettem, remélem, hamar megtalálja valaki és még jó állapotban lesz, örül neki. :-()
Visszafelé a másik oldalról kerültem meg a tavat, elhaladva a még mindig vígan beszélgető négy horgász mellett és később két lovassal találkozva. Hangulatos volt az egész!
Az út a távhővezetékig vissza méterre pontosan 2000 m volt, ahogy a láda fejlécében is szerepel. Útjözben se patakba nem léptem (nem is találkoztam patakkal), se bozótban nem bújkáltam. Nem tudom, mások merre jártak, de ha a többi megközelítési mód nem ilyen, talán jó lenne azokat nem javasolni és csak ezt szerepeltetni a ládaoldalon. Meg jó lenne a póruljárt kilátó képét és az erre utaló szövegrészt levenni az oldalról.
Köszönöm ezt a nagyon kellemes élményt. Csak azt sajnálom, hogy nem biciklivel jöttem, úgy is nagyon jó lett volna, főleg, hogy ezután Kozármisleny felé indultam tovább.
A (vitatott) temetői láda után - kerteken át közelítve (2-es út). A híd után, jól járható úton haladtam, de utána toronyiránt a tüskésen át, le a patakpartra .. na - ezt nem kellett volna -- biztosan lett volna járhatóbb ösvény is a Bőrgyári buszmegállóhoz -- csak ajánlani tudom a türelmes útkeresést.
A "kilátó" már lassan "lelátó" lesz - mivel teljesen behasalt a talajra..., mit ástak a rejtek alatt?
Köszi!
Félelmetes a környék, engem a STALKER-re emlékeztetett. Igazi kihalt terület, egy dombbal a semmi közepén. Nem sokat időztem ott, meg kell mondjam, engem valamiért eléggé nyomasztott a környezet.
Megtaláltuk! Kissé zord, és vadregényes tájat mutat be, de éppen ezért szerethető vidék ez a kis eldugott zug. Mi felfedeztünk egy 5. útvonalat a kertekhez, de nem ajánljuk senkinek, mert közbe némi magánterületen is átbandukoltunk, bár ezzel nem zavartunk senkit :) A kilátóért igazán kár...
Az 1-es híd utána a patak mentén mentünk tovább, de innen csak hatalmas gaz és bokrok között tudtunk átjutni az úthoz. De végül odaértünk. A kilátás a kilátóról biztosan szebb lenne.
A temető felől... a patakon átkelés biciklivel picit egyensúlyozós lett, de sikerült. A kilátó meglehetősen alacsony, és nem is üzemképes... A fák magasak, így inkább a Mecsek látszik, mint Pécs. Mai első tavak...
Köszönöm a rejtést. Aki legközelebb megy vigyen írószerszámot mert nincs. Én sem tudtam beírni. A láda belül teljesen vizes volt. Megpróbáltam egy kicsit rendet rakni benne és kiszárítani.
Rekkenő hőségben jöttünk ide. A családok az autónál maradtak, csak Scelével ketten mentünk a ládához. A tuhun a kis patak felett be volt rajzolva egy híd, ami valójában 1 darab fatönk keresztüldöntve a patak felett. Átmásztunk rajta :)
Megnéztük a tavakat, majd mentünk a rejtekhelyhez. A rejtek közelében nem sok látnivaló van a nyakig érő dzsindzsán és a magasles romján kívül.
Bringás kirándulás. Balszerencsémre a 4. változatot választottam az erőmű közelében lévő híd1-től. Egy darabig a csatorna partján vitt a ritkán járt kocsinyom, de mikor már jócskán túlhaladtam a ládát, egy réten elindultam irányába. No ennyit már rég szenvedtem a vadonban. Sehol egy csapás, csak a háborítatlan őserdő, áthatolhatatlan részekkel, liánokkal beszőve. A bringa itt nem volt éppen előnyös társ. A ládához felérve azt hittem visszafelé találok csapást, de nem sikerült. Végül egy árokban ereszkedtem le a tereplépcsőkön a csatorna mellé. Egyszóval ezt a változatot csak nagyon elszántaknak javallom.
Hát, elcsesztem.
A kiskertek felől próbálkoztam, miután letettem a kocsit. A légvonalas navigálás során nem találtam megfelelő átkelőt (hidat) a csatornán. Ezért alkalmasnak tetsző ponton átugrottam, aztán be a vadonba. Szó szerint vadon, ösvény, csapás nem igen volt. A ládáig még eljutottam viszonylag könnyebben, mindenféle vadcsapásokon. Logoltam, aztán vissza. De merre? Végül kissé más irányt választottam. Hiba volt. Volt, ahol kúszva jutottam át. Amikor végre kiértem a csatornához, már csak újra egy keskenyebb részt kellett találni. Sikerült.
Köszönet a lehetőségért! Tényleg TÜSKÉSRÉT!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. A barátnőmmel kerestük fel, és sikerült egy nehezebb utat választani, de élveztük [g:hu 1.3.15] [wapon beküldött szöveg]
Akkor leírom én is, hogy mit tapasztaltam ennek a ládának a megközelítéséről. Egy Ignis-szel indultunk a Tüskés dűlőtől, át a hídon és tovább a patakparton. A hídtól kezdve déli irányban kb. 6-700 m hosszan (tovább nem mentem az autóval mert gcrovi után már féltem egy kicsit ilyen terepen) áthatolhatatlan a növényzet. Az aljnövényzet minimum derékmagasságig, de van hogy teljes embermagasságig ér. Miután már 3-400 m-rel túlhaladtunk a láda vonalán, és sehol nem találtam alkalmas helyet az áthatolásra visszatolattam, mert megfordulni nem lehet. Tehát a láda a Tüskés dűlőtől autóval nem közelíthető meg. Ha lesz kedvem, megpróbálom a másik irányból legközelebb, hátha onnan több szerencsével járok, de inkább gyalog indulok neki.
