A kerítés sarkán lévő csövet figyeld, amin a tábla is van.
Sárváron töltöttem a gyermekkoromat. Gyakran jártunk ki Ikervárra a duzzasztóhoz biciklivel, később motorral. Szerintem sokaknak tetszeni fog.
A láda az erőművel
GCIKEB alkotna teljes egészet egy multihoz, de ott már megelőzött Huntah kolléga.
1. pont a láda
Az alábbi ponton
N 47° 11,092' E 16° 53,010' 163 m [GCDUZZ+letérő] kell lekanyarodni keleti irányba az Ikervárt Meggyeskovácsival összekötő útról. Az út nem túl jó, de azért személyautóval is könnyedén járható. Ezen egyenesen a ládáig juttok.
Parkolni a láda mellett is tudtok.
A 1. pont
N 47° 11,251' E 16° 53,553' 166 m [GCDUZZ-1]
A láda 4,5cmx21cm méretű henger, amely két részből áll. A henger sokat fog segíteni.
Az elővételnél és a rejtésnél legyetek óvatosak, mert általában forgalmas hely. Amennyiben nem lesz tartós a rejtés kénytelen leszek valamelyik bozótosba eldugni.
Az üzemi terület táblákat tessék komolyan venni!
2. pont Batthyány Lajos szobra a kastély sarkánál
A 2. pont
N 47° 12,543' E 16° 53,731' 166 m [GCDUZZ-2] a faluban taláható és Batthyány Lajos első szabadon választott miniszterelnökünknek állít emléket, mögötte a kastély látható.
Talán azt gondolhatjátok nem tartozik szorosan a ládához. Azonban, ha valaki már eljön eddig egy főhajtás elvárható. A Fiumei úti Sírkertben
GCSIRK láthatjátok monumentális síremlékét.
1831-től élt Ikerváron. 1848. június 23-án Ikervár lakossága Sárvár mezővárossal karöltve országgyűlési képviselővé választotta.
Ikervár ékessége gróf Batthyány Lajos szobra. Bory Jenő alkotása, Magyarország egyetlen egész alakos Batthyány szobra, melyet közadakozásból állíttatott Ikervár lakossága. Az emlékművet 1913. október 12-én leplezték le.
A mögötte lévő kastély történetéről bővebben
itt olvashattok. Jelenleg magán tulajdon és nem látogatható!
A jelszó a 1. és 2. ponton talált részlet egybe írva szünet nélkül
Az ikervári duzzasztómű
Az Ikervári Vízerőmű Magyarország első vízerőműve, 1895-96-ban épült. Ez nem kis teljesítmény, ha arra gondolunk, hogy akkor Magyarország területe mintegy kétharmaddal nagyobb volt és bővelkedett 1500-2000 méter magas hegységekben. Az erőmű tervezője Gothard Jenő (1857-1909) csillagász, mérnök volt. A másik ikervári leg: Magyarország első villamosított faluja.
A Rába folyón az erőmű előtt 6 km-re építették meg a duzzasztóművet. A sematikus ábrán jól látható a víz útja. A duzzasztótól a mesterséges üzemvíz csatornán megemelt gátak között folyik a víz az erőműhöz. Ezután belefolyik a Herpenyőbe, majd Sárvár előtt egyesül a Rába mederrel. Nyáron vízszegén időben a régi mederben minimális mennyiségű víz folyik.
2011. november végére készült el az átépített duzzasztót. A régi acélhidat elbontották. Az üzemi vízszint biztosítása érdekében elhasználódott acéltáblák helyett 5 méter széles 1 méter 60 centi magas hidraulikus működtetésű billenő táblákat építettek be. ezek tökéletesen záródnak és az uszadék fa sem jelent problémát. A jobb parton építettek még egy törpe erőművet ami a felesleges vízből nyeri ki az energiát. Maximális teljesítménye 160 kW. A víz a turbinára egy 2 méter átmérőjű csövön érkezik.
A kettő között átépítették még az árapasztó kaput is. Szintén hidraulikus működtetésű 5 méter széles acéltáblára cserélték Ezen belül van egy kisebb tábla, amely a nagyobb uszadékok leengedésére szolgál.
2012-re elkészül a hallépcső is, mely lehetővé teszi a halak folyás iránnyal szembeni tovahaladását is.
