Elhelyezés időpontja: 2006.03.18 13:10
Megjelenés időpontja: 2006.03.25 06:48
Utolsó lényeges változás: 2016.07.10 10:57
Utolsó változás: 2022.05.21 21:38
Rejtés típusa: Multi geoláda (3H)
Elrejtők: MaJa, Anita, Reggel
Ládagazda: Reggel Nehézség / Terep: 3.5 / 2.5
Megtalálások száma: 191 + 2 sikertelen + 5 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
Wap:
1. Fingó-kút
N46 58.187 E17 31.458
A koordinátán található egy piros zsinóros műanyag táblácska, amit bedugtunk a pad egyik illesztésébe
2. Magház erdei pihenőhely
N46 58.526 E17 30.507
A magház pihenő hátsó ablakára felírva.
3. A geoláda
A jelszó a ládában, aminek a koo.-ját az első két helyen találod.
A láda egy 10 cm X 8 cm X 6 cm ételhordó doboz
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A rejtésekről kérem, ne tegyetek fel fotókat!
Már régóta nézegettem a térképen és a közelmúltban el is mentünk megnézni egy kastély-, és egy templom romot, melyet bár a térkép jelöl, információt alig találtam róla. Ezzel a kis sétánkkal a Hertelendy erdőbe és környékére invitállak benneteket. A táv: 17km.
Mi kirándulásunkat Szőcről indítottuk a volt bányászlakásoktól nem messze, ami most nyugdíjas otthonként funkciónál.
Parkolni a N 46° 59,814' E 17° 30,889' 263 m [GCELKA+parkoló] lehet. Utunkat innen a sorompón túl gyalog folytatjuk. Itt utunkat kíséri jó darabon A BAKONY ERDÉSZETI ÉS FAIPARI RT. MONOSTORAPÁTI ERDÉSZETÉNEK VADDISZNÓSKERTJE. Egészen a N 46° 58,803' E 17° 31,259' 295 m [GCELKA+1elágazás] pontig. Ha csendben és figyelmesen mész, akkor a zárt területen megfigyelheted az állatokat. Nekünk két vaddisznóhoz is volt szerencsénk. Távcsövet is érdemes hozni. Ez a terület kb. 11,3 km kerületű zárt telep.
Innen megyünk tovább a Fingó-kút nevezetű forráshoz.
A forrás elnevezésének eredete is a vulkáni tevékenység utóműködéseire vezethető vissza. Ha valaki néhány percig türelmesen vár, és figyeli a forrást, a feltörő gázok miatt, buborékok keletkezését tapasztalja. A forrás a 70-es évek végén lett először befoglalva. Mellette pihenőhely került kialakításra. Az évek során állapota jelentősen romlott, ezért időszerűvé vált felújítása, melyre 2003-ban került sor.
Ez az erdei pihenőhely az Agár-tető több mint 5000 hektáros erdőtömbjének a közepén található. A 19. századtól az államosításig ezen erdőterültek a veszprémi püspökség és az Esterházy hitbizomány kezelésében voltak. Közéjük ékelődtek, az un. dabosi tanyák, mint például: Szántai és Csígó birtokok, ahol főleg állattartással foglalkoztak. Ezen tanyák romjai ma is megtalálhatóak a dabosi fennsíkon.
A pihenőhely eredetileg Okolicsányi hálás néven volt ismert, mint az Esterházy hitbizomány erdőőri lakja.
Érdekességként megemlíthető, hogy 1835-36 körül a "dabosi rengetegben" tanyázott Sobri Jóska, híres bakonyi betyár is. Az évek során a "lak" szinte teljesen lepusztult. A régi korok hangulatának megőrzése céljából, 2002-ben felépítésre került, kiegészítve a pihenőhellyel.
A Monostorapáti Erdészet területén az Agár tetői erdőtömb északi oldalán található a XII. század elején bazaltból épült templomrom.
Possession Dobos, Dobuc, Dobus, Dabus, és legismertebb nevén "Dabos" formában írják és ejtik akár legutóbbi lakosai is a hajdan nevezetes, aztán pusztulásnak indult ősi települést....