A ládával kapcsolatos viták keltették fel érdeklődésemet. No meg az a tény, hogy soha sem jártam errefelé. Északról érkeztem kerékpárral. Hát elismerem, ez nem a Szalajka-völgy. De! Van csönd, madárcsicsergés ( amelyik mondja a nevét, azt felismerem) róka, fácán, zümmögés és egy csoda tó. Persze van szemét is, monokinis vadkempingezők, és egy kicsi szocreál is. (hazafelé délnyugatnak mentem) Szóval tanulságos hely ez! Nem bántam meg! Köszi a rejtést! A láda OK, van benne szajré is. (én nem bolygattam)
Zivatar után, nyáresti kerékpáros ládázásunk alkalmával céloztuk meg az objektumot. Nagyon megérte ide helyezni a ládát, mert ide még a madár is csak kétheti hideg élelemmel merészkedik.
Zivatar után az odavezető utakon a bringa kerekei olykor félig elmerültek a vízben. Mindenesetre élveztük. Köszönjük.
Megvan.
A több negatív komment miatt egyedül indultam neki a keresésnek (a családi kirándulás helyett), de Szerintem egyáltalán nem olyan vészes, mint írják. Lehet hogy csak a megfelelő megközelítési pontot választottam, de bringával simán elérhető volt (illetve akár gyalog is). Én örülök a rejtésnek (köszi szépen), mert még soha nem jártam errefelé ezelőtt.
A kilátó viszont nem egészen olyan már mint a képeken, lehet ráférne egy frissítés (vagy a fotóra, vagy a kilátóra :D)
Hétvégi pécsi tartózkodásom első napján maradt még egy kis időm ládázásra,így aztán steffivel úgy döntöttünk,megkeressük ezt a kincset. Ami a láda megközelítését illeti,igaz,hogy nem a legjobb utat választottuk (legalábbis így gondolom),de végül megoldottuk a dolgot. Ha ládakeresésről van szó,nem nagyon ismerek nehézséget és lehetetlent... :) A helyszín viszont valaha biztosan szebb napokat láthatott,de most eléggé lehangoló,igencsak gazdátlannak tűnik. A kilátónak is csak a romjai korhadoznak csendesen...
Többszáz megtaláláson vagyok már túl,nos,ez nem lett a kedvencem,mindenesetre érdekes és egynek jó volt.
Megfogadva a rejtő kioktató sorait igyekeztem érdemes módon, felelősségteljesen és nem szerencsétlenkedve kessingelni, nehogy aztán még sajnálni se tudjon a végén.
Alaposan felkészülve a közelmúlt logjaiból a Tüskésrét út felöl támadtam a patak rejtek felöli oldalán, nehogy Dexter75 sorsára jussak. Jól is indult a túra egy kis laza sétával az elhajigált műanyag flakonok és egyéb szemét közt, de ez nem szegte kedvem, inkább gyönyörködtem a szemközti oldal lepukkant viskóiban és egy félbehagyott építkezésben. Mivelhogy jól felkészült voltam, tudtam hogy előbb utóbb le kell térjek az idilli vízelvezető ároktól. Már csak 150 m-t jelzett a műszer a célig,de még semmi ösvény a jelzett irányba. Miután már láttam a kilátót gondoltam egy életem egy halálom belevágok a bozótosba, majd csak meglesz a jutalom! Szívósan közeledtem a ládához - már 10 méterről megismertem a rejteket a gondosan párhuzamba rakott ágakról - és ahogy elővettem, tudtam hogy megérte: Rákóczi TÚRÓS! Ez a felirat fogadott, nomen est omen! Magyarán egy nagy túróst annak aki idejön, van stílusérzéke a rejtőnek, mert hogy ilyen fagyisdobozba rejtett.
Közel 10 hónapig tartott amig újrarejtette Hrvatska a ládát, szerintem fölösleges volt, jobb lett volna megszüntetni, mert mit sem ér.
Csatlakozom azokhoz, akiknek nincs túl jó véleményük erről a rejtésről. Az odáig okés, hogy az ember készüljön fel, de azért arra is számolni kell, hogy ha valaki egy hirtelen ötlettől vezérelve szeretné megkeresni a ládát. Én ma így voltam, hiszen az Intersparban volt dolgom. Kijövet után bekapcsoltam a kütyüt, és a jelenlegi pozíciómtól legközelebbi ládák megmutatására állítottam, mert még volt ráérős időm. Nosza, itt egy láda, alig 600 méterre.... vágjunk neki.
Nem kellett volna.
Elhagyva a spar parkolót belebotlottam egy építkezésbe, amiről a leírásban szó sem volt. Az még hagyján, hogy a melósok elég furán néztek, hogy mit mászkál egy építési területen keresztben egy fickó maga elé meredve, de ráadásul full sáros volt minden a földmunkáktól. A "kertek alatt" útvonalat választottam. Az első meglepetés akkor ért, amikor utamat állta a patak, amin én bizony egy szál hidat sem találtam, pedig le is, fel is vagy 500 métert mentem a parton. Sárban. (Megjegyzem, hogy 125 m-re megközelítettem a célt, csak éppen nem tudtam átjutni a patakon.) Aztán egy fogjuk rá, hogy bizalomgerjesztő benszülöttől érdeklődtem a híd létezéséről, de nem tudta, hogy hol van. Elirányított a közútig, (útközben néha közelebbről hallottam kutyacsaholást, mint szerettem volna...) amivel megint csak nem mentem sokra, mivel odaérve, és irányba állva onnan is a legnagyobb dzsindzsán kellett volna átverekedni magam. Kihagytam.
Miután kellőképpen kiakadtam, visszamentem az építkezésig a patakparton, és egy életem - egy halálom alapon egy szűkebb részen megpróbálkoztam átugrani a vizet...
