Wap:
1. Fingó-kút
N46 58.187 E17 31.458
A koordinátán található egy piros zsinóros műanyag táblácska, amit bedugtunk a pad egyik illesztésébe
2. Magház erdei pihenőhely
N46 58.526 E17 30.507
A magház pihenő hátsó ablakára felírva.
3. A geoláda
A jelszó a ládában, aminek a koo.-ját az első két helyen találod.
A láda egy 10 cm X 8 cm X 6 cm ételhordó doboz

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

A rejtésekről kérem, ne tegyetek fel fotókat!

Már régóta nézegettem a térképen és a közelmúltban el is mentünk megnézni egy kastély-, és egy templom romot, melyet bár a térkép jelöl, információt alig találtam róla. Ezzel a kis sétánkkal a Hertelendy erdőbe és környékére invitállak benneteket. A táv: 17km.

Leírás vége

Mi kirándulásunkat Szőcről indítottuk a volt bányászlakásoktól nem messze, ami most nyugdíjas otthonként funkciónál.
Parkolni a  N 46° 59,814' E 17° 30,889' 263 m [GCELKA+parkoló] lehet. Utunkat innen a sorompón túl gyalog folytatjuk. Itt utunkat kíséri jó darabon A BAKONY ERDÉSZETI ÉS FAIPARI RT. MONOSTORAPÁTI ERDÉSZETÉNEK VADDISZNÓSKERTJE. Egészen a  N 46° 58,803' E 17° 31,259' 295 m [GCELKA+1elágazás] pontig. Ha csendben és figyelmesen mész, akkor a zárt területen megfigyelheted az állatokat. Nekünk két vaddisznóhoz is volt szerencsénk. Távcsövet is érdemes hozni. Ez a terület kb. 11,3 km kerületű zárt telep.
Innen megyünk tovább a Fingó-kút nevezetű forráshoz.

Fingó-kút : N 46° 58,199' E 17° 31,441' 383 m [GCELKA+ivóvíz2]

A forrás elnevezésének eredete is a vulkáni tevékenység utóműködéseire vezethető vissza. Ha valaki néhány percig türelmesen vár, és figyeli a forrást, a feltörő gázok miatt, buborékok keletkezését tapasztalja. A forrás a 70-es évek végén lett először befoglalva. Mellette pihenőhely került kialakításra. Az évek során állapota jelentősen romlott, ezért időszerűvé vált felújítása, melyre 2003-ban került sor.

A láda első része:
Itt a  N 46° 58,187' E 17° 31,458' 386 m [GCELKA-1] koordinátán található.

Innen utunkat folytatjuk a elágazásig  N 46° 58,268' E 17° 31,208' 396 m [GCELKA+2elágazás], majd tovább a következő állomásig.

Magház erdei pihenőhely :
 N 46° 58,519' E 17° 30,494' 402 m [GCELKA+Épület1]

A láda második része:
 N 46° 58,526' E 17° 30,507' 402 m [GCELKA-2]

Ez az erdei pihenőhely az Agár-tető több mint 5000 hektáros erdőtömbjének a közepén található. A 19. századtól az államosításig ezen erdőterültek a veszprémi püspökség és az Esterházy hitbizomány kezelésében voltak. Közéjük ékelődtek, az un. dabosi tanyák, mint például: Szántai és Csígó birtokok, ahol főleg állattartással foglalkoztak. Ezen tanyák romjai ma is megtalálhatóak a dabosi fennsíkon.
A pihenőhely eredetileg Okolicsányi hálás néven volt ismert, mint az Esterházy hitbizomány erdőőri lakja.
Érdekességként megemlíthető, hogy 1835-36 körül a "dabosi rengetegben" tanyázott Sobri Jóska, híres bakonyi betyár is. Az évek során a "lak" szinte teljesen lepusztult. A régi korok hangulatának megőrzése céljából, 2002-ben felépítésre került, kiegészítve a pihenőhellyel.

Egy kiadós pihenés után utunkat folytatjuk a  N 46° 58,338' E 17° 30,199' 393 m [GCELKA+3elágazás] elágazásig, ahol letérünk jobbra és megyünk tovább a mohás kövek között ,  N 46° 58,963' E 17° 29,923' 302 m [GCELKA+4elágazás]pontig. Innen már nincs messze a cél, amely nem más, mint a Dabospusztai templomrom és a Hertelendy kastélyrom.