Vitákra ingerlő nevezetessége "a dabosi pálos kolostor". Békefi a dabasi tempomot tévesen azonosította a szentjakabi kolostorral, holott egy 1429-ből származó oklevél világosan megmondja: '... claustro beati Jacobi apostoli supra eandem possessionem Dabus fundato. Vagyis Dabos helység fölött állott. Itt áll még romos temploma, mely a legutóbbi keletelési próba szerint az esztendő, május havának elején esik meg évente, vagyis Szent Jakab apostol napján, azaz ő volt a védszentje az omladozó "Pusztatemplomnak", ahogy a nép száján él a templom neve....
1863-ban, Pesty Frigyes összeíratja az ország hely-dűlőneveit, és Dabos város romtemplomának mondja, mely fölött délről állott a pálosok monostora, amit Dabos népe "Kiskolostor" formában ismer még napjainkban is. Romjai fölé emelték az Okolicsányi, majd Rékássy kúriát, amit később Hertelendy Kálmán és neje kastéllyá építettek át az 1930-as években.
1260 táján a pálosok névsorában említik a dabosi pálos kolostort is, védszentje Szent Jakab volt. 1329-ben ismét említik, különböző névváltozatokban. A török érkezése után hódoltsági terület lesz és Gyulakeszihez csatolják. 1605-ben húsz család nevét jegyzik fel erdei Dabos és Sáska területén, akiknek unokái majdnem név szerint szerepelnek egy 1721-es összeíráson. 1619 körül a Dobossy család birtokolja, majd megjelennek a Sáryak és a Gyulaffyak. A Gyulaffyak elűzése után a mindent megkaparintó Estorázok tartanak rá igényt. Megjegyzendő, hogy: mind a Dobossyak, mind a Sáryak, de az Estorázok is rokoni kapcsolatok révén jutnak Dabos földjeihez, szép erdeihez...
Nevét próbáljuk megfejteni: némely kutató királyi "dobosok" településének tartja, de szóba jöhet a "dobos" hordó készítéséről nevezetes kádárok, pintérek honaként, hisz 1193-ban a fehérvári keresztesek határjáró levelén is "dobos" alakban szerepel. Tudunk fejlett fazekas iparáról is, valamint mészégető mesterek is lakták. Az új út mellett több öreg kemence is megtekinthető a "Disznószarhegy" északi lankáján, míg a cserepet a Gadár-hegy tövében égették. Emblémájuk kis vonalkákkal jelzett köralak volt.. A Hertelendy család almaültetés közben egy egész égetőkemencére bukkant. Az 1721-es Dabos elnéptelenedett, amikor az erdőtől délre, az ősi romváros területén 1746-52-ben Sáska néven új település születik, de ekkor mennek alá Felső-Sáska lakói, az Agár platójáról és nagy Szent Jakab lakosai is. A XIX-XX. század fordulóján újra benépesül, szőlőt is termesztenek, nevezetesen Egyed István vincellér Tördemiczről jön ide szőlőt művelni...
Mintegy kis hatházas major alakul ki, amit 1973-ban kiürítettnek, utolsó lakói a Kovács, Scheider, Oravecz, Csiszár, Szabó, és Kocsor családok.
Nevezetes forrása az innen 700 méterre található Királykút. N 46° 58,772' E 17° 31,096' 352 m [GCELKA+Ivóvíz]
A jelszó és a doboz:
Magát a dobozt és benne a jelszót az első két ponton megtalált koordináta alapján találod meg.
Az utat folyatva visszaérsz az elágazóhoz és onnan az ajánlott parkolóhoz. Természetesen ez csak 1 javaslat. A térkép alapján más településekről is megkereshető mind a 3 pont.
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.1.0]
Biciklivel Agár-tető körül a "nyár" utolsó napján 2/2
A kolostoros-hegycsúcsos ládához fűzve, a csúcsról lefelé fordított sorrendben került utamba a két első láda - és jól éreztem, hogy ez plusz kilométereket fog jelenteni. De igazán cifra azzal lett, hogy még a térkép is becsapott egy nemlétező úttal, és végül hosszabban, gyengébb utakon kellett összehozni a megoldást - miközben az egyre korábbra húzódó sötétedéssel is versenyezni kellett már, a Sáskáig visszalévő jópár terepi kilomérre is gondolva.