Szerencsémre csak lábszárközépig lettem csuromvíz zokninstul, cipőstül, ami kifejezetten jólesett így februárban.
Miután kicsavartam a zoknimból a vizet, nagyjából lepucoltam a nadrágszáram a sártól, és elégedetten megállapítottam, hogy annyira nem is cuppog, amikor lépek, úgy gondoltam, hogy ott egye meg a fene ezt a ládát, ahol van.
Kifelé jövet váltottam néhány szót az építkezést őrző biztonsági őrrel, megosztva vele kaladjaimat, és biztosítottam arról is, hogy nem az volt a szándékom az építési területen, hogy az úthengerrel tegyek néhány kört...
Röviden ennyi volt a története ennek a ládászásnak, de most olvasva a többieket, talán nem is vesztettem túl sokat...
De, igenis megharagszok az olyanokra, akik a saját hibájukból adódóan képtelenek érdemes módon cachingelni. Ami nem csak abból áll, hogy követik a kocsijukban ülve és a GPSt nézve a kis nyilacskát. Vannak itt fényképek, megközelítési leírások, helyszín történet, térképek, és korábbi logok. Ezeknek az áttanulmányozása szerintem mind hozzátartozik a geocachingeléshez.
Szeretném ha a következő cacherek ezek fényében indulnának a láda megkeresésére és nem csak a pontvadászat miatt!
Hirtelen felindulásból úgy döntöttem, spontán ötlettől ihletve, hogy kihasználom a sötétedés előtti kevés időt és ezzel a kereséssel zárom mai pécsi ládász körutam.
Kár volt.
Aludtam is egyet mielőtt logolok.
1. Nem volt lehetőségem aprólékosan rámenni a láda paramétereinek bővebb tanulmányozására, utolsó pár logra, stb., amit amúgy általában megtesztek.
(kb. pont az ilyen malőrök elkerülése végett...)
2. Maga a láda hmmm... A környezet nem igazán értem miért adott okot a rejtésre. Külvárosi poszt-szocialista, lepusztulás hangulatú rekettyés. Lehangoló. Legalábbis nekem így jött át. A megközelítés nagyjából pocsék. Szerintem.
3. És hogy fokozva a hangulatot Fülixáj inkorrekt gesztusából (mondhatnám gusztustalan gaztett) adódóan üres ládát találok, alaposan "felzaklatott"(erről majd vele mailben).
Kedves rejtő, ezek után remélem nem haragszol meg, ha szokásomtól eltérően most nem köszönöm meg a rejtést!
Hatodik ládám, a GCMSZK után (amit harmadikként próbáltam megtalálni, de nem sikerült elsőre és így lett hatodik) azt hittem, annál rosszabb már nem jöhet. Na, ez überelte.
Jellegtelen területen, járhatatlan terepre kitett, semmitmondó láda.
A légvonalban legközelebbi autóval elérhető pontról nem megközelíthető.
Fölösleges időpocsékolás volt.
A teljes élvezet kedvéért a ládát üresre pucoltam, csak a logbook maradt benne meg a toll. De nem vittem el sehová, nem írtam át a jelszót, és visszazártam rendesen, hogy aki utánam jön és mindenképp szopni akar, az megtehesse.
A korábbi tartalma nálam van, bármikor odaadom bárkinek aki jelentkezik érte, akár postán is elküldöm bárhová. Ha 03.01.-ig nem jelentkezik senki, akkor kidobom a kukába a lomokat. Fotó mellékelve.
UPDATE néhány nap múlva :
Beszéltem a rejtővel és megegyeztünk, megpróbáljuk megoldani úgy, hogy megkérjük a következő néhány megtaláló valamelyikét, vigye ki a cuccot ha odamegy. Aki elvállalja kérem jelentkezzen nálam telefonon vagy mailben. Üdv.
Mr. Fülixáj 2011.02.18 23:13 - Egyéb - szerkesztés
Ha szólt volna a rejtő, hogy kimegy, visszaadtam volna neki a cuccokat, sőt még el is mentem volna vele egy jót sétálni munkaidő után.
De nem szólt, pedig megegyeztünk.
Én pedig továbbra is fenntartom azt az állításomat, hogy ez a hely nem érdemel geoládát.
Az utóbbi kommentek alapján betegre állítom a ládát és próbálom minél hamarabb pótolni az eltűnt rejtést. :(
Aki azóta jelszó nélküli megtalálást adott annak jóváhagyom.
Sokadik nekifutásra sikerüt. Először biciklivel indultam Nagyárpád felől, akkor egy kutya megkergetett és ez elvette tőle a kedvemet, másodszor kocsival indultunk Nagyárpád felől, de nem találtuk a hídat. Harmadszor gyalog, de barna bőrű társaink többször is igen csúnyán néztek ránk és gyakorlatilag féltem elővenni a GPS-t így megint nem lett meg, végül hátulról mentünk a tóhoz az 57-es út felől (a leírásban 63-as szerepel, de az nagyon nem ezen a környéken van...). A tó környéke nagyon szemetes sajnos.
Meg van :D Egy kellemes kis bringázással összekötött ládázás során barátnőmmel, megleltük a kis dobozt. Nagyot kerültünk oda is, vissza is, de jól esett. Irtózatosan meleg volt, de kibírtuk. Szép hely, és viszonylag eldugott, csendes környezet. Köszönjük a rejtést!
Két éve kerestük már a ládát, de akkor még a fahídat sem találtuk. Most meglett az idevezető út Békés nádas koordinátái alapján, majd a híd , utána rögtön a tó.
Szuper idő lévén bringát is hoztam a hazalátogatáshoz - így a vonatról leszállva első utam ide vezetett, és nem bántam meg ezt a kezdetet. Mondjuk nem állítom, hogy nem voltak reménytelen próbálkozásaim a tóhoz jutásban, de végül csak meglett a megoldás, és a tanösvény első táblájától el is kezdtem a körbejárást.
