Története

A Rába vízenergiáját 1896. óta hasznosítja az ipartörténeti kuriózumnak is beillő ikervári vízerőmű. Egyes források Magyarország első vízierőművének jelölik meg. Itt azért van egy kis keveredés, mert akkor az ország a mostani állapot háromszorosa volt. Annyit sikerült megtudnom, hogy ebben az évben átadtak egy másik vízierőművet a Cód völgyében. Ez Nagyszebentől délre található. Melyik lehetett az első nem tudtam kideríteni.

Egykor a Batthyány-grófok uradalmát, s a vasi városokat látta el energiával, korszerűsített generátorai azonban már az országos hálózatot is táplálják árammal.

Húsz törpe vízerőmű található hazánk nyugati végein, Alsószölnöktől Vasszécsényig - a Lajta folyón lévő márialigeti osztrák tulajdonba került -, s e húsz közül az ikervári a legnagyobb. Az örökifjú matuzsálem jó ideje már nemcsak a környéket látja el, hanem az országos hálózatra is termel. A Vas vármegyei Ikervár ipartörténeti büszkeségét bárki megtekintheti, segítőként pedig ott az Ikervári Vízerőmű Múzeum kiállítása, ékes bizonyítékául annak, hogy jó elrendezésben az általános iskolai fizika tananyag egyetlen leckéje - hogyan alakul át a víz energiája elektromos árammá.

Az ikervári áramtermelés kezdetei egy évszázadnál is korábbra nyúlnak vissza. A vasi község határában elterülő Batthyány-birtokon már az 1700-as években vízimalom működött a Rába folyásirányában. A lapátkerékre rőzsegáttal vezették a vizet. Ezt tavaszonként mindig elmosta az áradás, mígnem az 1800-as években olasz mérnökök úgynevezett beeresztőzsilipet készítettek. Ők tettek javaslatot a gróféknak a Rába vízmennyiségének hasznosítására is, akik megfogadták a tanácsot. 1895-ben Batthyány Ferenc gróf vezetésével megalakult a Vas vármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság. Az impozáns múzeumban kiállított eredeti építési napló bejegyzésének tanúsága szerint "A munkálat megkezdetett 1895. évi szeptember hó 20-án." Az elsárgult okmány szomszédságában látható az eredeti vízjogi engedély is.

A grófok Svájcból, a zürichi gépgyárból szállították dinamót, turbinákat. 1896-tól 1919-ig ezekkel üzemelt az ikervári erőmű. Létének köszönheti múltját Sárvár és Szombathely közvilágítása, az 1900-ban megnyitott soproni városi vasút és a környék ipari üzemeinek áramellátása. A három turbina-generátoregységgel megépült első főáramkör jelentette az ország első közcélú villamos erőművét. Az egyenáramot azonban nem lehetett transzformálni, ezért 1925-27 között korszerűsítették az erőművet. Az 1890-ben készült, "Ganz és tsa. Budapest" gyártóhely-megjelölésű egyenáramú dinamó nyugdíjba vonult, a korabeli generátorok, az 1925-ből való "centrifugál turbinaszabályozó" és Roné Thury (1860-1938) dinamójának társaságában most múzeumi tárgy valamennyi.

A következő nagy átalakítás 1994-ig váratott magára, de századik születésnapját már felfrissítve, modern technikába öltöztetve ünnepelte Ikervár - és az ország - ipartörténeti büszkesége. A centenáriumra Svédországból érkeztek az új gépi berendezések.

Az erőmű mellett múzeum üzemel, melyet csak előzetes bejelentkezéssel lehet megtekinteni.

A Batthyány-kastély
Ikervár falu már az Árpád-korban is váras hely volt, várai a Rába és Herpenyő közötti mocsaras területen álltak. 1073-ban Salamon király is megfordult itt, amikor Géza herceggel békét kötött. 1532-ben a törökök, 1709-ben a Heister vezette császáriak szállták meg. Birtokosai voltak a Nádasdyak és a Draskovichok, a XVIII. századtól pedig a Batthyányak. Az itteni kastélyában többször megfordult gróf Batthyány Lajos az első magyar miniszterelnök.

Ládatörténet:
2022.03.24. A ládát adoptáltam és aktualizáltam a ládaoldalt
2017.9.6 Az elveszett ládát stmester kessertársunk új helyen pótolta. A jelszó is változott. [Admin(Fazék)]