Jól esett volna, ha mindezekkel a címadó objektumot legalább megtalálom, de sajnos nem tálalja fel jól a végláda. Abszolúte út nélküli nettó bozótharccal a semmi közepén találtam a dobozt, amitől ha az objektumnak nyomát sem látom még, ugyanezt folytatni már időm sem, kedvem sem volt - pedig amúgy kimondottan kedvelője vagyok az ilyen témájú ládáknak. A templomrom kárpótolt végül, az klassz.
Biciklizős, biciklitolós körút a fennsíkon, nemzeti ünnepen, nagy szélben. 4 láda, ~25 km 750 méter szinttel.
A nap utolsó geoládája. Az első ponton én nem találtam piros madzagos papírt, vagy csak nagyon becsúszott vagy én vagyok a béna, elkértem a végláda koordinátáját.
Az utolsó pont környékén tényleg megerősödött az aljnövényzet, volt kis küzdelem, a rejtéskor még biztos kényelmesebb volt.
Kerékpáros túra alkalmával.
A forrás vizét megkóstoltuk, de a kulacsokat nem bátorkodtunk feltölteni. Eléggé elhanyagolt a kifolyó és környéke.
A Magház kiváló bivakhely vagy menedék lehet egy záporban
A romos kastélytól indokolatlanul messze a dzsindzsásban van a láda. A kullancsokat szépen összegyűjtöttük ezen a szakaszon.
Van bőven lehetőség egy közelebbi rejtésre is.
Az első pontnál a rejtő segítségére volt szükségünk, ami után sikerrel is jártunk.
A második pontnál már rutinosabbak voltunk, mivel elolvastuk a korábbi logokat.
A harmadik ponthoz pedig már idő hiányába nem jutottunk el, de később abszolváljuk.
Köszönöm a lehetőséget! [Geoládák v3.12.8]
Délután indultunk Veszprémből, mivel már elég későn sötétedik, reméltük belefér.
Az első ponton nem találtuk a kapszulát pedig jó sokat kerestük. A tábla a hátulján a pótjelszóval szőrén-szálán eltűnt, csak a vas talpazatát találtuk.
A rejtő kisegített minket, a koordinátákat felírtuk egy piros zsinóros műanyag táblácskára, amit bedugtunk a pad egyik illesztésébe - lásd a képeket!
A második ponton sem találtuk semmi lógót, a koordinátákat a hátsó ablak párkányra írta fel valaki, alulról keressétek!
Klasz túra volt, 15,8 km-t gyalogoltunk.
Nagyon szép helyek, a templomrom különösen érdekes, de a kastélyrom is vadregényes, sajnos a Király-kútban alig csurrant valami, hatalmas a szárazság, tragédia...
Két etapban fedtük fel a ládát: tavaly november 7-n Sáskáról indulva az Agár-tetőn át mentünk fordított sorrendben először a Magházhoz, aztán a Pukizó kúthoz, és magunkhoz vettük a koordinátákat, de a romoknál elrejtett ládához már nem mentünk akkor vissza, mert még hosszú út állt előttünk vissza, Sáskára, ahol az autónk állt. Tudtuk, hogy lesz még a befejezésre alkalom, és íme: ma lett! Nagyon kellemes tavaszi időben, ezúttal a javasolt szőci idősek otthona felől közelítve kerültük meg a vaddisznóskertet és vadásztuk le a ládát. Vaddisznókat nem, ellenben muflonokat és zergéket láttunk odabent!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.10.5]
1. Pontnál a tábla hátulján a koo olvasható rendben
2. Pont rendben
Láda: a bükkös dzsungelharc ellenére könnyen meglett (szerintem sem okolja semmi, hogy ilyen messze legyen a láda)
N 46° 59,814' E 17° 30,889' 263 m [GCELKA+parkoló]
N 46° 58,803' E 17° 31,259' 295 m [GCELKA+1elágazás]
N 46° 58,199' E 17° 31,441' 383 m [GCELKA+ivóvíz2]
N 46° 58,187' E 17° 31,458' 386 m [GCELKA-1]
N 46° 58,519' E 17° 30,494' 402 m [GCELKA+Épület1]
N 46° 58,916' E 17° 30,591' 330 m [GCELKA+Templom]