A láda szerencsére elsőre meglett, kiváló a kesserösvény - ennek hiányában biztos elküzdök egy ideig a dzsindzsában. A végén még felmásztam a kilátóba, élveztem a panorámát, és a túlparton visszatekerve indultam a következő láda irányába.
Megtaláltuk! Nagyárpád felől mentünk át a fahídon. Sajnos elég szemetes a környezet, kár érte. A tó nagyon szép. A ládához a bozótóson, tüskék között elég nehéz volt bejutni, de megvolt.
A tó és a fahíd is meglett, de a láda megtalálásához, azaz a dzsindzsáshoz kicsit alul öltöztünk. Kérjük a rejtőt fogadja el a megtalálást a fotók alapján. Köszi.
Pécsi ládázós kikapcsolódásunkon kerestük fel a tavat. Többet vártam a helytől. Egyrészt a leírás szerint a temető melletti kertek alatt indultunk el. A tegnapi esőzés hatására minden csurom víz és sár volt, de nem ez bosszantott leginkább, hanem, hogy a fahíd helyett a műútra vitt bennünket. A helyiek azonban segítettek, így csak eljutottunk a tóig, ami elég elhanyagolt állapotát mutatta. ennél sokkal szebb horgásztavak is vannak!
A rejtés viszont tetszett.
Többieknek segítségképpen a bevezetőút koo-ja N 46° 03,032' E 18° 14,436' innen végig jobbra tartva 5 perc alatt elérhető a fahíd.
Kicsit nagy volt fű és sok a szúnyog, de ettől függetlenül érdekes volt a tó környéke. A láda viszonylag könnyen meglett, csak követni kellett valamelyik csapást. :)
Meg lett a láda nagy nehezen. Pécset elhagyva Nagyárpádon túl egy lezárt útnál áltunk meg ahol ki volt írva hogy merre van a tanösvény így azt könnyen megtaláltuk.
Azonban a tó környékén a bozótosban kovályogva fel tettük magunkban azt a kérdést hogy miért kellett ezt ládikót ilyen nagyon betenni a dzsinzsába?!
Gyerekkel a ládát megkeresni mi sem ajánljuk. A tó és környéke viszont nagyon szép.!!!
A sok szép pécsi láda után csalódás volt, főleg a kezdetek. Sehogy sem találtuk, honnan lehet jól megközelíteni. Amikor meg kitaláltuk, nem tudtunk sehol megállni, mert nagyon gyanús épületek és személyek voltak mindenfelé. Pont olyan környék, ahol tipikusan nem jó otthagyni a kocsit. Sok forgolódás után aztán találtam egy kevésbé gázos beállót. Innen gyalog, a putrik mellett, a hatalmas gazban vezetett az út, amíg el nem értük a tavat. Na innentől már egészen jó a környék. A tó kifejezetten szép. A rejtést se fogom a szívembe vésni. Tele lettem csaláncsípéssel, és a fejemről, meg a karomról a tüskés bozótos leszedte a bőrt. Nem értem, miért kellett az erdősáv túloldalára rejteni. Különben teljesen kihalt volt a tó környéke.
Pár hónappal ezelőtt, pécsi ládázásunk során már próbálkoztunk a láda becserkészésével, de akkor nem találtuk a bevezető utat és mivel nem értünk rá órákat bolyongani, itthagytuk. Most, immár russa-val felszerelkezve nem okozott nehézséget a bejárat megtalálása, egész a kishídig tudtunk autózni.
Magas gazon keresztül verekedtem át magam, össze vissza keresgéltem és végre meglett! Sok a szunyog, fülledt meleg van!
A tó igen szép, jó el van rejtve ez a hely a külvilágtól!
Már sötétedik. Nem volt könnyű a kerítések miatt megtalálni. A ládától északra égett a bozót.
Húsvéti szünet Pécsett és környékén. Péntek-szombat egyedül, vasárnaptól Milával és Piroskával. Péntek: Gemenc - Szekszárdi-dombság - Villány + éjszakai kirándulás.
Egy kis geocaching túrát tettünk iskola után. Érdekes hely ez a tüskésrét, nagyon elhagyatott, csak 2 embert láttunk horgászni még a hőerőmű közelében. A ládát a hőerőműnél megálló busz megállójától közelítettük meg. Miután odaértünk, gyorsan meglett. A megtalálás után a kertvárosi temetőnél értünk ki. Jó túra volt ez!
Megtaláltuk, bár keresni nem kelett(csoda, hogy megvan!!!). Loggolás után ráhordtunk kb fél köbméter avart, így egy darabig védve van. A híd egy kicsit átalakult már az ismertetőben lévő fotóhoz képest! Sajna nagyon drive in lett ez a láda, mert a tervezett parkolási helyet nem svédek lakják, ezért nem mertem ott hagyni a kocsit. Ezek a nem svédek is kitalálhattak valami játékot mert MINDENHOVÁ!!! használt tárgyakat rejtenek.
Szerintem érdemes lenne a park(?) másik felébe átvinni a ládát, mert a konkurens játékosok kincsei nem nyujtanak örömteli látványt!
Nem itt terveztem a mai ládázás befejezését, de mivel a patak megtréfált és az összes eleketronikos cucc vízbe merűlt, így kénytelen voltam fülem-farkam behúzni és hazasomfordálni. A patakon egy szál vasúti talpfa? vezet át, ami kb. 10 fokban megdőlt, sáros lábbal meg se próbáld az átkelést. Egyébként a helyi (közeli) lakosok nem harapnak, normálisak, csak ne meséld el nekik, hogy mi járatban vagy. A környezet nem nagy durranás.