A régi, valahogy jobban a szívemhez nőtt, de be kell látni hogy az új mindenben előrelépést jelent. Remélhetőleg ez is legalább 100 évig szolgál majd mint elődje.
A további történeti adatok megtalálhatók a
GCIKEB-nél.
Illetve a kezdetekről
itt olvashattok még érdekes adatokat.
A település története
Területén már a késő bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítja a Rába partjából itt erőkerült edény, mely a sárvári múzeum (
GCSARV) tulajdona. A községhez közel a Rába és a Herpenyő patak árterében őskori földvár állt, melynek közelében római kori téglák és edénytöredékek kerültek elő. A Fazék dombtól keletre a Herpenyő mellett szintén római épületek maradványai figyelhetők meg. A település területét a honfoglalás után magyarok lakták, ezt az 1987-ben itt megtalált 9. - 11. századi temető gazdag leletei bizonyítják. A Rába két partján már a 11. században állott itt egy-egy kisebb méretű királyi vár, ahol Salamon király 1073 karácsonyát töltötte és itt kötött békét Géza herceggel. A vár ekkor a király kedvelt udvarháza lehetett, ahonnan gyakran indult vadászatra a Rába vadban gazdag árterületeire. 1532-ben a török elfoglalta a várat, a 15. századi templomot lóistállónak használta. A Rákóczi szabadságharc alatt Heister tábornok foglalta el a települést. Ikervárt a Batthyányak 1780 körül vásárolták meg, a kastélyt a 18. század végén gr. Batthyány József hercegprímás építtette fel. Ezután a család kedvelt tartózkodási helye lett, ahol gr. Batthyány Lajos miniszterelnök gyermekkorát töltötte.
Látnivalók
- A Rózsadombon állt egykori várat feltárták, sáncainak csekély maradványai láthatók a község déli részével átellenben a Rába bal partján. A Fazekas-dombon állt egykori vár dombját elhordták, maradványai nincsenek.
- A Batthyány-kastély 18. századi eredetű, 1847-ben Pollack Ágoston és Ybl Miklós tervei szerint romantikus stílusban építették át.
- A templom jelenlegi épülete a XIV-XV. században épült, szentélye bordás keresztboltozattal fedett, egyenes záródású, keleti falán nagyméretű ikerablak maradványai láthatók. Bejárata csúcsíves kőbélettel készült. A Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló oltárképet Than Mór készítette 1893-ban Fiumében a Batthyány-család megrendelésére.
- Elkészült a szélerőmű park a község határában, amely Ikervár történetéhez méltóan szintén áramot termel.
A láda története
2006.06. 22.
A ládát a kidőlt fatörzs melletti tuskó odvas közepében keressétek.
Az utat tényleg megjavították, így a mezőn értelmetlen megközelíteni.
2007.01.29.
Egy plusz pont , a beeresztő zsilip beillesztése. A kritizált segédpontok rendbetétele. A láda egyenlőre marad, mert úgy látom itt biztonságban van.
2008.06.25.
Módosítás a jelszóban.
A vízállásjelző oszlopra rátettek egy kupakot, így az utolsó szám nem látható csak annak eltávolításával. Mostantól az utolsó látható szám a jelszórészlet.
2009.01.04.
Új láda új helyen, egy pont kivétele.
2010.10.03.
A terület át fog alakulni. A gátat felújítják és készül mellé egy törpe vízi erőmű is.
A láda helyét nem érinti, de a megközelítést igen. A gáton nem lehet átmenni, mert építési területté nyilvánították és zárják. Ezért az első megközelítéssel a virtuális jelszavat a második megközelítéssel a ládát szerezhetitek meg. Értelem szerint a ládában és a gáton is ugyan az a jelszó van.
2011.11.07.
Megfogadva Hajo kolléga tanácsát, átalakítottam a leírást. Remélhetőleg így érthetőbb.
2011.11.27.
Felgyorsultak az események. Pozsesz logjából kiderült, hogy elbontották a több mint száz éves duzzasztót. Így a virtuális pont megszűnt. Maradt a láda és a szobor.
Ha megmarad az átjárás a folyón akkor visszaáll a régi rend.
2011.12.03
A folyón nem lesz átjárás. Így a láda csak a jobb part felől érhető el a továbbiakban. A leírás véglegesítése.
2012.04.07.
Az üzemi terület kijelölése után a láda visszakerült a Rába bal partjára. Változott a doboz mérete is.
2021.08.06.
A láda pótolva lett.
