A szikla tetejétől 1 méterrel lejjebb találod a ládát, kövekkel letakarva.

Budai Kaptárkövek

A szomolyai és egri kaptárkövek után szeretném nektek bemutatni a budai kaptárköveket.

A kaptárkövek különlegesen szép természeti értékek, ugyanakkor rejtélyes kultúrtörténeti emlékek. Ezek a tájképileg is megkapó földtani alakzatok egyúttal tehát régészeti, történelmi, néprajzi értéket is képviselnek.
Az erdők mélyén rejtőző vagy a napsütötte dombhátakon meredező kaptárkövek - különösen a szabályos kúp formájúak - impozáns méreteikkel, sötétlő üregeikkel mitikus hangulatot árasztanak. A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. Az Eger környékén megőrződött hagyománykincs egyik változata egy Szent István korabeli pogánylázadás emlékét idézi fel; eszerint az elesett vezérek hamvait helyezték a fülkékbe. Egy másik igen elterjedt szájhagyomány pedig arról szól, hogy a török időkben méhészkedésre használták a fülkéket. A legújabb kutatások nyomán a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai örökségét látjuk e fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek fülkéiben áldozati tárgyakra leltek. A kaptárkövek elnevezései is arra utalnak, hogy ezek ősi kultuszhelyeken állnak (pl. ördögtorony, kőasszony, királyszéke stb.). Kaptárkövekről szóló írásos forrás még nem került elő, csak a néphagyományok néhány változata ismert. Az újabb kutatás több fülkekészítési periódussal számol a IV-XIV. század között, de a korai szakasz régészetileg még nincs igazolva.

Sokan kutatták és adtak, adnak ma is különböző magyarázatot keletkezésükre. A kaptárkövek formáját a természet hozta létre, annak romboló erői (szél, víz, fagy, rátelepedett növények). A fülkéket pedig az ember faragta bele. Utóvulkáni folyamatként, a feltörő kovasavas oldatok átjárták a repedés körüli riolittufát. Itt megkeményedett a kőzet, ellenállóvá téve azt. Voltak olyan időszakok, mikor hatalmas esőzések következtében igen nagy fokú lemosódások következtek be. A lazább tufát a keményebb kőzet mellől lehordta a víz, mely évmilliók alatt több métert is jelentett. Lassan kipreparálódtak ezek a kaptár formájú kövek és tart ez a folyamat ma is, de lassabb ütemben. Minél kisebb a hegyoldal és a kaptárkő közötti összekötő nyak, annál nagyobb a kúp alakja, annál jobban elválik az oldaltól.

Link

Nagyon közel lakok hozzá, de még sose láttam őket. Próbáltam megkeresni a Budai-hegység térkép alapján,
de sajnos ott rossz helyre van berajzolva. :-))
Végül sikerült megtalálnom és akkor tudatosult bennem, hogy milyen klassz hely ez.

A láda:

kb. 15x15cm-es négyzet alakú, kék fedelű dobozt keressetek a szikla tetejétől 1 méterrel lejjebb, kövekkel letakarva.

Megközelítés:

Autóval:
Régebben egyszerűen a Budaörsöt és Budakeszit összekötő közút mellett lehet letenni az autót, de 2019 óta az egyszerű megközelítést betonkapu és szögesdróttal erősített kerítés zárja le, azaz új utakat kell keresni.

1.
 N 47° 28,954' E 18° 54,365' 200 m [GCBuKa+kereszteződés]. Innen kb. 1,5 km-t kell zötyögni a murvás úton, majd a szennyvíztelep után, a sorompó előtt lehet parkolni. A jobbra induló földúton, majd utána ösvényen lehet megközelíteni a kaptárköveket.

2.
A Német Katonai Temető mellett lehet parkolni, majd annak déli oldalán indulj az ösvényen.

Mindkét megközelítés utolsó ~500 métere azonos.

Miután elhagytad a laktanya épületét jobbra tarsatok a hídhoz:  N 47° 28,445' E 18° 54,857' 164 m [GCBuKa+híd]
Ha átkeltél a patakon akkor már csak a gps-t kell követned.

Gyalog és kerékpárral:
Ha így érkezel akkor azt ajánlom, hogy turistaúton közelítsd meg a ládát.
A jelzésről itt térjetek le:
 N 47° 28,055' E 18° 55,284' 270 m [GCBuKa+kereszteződés].
Ha bringával érkezel, akkor az utolsó 100 métert csak gyalog tudod megtenni, tehát a bringát kizárt, hogy a ládáig fel tudd cipelni.

Kellemes keresgélést.