Miután öcsémet kitettem, megnéztem milyen ládák vannak közel. Ez nyert. A ládakeresés hosszas parkolókereséssel kezdődött. A nagy hó miatt lehetetlen volt a főút közelében parkolni, a temetőnél nemkülönben. Így az InterSparnál tettem le az autót, és sétáltam tovább. Topo-n néztem a földutakat, illetve azok hűlt helyét. Eléggé elkeveredtem, mivel a hídhoz vezető két földút találkozásánál népes család lakott, és nem akartam a kedves kutyusok kajájává válni. Tettem egy nagy kerülőt, combig érő hóban, átkeltem egy patakszerűn, majd mégegyen, itt már a hídon. A láda meglepően hamar meglett. Mivel nem volt benne írószer, ezért benthagytam az tollam. Visszafelé már rövidebb úton mentem vissza a kocsihoz. Jó kis kaland volt, de annyira átáztam-átfáztam, hogy fel kellett menni tesómhoz megszáradni. Így a további kesselésnek lőttek.
Hát a megközelítő út a kis hiddal elég lehangoló, a láda megtalálása után nem néztem körül, mert elég gagyi volt az idő. Ottlétemkor nem tudtam eldönteni, miért került ide láda, mert előtte nem olvastam a ládaleírást, úgyhogy elnézést a rejtőtől a logfüzetbe írtakért.
Fairy koordinátáit követve... az elején a kutyák nem ettek meg, a végén a bozóton átmászva a tavat is láttam. A megtalálás legbonyolultabb része az volt, hogy biztonságosnak tűnő helyen hagyjam az autómat (főút :( ). Jobb volt mint gondoltam.
A korábbi leírások alapján sikerült kevésbé tüskés úton becserkésznünk a ládát, köszönet érte a korábbi megtalálóknak. A tavon rengeteg szárcsát láttunk, tetszett a hely!
Becserkelve! [wapon beküldött szöveg]
Pécsi munka után hazafelé! A közelben (3 km) dolgoztam, így adta magát e láda.
A környék lehangoló, szlömösödik rendesen. De a tó és közvetlen környezete igazán szép. Rengeteg vizi szárnyas, szép növények. A láda meg benne a tüskésben.
Hát nem semmi volt megtalálni! A tóig már rutinból mentem, párszor már voltam itt horgászni. Nem tudom miért de valamiért a Hőerőmű nagyon nem akarja, hogy kilátogasson bárki is a parkba. Tele rakta tiltótáblákkal, amin magánterületet, (vagy műveletit?) jelöl, és hogy senki be nem menjen oda. Egy közparkba.. vicces. Azt viszont helyénvalónak tartom, hogy a tóban fürdés veszélyeire felhívják a figyelmet, nemcsak azt írják ki hogy életveszélyes , hanem azt is, hányan fulladtak bele.
Szerintem szép az egész környezet. Viszont a ládát brutálisan nehezen tudtam megközelíteni részben az én hülyeségem miatt. Nem vittem magammal a tájékoztatót, így közvetlenül merőlegesen vetődtem be a dzsungelbe átverekedtem magam a bozóton, az ernyőm is több helyen eltört a tüskés bokorban. Végül kiértem egy tisztásra és hamar megtaláltam a ládát. Ide mások nem járnak, így sokáig meg is fog maradni. Tollat kéne bele tenni, sajnos nem volt nálam, ezért ha valaki arra jár, hozzon bele 1-et legyen szíves. Onnan már kis gondolkodással hamar megtaláltam a kíméletesebb utat visszafelé
Beletelt vagy fél órába, mire átverekedtem magam a mellmagasságban elvégződő dzsumbujon, rátaláltam a kis hídra (N46 03.214 E18 14.589) - és onnan már könnyű volt. Visszafelé pedig rájöttem, hogy a Nagyárpádi útról kb. (N46 03.031 E18 14.437)-nál kellett volna lekanyarodni, a Pintér Konténernél és nem a kőfaragónál.
De legalább megdolgoztam a sikerért.
Körbejártam a tavat amíg megtaláltam a horgászok által használt földutat. Csábított a melegben a víz, de a ládika felől szinte csak hínár volt. Köszi a rejtést!
Helló!
Ez volt életem első geoládája amit megtaláltunk, egy bicikli túra közepén döntöttünk úgy, hogy megnézzük tényleg ott van-e. Mivel sajnos nem tervztük nem volt nálunk semmi, de a ládát azért megnéztük. Kicsit bennt van a dzsumbujba, de megtaláltuk.
Nagyon jó élmény volt, köszi! :)
Jó kis éjszakai túrázás:)
Most már legalább ezt is kipróbáltuk.Igaz, hogy aza híd, életveszélyesnek nevezhető:), bár lehet, hogy csak éjszaka tűn olyan nehéznek:)
Mára visszajött a jó idő, ezért bicajjal cserkésztem be ezt a ládát. Szépen le van kaszálva a fű és a gaz, így könnyen meg lehet közelíteni a helyszínt, legalábbis a híd felöl.
A bozótot mellőztem volna. Fullasztó meleg volt. Ha a híd felől jöttök, a híd után rögtön jobbra fordulva a töltésen megkímélhetitek magatokat a dzsungelharctól.
Utobbi időben rengeteg kullancsot összeszedtünk, ezért félve mentünk be a bozótba, és igyekeztünk gyorsan áthaladni rajta. így kb 15cm-re a doboz mellett ketten is elrohantunk pedig csak a földre le volt rakva. Azért megúsztuk kullancs nélkül.(Talán)
A mai napon törlesztettem a pécsi vasúti közlekedésért. Reggel megsumákoltam egy IC-t, ezért normális időben érkeztem Pécsre. A nehézkes mecseki ládák elültével sűrűn telepített, egyszerűen megközelíthető és kereshető ládákból állítottam össze 95 km-nyi város körüli kerékpározást a Pécs - Kökény - Pellérd - Bicsérd - Cserkút - Kővágószőlős - Pécs útvonalon (850 m emelkedéssel). A napnak 9 láda esett áldozatául, a 10. elmenekült :-(.
