WAP: A henger alakú láda mágnessel van rögzítve a kerítés vas részére, borostyán mögött.Kb: 2 méter magasan
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A temető nyítvatartása: mindennap 8-18 óraig, nem teszi lehetővé az állandó látogatást, a jelszót a kerítésen kívül, egy oszlopra is felírtuk, koordináták:
N 47° 32,299' E 21° 36,426' 121 m [GCHOSI+oszlop]
HONVÉDTEMETŐ
Minden bizonnyal kevés olyan temetkezési helyet tart nyilván az emlékezet, mint amilyen a debreceni Honvédtemető (Hősök Temetője). Az itt nyugvó 4500 katona nagy többsége nem magyar, mégis közmegbecsülésnek örvendő emlékhelye városunknak.
A középkori magyar települések lakossága, a katolikus szokás és törvény szerint a templomban, illetve körülötte temette el halottait. Gyakorlatilag körbe ölelték a lakott területeket, a kegyeleti parkok. A városban időről-időre végigsöprő ragályos betegségekben elhunytakat mégsem a felekezeti temetőkben temették el, hanem, igen sokszor kellett különleges, úgynevezett járványtemetőről gondoskodni. Az ilyen temetőket aztán a járványok után azonnal bezárták, csupán néhányat nyitottak meg több évtized múlva.
Sajátos temetőhelyek voltak még a város katonai temetői is.
A múlt századi Debrecent körülvevő önálló szőlőskertek egyike volt a Csigekert. Csigekerten túl zajlott le a szabadságharc utolsó csatája, az 1849. augusztus 2.-i debreceni csata. A végzetes ütközet halottait nem a felekezeti temetőkben, hanem a Csigekert szélén, a Csigedomb oldalában temették el. A 112 honvéd és a 634 orosz katona elhantolását követően lezárt Honvédtemetőt később sem vették állandó használatba.
A Honvédtemető helyét a
Nagysándor József tábornok által vezényelt maroknyi honvédsereg és a tízszeres túlerőben lévő orosz katonaság közötti egyenlőtlen harc helyszíne, a várostól 4-5 kilométerre lefolyt csata határozta meg.
Az 1812-es térképek itt egy pestises temetőt ábrázolnak.
1849. augusztusában rekkenő hőségben a fokozott járványveszélyt kellett azonnal elhárítani. Az ütközet után az orosz parancsnokság háromnapi szabadrablást engedélyezett a győztes csapatának, és addig a csata terét teljesen elzárta. A parancsnokság csupán negyedik napon tette a városi hatóság feladatává az elesettek eltemetését. A csatában elesett katonákon kivül, az azt követő napokban a kórházakban még ezerre tehető orosz katonát, többségükben kolerás betegeket is ekkor temették el. A járványtól való félelem miatt a régebben itt kialakított járványtemetőt nyították meg, és a temetések után azonnal le is zárták.
A szabadságharc kiemelkedő városi kegyhelyét legközelebb az I. világháború idején nyították meg. A harcterekről Debrecenbe szállított sebesült katonákat az akkori Újvárosi (Bartok Béla) út és a Honvédtemető utca szögében megépült katonai kórházban ápolták.Az itt elhunyt katonák részére nyitották meg újból a közeli temetőt és az odavezető Honvédtemető utcát is éppen emiatt látták el szilárd burkolattal. A háborút követően ismételten lezárt Honvédtemetőt vagy másnéven Hősök Temetőjét a II. világháborúban elhunyt magyar és német katonák eltemetésére újból használatba vették, majd ismét lezárták.
HONVÉDEMLÉKEINK: a "HALDOKLÓ OROSZLÁN"
A hálás utókor még a kedvezőtlen politikai körülmények között is igyekezett megemlékezni a honvédhősökről. A ma is meglévő "Haldokló oroszlán" című impozáns emlékművet már igen korán, 1861-ben elkészítették Marschalkó János szobrászművésszel, a Lánchíd oroszlánjainak alkotójával. Sóskúti kőből készült szobrot, Komlóssy Imre tervei alapján faragták ki. Eredetileg
SZARKA HUSZÁRKAPÍTÁNY sírjára szánt, de hat évig rejtekhelyen őrzött kompozíciót a kiegyezés évében 1867. augusztus 2.-án ünnepélyes keretek között leplezték le a Református Kollégium előtti Emlékkertben, egy mesterséges dombon. A 4 méter hosszú és 3 méter magasságú monumentális emlékművet, 1899-ben innen helyezték át a debreceni csata ötvenéves évfordulóján a Honvédtemetőbe, ahol a volt Csigedomb legmagasabb pontjára állították.