Dabospusztai templomrom :
 N 46° 58,916' E 17° 30,591' 330 m [GCELKA+Templom]

Hertelendy kastélyrom :
 N 46° 58,841' E 17° 30,513' 335 m [GCELKA+Épület]

"Dabos Emlékezete" :

A Monostorapáti Erdészet területén az Agár tetői erdőtömb északi oldalán található a XII. század elején bazaltból épült templomrom.
Possession Dobos, Dobuc, Dobus, Dabus, és legismertebb nevén "Dabos" formában írják és ejtik akár legutóbbi lakosai is a hajdan nevezetes, aztán pusztulásnak indult ősi települést....
Vitákra ingerlő nevezetessége "a dabosi pálos kolostor". Békefi a dabasi tempomot tévesen azonosította a szentjakabi kolostorral, holott egy 1429-ből származó oklevél világosan megmondja: '... claustro beati Jacobi apostoli supra eandem possessionem Dabus fundato. Vagyis Dabos helység fölött állott. Itt áll még romos temploma, mely a legutóbbi keletelési próba szerint az esztendő, május havának elején esik meg évente, vagyis Szent Jakab apostol napján, azaz ő volt a védszentje az omladozó "Pusztatemplomnak", ahogy a nép száján él a templom neve....
1863-ban, Pesty Frigyes összeíratja az ország hely-dűlőneveit, és Dabos város romtemplomának mondja, mely fölött délről állott a pálosok monostora, amit Dabos népe "Kiskolostor" formában ismer még napjainkban is. Romjai fölé emelték az Okolicsányi, majd Rékássy kúriát, amit később Hertelendy Kálmán és neje kastéllyá építettek át az 1930-as években.
1260 táján a pálosok névsorában említik a dabosi pálos kolostort is, védszentje Szent Jakab volt. 1329-ben ismét említik, különböző névváltozatokban. A török érkezése után hódoltsági terület lesz és Gyulakeszihez csatolják. 1605-ben húsz család nevét jegyzik fel erdei Dabos és Sáska területén, akiknek unokái majdnem név szerint szerepelnek egy 1721-es összeíráson. 1619 körül a Dobossy család birtokolja, majd megjelennek a Sáryak és a Gyulaffyak. A Gyulaffyak elűzése után a mindent megkaparintó Estorázok tartanak rá igényt. Megjegyzendő, hogy: mind a Dobossyak, mind a Sáryak, de az Estorázok is rokoni kapcsolatok révén jutnak Dabos földjeihez, szép erdeihez...
Nevét próbáljuk megfejteni: némely kutató királyi "dobosok" településének tartja, de szóba jöhet a "dobos" hordó készítéséről nevezetes kádárok, pintérek honaként, hisz 1193-ban a fehérvári keresztesek határjáró levelén is "dobos" alakban szerepel. Tudunk fejlett fazekas iparáról is, valamint mészégető mesterek is lakták. Az új út mellett több öreg kemence is megtekinthető a "Disznószarhegy" északi lankáján, míg a cserepet a Gadár-hegy tövében égették. Emblémájuk kis vonalkákkal jelzett köralak volt.. A Hertelendy család almaültetés közben egy egész égetőkemencére bukkant. Az 1721-es Dabos elnéptelenedett, amikor az erdőtől délre, az ősi romváros területén 1746-52-ben Sáska néven új település születik, de ekkor mennek alá Felső-Sáska lakói, az Agár platójáról és nagy Szent Jakab lakosai is. A XIX-XX. század fordulóján újra benépesül, szőlőt is termesztenek, nevezetesen Egyed István vincellér Tördemiczről jön ide szőlőt művelni...
Mintegy kis hatházas major alakul ki, amit 1973-ban kiürítettnek, utolsó lakói a Kovács, Scheider, Oravecz, Csiszár, Szabó, és Kocsor családok.
Nevezetes forrása az innen 700 méterre található Királykút.
 N 46° 58,772' E 17° 31,096' 352 m [GCELKA+Ivóvíz]

 N 46° 58,690' E 17° 30,921' 352 m [GCELKA+Ivóvíz1]

A jelszó és a doboz:
Magát a dobozt és benne a jelszót az első két ponton megtalált koordináta alapján találod meg.

Az utat folyatva visszaérsz az elágazóhoz és onnan az ajánlott parkolóhoz. Természetesen ez csak 1 javaslat. A térkép alapján más településekről is megkereshető mind a 3 pont.