A városi zűrzavarból GCBLKN felől a temető mellett érkeztem a tavak közelébe. Egy alkalmasnak látszó földutat választottam, amelyen nehézség nélkül értem a láda 70 m-es körzetébe. Innen felvettem a bicót, mert nagyon tüskés volt minden; nem akartam rontani az esélyeimet egy defekttel. Defekt nem lett, de egy tüske a cipőm talpát átdöfve a talpamban landolt. Le kellett venni a cipőt, kiharapni a tüskét súlyos perceket veszítve eközben.
A láda azonnal meglett. Átcsörtettem a bokrok között, hogy lássam a tavat, fényképeztem, aztán kutyakergetés közben kirontottam a bozótosból egy rövidebb úton. A következő állomás GCMATO volt.
Nagyárpád felől közelítettük meg a ládát egy szekérúton.
A patakon átkelve láttuk, hogy az egész környéket felégették, ez nem túl szép látvány.
A láda jó helyen van, legalábbis szerintem.
Félelemtes kutyák a környéken... :( A láda már messziről világított, csodáltam hogy nem vitték el idengen. Próbáltam jobban visszatakarni erdei avarral. De meglett, ez a lényeg :D
Ez rekultivált???
Gps alapján a legközelebbi elágazásnál parkoltunk, majd toronyiránt! Az első patakot kikerültük, a másodikat átugrottuk, a harmadikon híd volt. Olyan helyeken jártunk, ahol előttünk legfeljebb repülni tudó állatok...
Nehéz megközelítés, sok szúrós bokor. (visszafelé a jelölt úton mentünk, sokkal egyszerűbb! :-) )
Bütyökkel mai 7/8.
Harkányi hosszú hétvége.
Mai 4/3, össz: 229. ládánk.
A helyet nagyon nehezen, csak többszöri próbálkozásra sikerült megtalálni. Egy hasonló leírás sokat segítene: "Nagyárpád után az 57-es útról a N46°02,937' E18°15,379' 135m pontnál balra lekanyaradva egy rossz minőségű földúton lehet elérni a tavat. Esős időben illetve alacsony fekvésű autóval nem ajánlott."
Szokásos hétvégi kirándulásaink mai első állomása. Kiskapitánnyal együtt kerestünk és találtunk... Az esőzések és a lapos részek miatt nagy sár fogadott bennünket. Gumicsizmában indultunk neki a kertek alatti úton a ládához gyalogosan. A környék igen elhanyagolt, szemetes, sáros.
Utólag a logokat olvasva Macikupac kolléga példáját követtem.
A különbség talán annyi, hogy a "híd" már víz alatt van.
Na meg az idő sem kedvezett a tájképfotohoz.
Ezen a verőfényes decemberi- tavaszi délelött, szép környezet volt a hattyúkkal és kacsákkal teli tó. A kontraszt szembetűnő a szemétkupacok között vezető bekötő úthoz képest.
Fűkockával és Mikulással érkeztünk meg Pécsre. Kedvesen fogadtak, még a rádióból is nekünk üzengetett Józsi és Kálmán :-)
A kertek felől közelítettük meg az ojjektuomot, az idő gyönyörű volt.
A ládát egy kicsit szeles, kicsit felhős napon sikerült levadászni. Felemás érzéseket kelt bennünk a környék: egy nagyon hangulatos tó mellett található a láda, a növény-, és állatvilág pedig meglepően változatos (hattyúk, kacsák, rengeteg szitakötő, róka, őz, a virágokról nem is beszélve), a víztől nem messze pedig egy olyan kilátó található, amelyből az egész belváros jól látható, ám a horgászok egy része nem túl barátságos, mindenhol erőteljes a város zaja, és a rengeteg szemét, ami a tóhoz vezető úton és magában a tóban van, eléggé elszomorító, így jött ki a 4-es osztályzat.
A logokat már a vadászat előtt elolvastuk, így könnyedén, akadálymentesen jutottunk a ládáig, ez nem volt nehéz. Talán kis anyaggyűjtéssel étvágygerjesztőbbé lehetne tenni a láda oldalát is.
Ez a láda már nem képezi szerves részét a Zöldtúra végigjárásának. A Fehérkúti-kulcsosház kulcsát vittük vissza a gondnoknak, a gps-em meg bekapcsolva maradt. Így láttam meg, hogy 800 méterre mentünk el. Nosza, amikor visszafelé jöttünk már idekanyarodtunk. 200 méterig jutottunk a kocsival, de semmit sem tudtam az egészről, mert nem készültem rá. (A terepből sejtettem, hogy nem lehet bonyolult rejtés, meg az emlékeimben nem is rémlett multiláda erről a környékről.) Így irányból mentünk rá. Ennek némi gazban bolyongás és patakon átugrás lett a következménye. Az egyik patakparti nagy fa tövében 2(!) horgászbotot is találtam. Először ezt hittem rejteknek, de láttam, hogy a koo.-k nem stimmelnek. Maga a rejtés elég egyszerű. Reméljük tényleg nem jár erre más. Elsőre nem értettem, hogy valaki miért rak ládát a mocorkásba, de azután a tó megpillantása legalizálta a rejtés jogosságát. Persze az is kiderült, hogy a megközelítés sokkal egyszerűbb is lehet. Visszafelé már találtunk egy kis hidat, így a patakugrás elmaradt. De ezt egy kerítésmászással kompenzáltuk. Dudunak összességében tetszett a hely, ikriegernek nem. Szeretném páromnak, Gabcsinak ajánlani ezt a ládát, akivel ma 11 éve vagyunk együtt.