A hős honvédekre a tömegsír felett 1885. március 15.-én felavatott emléktábla is emlékeztet. A ma is látható vörösmárvány emlék Boross Sándor Kőfaragó mester ajándéka volt. A tábla felírata:
HONVÉDEK
» NÉVTELEN FÉLISTENEK «
NYUGSZANAK ITT,
A KIK HŐSIES VITÉZSÉGGEL
KÜZDÖTTEK A MAGYAR HAZÁÉRT
ENNEK SZABADSÁGÁÉRT
ÉS A NEMZETI FÜGGETLENSÉGÉÉRT.
ELVÉRZETTEK, DICSŐEN HARCZOLVA
A DEBRECZENI CSATÁBAN:
1849. AUGUSZTUS 2.
LEGYEN EMLÉKÜK ÖRÖK!
ESZMÉIK GYŐZELMÉBEN ÉRJÉK EL
MIELŐBB A FELTÁMADÁST!
EMELTETETT 1885. MÁRC. 15.
A HŐSÖK MAUZÓLEUMA, A DEBRECENI HONVÉDTEMETŐBEN
A Hősök Temetőjében 1932.-ben készült el a Hősök Mauzóleuma. Az impozáns épületet, amelyet Lechner Jenő és Szontág Pál tervezett, a temető legmagasabb pontján a Csigedomb tetején építették fel. Az addig ott állt "Haldokló oroszlán" a mauzóleum lépcsőjében építve, az épület tengelyében nyerte el végső helyét.
A HADISÍROK MAI GONDOZÓI: NÉMETEK ÉS MAGYAROK
A Honvédtemető mindig a közfigyelem középpontjában állt, még akkor is ha hosszabb-rövidebb időre néha-néha kiesett a politika és a mindennapi köztudatból. Ilyen periódus volt a II. világháborút követő időszak. Ebben az időben erősen rendezetlen, egyre inkább "csövesek" tanyájává vált a környezete.
1980-as években a temető rendbetétele megkezdődött, sőt sor került az első katonai tiszteletadással végzett koszorúzásra is, amit azóta különböző alkalmakhoz kapcsolódva rendszeresen gyakorol mind a hadsereg, mind a civil társadalom, vagy akár magánemberek is.
Az utóbbi években a temető gondozása rendszerré vált. A munkában rendszeresen részt vesz a Német Hadisírgondozó Szövetség, a Magyar Honvédség továbbá az Önkormányzat is.
KEGYELETI MEGEMLÉKEZÉSEK A HONVÉDTEMETŐBEN
Január 7. Kossuth nap
Január 12. Doni csata áldozataira való emlék
Március 15. 1848/1849-es forr. és szabadság-
harc évfordulója
Március utolsó vasárnapja Hősök napja
Augusztus 2. Emlékezés a 1849. augusztus 2.
debreceni csatára
Augusztus 22. Emlékezés a nyugati hadifoglyokra
Október 6. Aradi vértanúk napja
Október 23. Emlékezés a Magyar Köztársaság
kikiáltásának évfordulójára és az
1956.-os forradalomra
November 1. Halottak napja
November 4. Emlékezés az 1956.-os mártírokra
Köszönetet mondunk Papp József úrnak, a Debreceni Önkormányzat, a Polgármesteri Hívatal, a Városépítési Osztály főmunkatársának, türelmes és kitartó segítségéért, valamint, ifj. Köszörűs Tibornak a Honvédtemető gondnokának.
Forrásmunka: A Debrecen Hovédtemető
LÁDATÖRTÉNET:
• 2006.05.23.-06.01. között takarítás, éves karbantartás miatt zárva a temető, de a külső jelszó a helyén olvasható
• Ládaellenörzés: a német és magyar katonák takarításnak álcázott invázióját sértetlenül, épen a helyén vészelte át a láda.
• 2007. 02. 04.:Ládaellenörzés- a láda a helyén volt, sértetlenül és épen várja a kessereket
• 2007. 05. 08.-18.-ig temető takarítás és karbantartás miatt zárva, virtuális jelszót keresd!
A ládát a mai nappal 2007.05.20. kihelyeztük.
• 2009.10.07.:A láda meg van, de valaki áthelyezte :-( Kicsit odébb raktam.
• 2011.11.27.:Az új logbook behelyezve és kiszárítva a ládika !
Mindenkinek kívánok kellemes ládázást.
LUILUI és
JUDITH