A Judith által megadott koo birtokában az elágazás gyorsan meglett, onnan már csak egy érdekes vezetés-technikai gyakorlat volt hátra a parkolóig.
Kellemes séta volt a bozótig, majd rövid dzsungelharc után hamar a bozót másik oldalán találtam magam, ahol szembetalálkoztam egy azonnal beazonosítható testarttásban közeledő úriemberrel. Kütyüvel a kézben bizakodva nézett előre ( én is így szoktam ). Mr.Zerge és kedves párja volt az. Jót beszélgettünk, aztán még kisegítettek az égervölgyi koordinátákkal is.
A tó egyébként klassz volt, háttérben a Mecsekkel.
A kiskertek felöl érkeztünk a kis hidon keresztül, amikor a láda közelébe érve egy GPS-t szorongató emberre figyeltünk fel. Rögtön Ő is észrevett, így szeremcsésen megismerkedtünk Kupeccel. A közös logolás után még egyeztettük aznapi terveinket :-)
A táj egyébként nem igazán tetszett.
Üdv Mr Zerge.
Megtaláltam! Ismét szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy nem mindig az egyenes a leggyorsabb út (a GPS után előre). Mivel bicajjal mentem, azt kb. 100 m-re elrejtettem egy bokrosban, eztán következett 1/2 óra dzsindzsa, majd majdnem ugyanennyi, mire megtaláltam a bicót. (a páromnak vitt mezei virágban némi bűntudatot véltek felfedezni - már ami a nadrágom és cipőm tisztaságát illette). Egyébként nem is tudtam, hogy Pécsett ilyen helyes kis tavacska van.
Pécsi meló hétvégével kibővítve= 4 napos ládavadászat.
Természetesen addig mentünk autóval amíg a legközelebb nem kerültünk a ládához. Ennek következményeként irgalmatlan bozótharcba keveredtünk. A ládánál állva, sebeinket nyalogatva vettük csak észre, hogy a másik irányból ösvényen tudtunk volna közelíteni. Persze az autó túl közel volt ahhoz, hogy körbemenjünk, úgyhogy megint megküzdöttünk a bozóttal. Lehet, hogy ettől lesz emlékezetes?
Innen már hazafelé indultuk, de persze egy-két célpont még hátra volt.
Beoffroadoztunk a ladaig, amit a tuskes bozotosbol kozelitettunk meg. Miutan tobb sebbol vereztunk, ruhank farsangi jelmezre hasonlitott es arcunkra cipopasztat kentunk a dszungelharcok miatt, kineztunk a lada mellett es lattuk, hogy kultur "koromcipos" uton is el lehet idaig jutni. Mindegy, mindig is szerettem volna Rambosat jatszani. Lada alcazasa kicsit gyer, remeljuk csak kesser jar arrafele. Koszononjuk!
Sziasztok! Ma egy nagyon kellemes helyen jártam. Lehet,hogy csak a szép idő tette ilyen varázslatossá ezt a délutánt, de nagyon jól éreztem magam. A terep bár bozótos és szúrós volt csak megfűszerezte a keresés élményét!
Könnyű délutáni cachelésnek indult, nemolyankönnyű esti bozótmászás lett belőle... Leírás nélkül, kelet felől közelítettük meg az "objektumot", így nem volt túl egyszerű. Tüskés bokrok hada, pókhálók túlméretezett pókokkal, vakondtúrás méretű hangyabolyok, csalán, karcolások, márcsakazértismegtalálom érzés... Kalandos! Aki fél a pókoktól, az ne erről az oldalról közelítsen... :)
Hát, ez meglehetősen szúrós és véres játszma volt. Nagyárpád felől érkezve először hátulról próbáltam közelíteni, valószínűleg egy kessercsapást követtem, de az a nádas előtt megszűnt.
A következő út, egy kvázi fafeldolgozó hely után van, félúton a kocsit lelöktem és gyalog mentem tovább... meglett a palló és a tó is, viszont a ládáért dzsungelharcot kellett vívni. Mindenhol kessernyomok :). A tó felől nézve a fasor túlsó oldalán keressétek....
Pécsi portya II. 17/7
Mit csinál az ember, ha csak kilencre kell mennie tanítani? Húzza a lóbőrt az utolsó pillanatig, vagy lustálkodik még egy kicsit az ágyban? Reggeli mellett elolvassa a napi sajtót? Nem, nem. Felkel hatkor, és elhúz ládázni!
Már az előző pécsi portya során kinéztem azt a helyet, ahol a város felől a legközelebb lehet jutni, meg azt is, ahonnan rotty indult. A kishíd messzinek tűnt, a városszélnél pedig hiába áztattam magam rongyosra, áthatolhatatlan nádas fordított vissza a ládától 150 méternyire, így aztán ismét kénytelen voltam elismerni, hogy jobb a rejtőre hallgatni, Nagyárpád felől utcai autóval még éppen járható földúton egészen jól megközelíthető volt a rejtek. A megtalálással bénáztam egy kicsit, elég sokáig próbálkoztam a bokor rossz oldalán. Visszafelé, zsebemben a jelszóval és lelkemben a sikeres találat bizsergető elégedettségével elbeszélgettem még egy kicsit a pecásokkal, akik akkor szállingóztak a part felé: ők még telve voltak a zsákmányt sóvárgó feszültséggel.
(Viki, Geri, Krisz'), TZ
Először a bokor rossz oldaláról nézelődtünk befelé, de a rejtek környezete most valahogy nem hasonlít a leírás-béli fotóra :) Aztán inkább körbejártuk. Jó döntés volt :) A tó érdekes, de nem túl szép.
Nagyárpád felől érkezve, zuhogó esőben.
Ha nincs a geocaching, akkor szinte biztos hogy sose mentem volna oda. Szép a tó, mert nincs beépítve a környéke.
Nagyárpád elég jó "kórkép a mai magyar valóságról".
Szép belterület, virágokkal, rendezett park, szép templom.
A kerítések mögött mindenre elszánt agresszív kutyák, kint az utcán ijedt macskák. A templomnak még a kerítéskapuja is zárva. Gyilkos pillantású emberek - az arcukról messze lerí, hogy úgy érzik lelepleztődtek miközben valami törvényelleneset csináltak... Nem egy vendégmarasztaló hely.
Elég könnyen megtaláltuk a ládikót rotty iránymutatása alapján. A tó felől mi biztos nem másztunk volna be ennyire a bozótba... nem véletlenül "Tüskésrét" a hely neve...
Kár, hogy annyira szemetes a környék.
Mivel minden héten 2-3 napot Pécsre kell mennem, többször is terveztem a láda megkersését. Aztán valahogy mindig elmaradt. Ma viszont keva és sagik is azzal üldözött, hogy mikor lesz már meg az 1200. megtalálásom? Engedtem a nyomásnak.
Kb. 400 m-t gyalogoltunk sárban, lepusztult hétvégi bungik között, majd átkeltünk egy csatornán és minden féle keresés nélkül megláttuk a ládát. Erről az oldalról nem volt szúros.
Nem találtuk el a megfelelő parkolót, így megcsodálhattuk a kishidat. (Számomra ez volt az egészben a legjobb) A láda csak be volt szorítva 2 bokorág közé, álcázás semmi. A tavakkal nem is találkoztam. Lehet, hogy a bozót túloldalán volt?
Ata ismerte a helyet, én még innen nem láttam várost. Megérdemelt egy ládát a hely!
A megközelítés nálunk:
A Siklósi (58-as) út felől, a bőrgyárral szemben nyíló Tüskés dűlő végénél (N 46° 03,633' E 18° 13,973') át a hídon (akár autóval is), innen az út nyílegyenesen a rejtekhez vezet, a bokrot is erről az oldalról célszerű megközelíteni.. :-)
Chris Carlosék kellemes társaságában vadásztuk le a ládikót. Erre még életemben nem jártam, pedig pécsi vagyok :). Most, hogy tudom, hogy a városhoz ilyen közel ilyen szép hely található, tavasszal-nyáron még eljövünk erre egy párszor grillezni vagy bográcsozni!
Észak-mecseki csipegetés Freddyvel. Kétszemélyes autó van nálam, nem tudtam nagyobb csapatot vinni. Szokásos hajnali 4-órás indulás, este 10-órás érkezés, közben szorgos ügyködés. 14 ládát sikerült megtalálni, ezek közül Freddynek 4 volt új. Szép, fagyos időjárás, a vége felé kisütött a Nap, sokhelyütt jeges erdei utak, amelyeken nagyszerűen fogott a szögestalpú tájfutó cipő.
Kocsival jól rá tudtunk közelíteni. Maga a tó szép, voltak madarak is, nincs összeszemetelve a környék. Persze nem valami attraktív környék, de jó, hogy kihozták egy zagytárolóból, amit lehetett. A rejtés nem tetszett: minek bemenni a bozótba, amikor áll a közelben nagy, rejtésre alkalmas jellegfa is?
Ez a bozótos egy nagy-nagy kiszúrás! :)
A tó felől közelítettünk. Nem volt egyszerű dolog, de azért megcsináltuk. Nyáron biztos, hogy nem vállalnám be ezt a bozóttúrát.
-4 fokban még át lehet törni, mert az ágak könnyen törnek :)
A ládát gyakorlatilag csak a bozót védi, az első támadás nem is sikerült. Kellemes hely, de egy kis fejlesztés ráférne, érdekes, hogy az EKF kapcsán nem merült fel.
Örömtelien felélénkültek a pécsi geocachingesek, másrészt viszont nem vidított fel, hogy ma már hárman megelőztek az új ládánál.
Megint ostobán rövidítettem az utat, és a szó szoros értelmében árkon-bokron át botladoztam. 50m-re voltam a ládától, mikor patak állta utamat. Szerencsére találtam később egy átjáróra szolgáló fát.
A tájjal kapcsolatban a "gyönyörű" némi eufémizmust takar, mert a füstölgő hőerőműre való kilátás és a szemetes környezet visszafogottabb jelzőt kíván. Viszont tetszettek a tó közepén úszkáló hattyúk és a mulatságos, fekete vízimadarak - talán szárcsák? - , ahogy esetlenül futosgáltak a jégen.
A rejtéssel kapcsolatban arra intek, hogy egy kevésbé kopár évszak brutálissá teheti a bozótot.
Megtaláltuk!!!!
Bár csak másodiknak sikerült odakeveregni a sötétben a dobozhoz.
Megelőztek minket :)
De jót sétáltunk a friss levegőn.
Az egész tó be van fagyva, kivéve a kőzepét, ahol amennyire láttuk madárkák fürdőztek.
Hát, sötétben nem sokat láttunk a közvetlen környezetből, de a kutyus nagyon élvezte, ki sem látszott a fűből és a bozótból :-)
Szép kilátás nyílik (számunkra az éjszakai) Pécsre!
Nem gondoltam, hogy a Szellemjáró mobil mellé szülinapomra még egy új ládát is kapok. Hazaindulás előtti utolsó mail-pillantással jött a hír. Nem sokon múlt az elsőség, bár az utánunk jövőkkel azért találkoztunk, mert a kocsi akkuja épp most feküdt meg; teljes cucc, plusz kiskutya. (Mondjuk világítottam vele egy ideig motor nélkül a dzsindzsába...) Köszönet a szolidáris ezüstérmeseknek, és Krisznek a bikáért.
Elég reménytelennek tűnt, amíg a 8 métert jó ideig rossz irányból próbáltuk leküzdeni. Egyszer eljövünk világosban is körülnézni.