A láda (21*12*8 ccm) egy jellegzetes kivágott fa szövevényes tövének felülről nyitott üregében (középső sáncon) rejtőzik. Félreértéseket okozhat, hogy van egy hányatott sorsú pótláda, amit nem is egy Kereső oda tesz vissza, ahová úri kedve tartja, és nem foglalkozik a ládalapon megadott koordinátán lévő, két fotóval is szereplő valódi rejtőhelyben lapuló igazi ládával. Lehet, hogy a legutóbbi ládafelújításunk után rádőlt egy fa, de ez nem akadály a keresés során, lásd Csabiq játékostársunk 2025.09.21-i "megtaláltam" logját, és lásd még a ládagazda 2025.09.29-i "egyéb" logját is!

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Megközelítés
A várhegy Nyim, Lulla és Bábonymegyer közötti erdős részen emelkedik, a sűrű turistaút hálózat miatt az odajutás bármelyik irányból lehetséges, és nagyjából 6 kilométer gyaloglást jelent. Két útvonalat javaslok, de Bábonymegyer felől is megközelíthető.
1. Nyim felől 5,4 km. Az ajánlott parkolóból  N 46° 48,087' E 18° 6,347' 150 m [GCKASI+1.parkoló] a S- jelen indulunk kezdetben déli irányba. Felfelé haladva a mélyút oldalában geológiai érdekességet, töredezett pannon homokkő réteg feltárást találuk. A fennsíkra érve elhaladunk Patkó Pista fájának közelében, majd itt  N 46° 47,121' E 18° 4,736' 235 m [GCKASI+X. elágazás] rátérünk a PL jelzésű útra.
2. Lulla-Jabapuszta felől 6,6 km. Kiindulás az országút menti ajánlott parkolóból  N 46° 48,669' E 18° 2,181' 160 m [GCKASI+2.parkoló] a P- jelzésen indulunk egészen idáig:  N 46° 47,082' E 18° 4,438' 240 m [GCKASI+Y. elágazás]. A következő elágazástól  N 46° 47,121' E 18° 4,736' 235 m [GCKASI+X. elágazás] északra halad a PL .
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet.

Kási-vár
A Kási-vár földmunkái Somogy megye legjobb állapotban megmaradt földvár-maradványai közé tartoznak. Egykori falainak és valószínűsíthető palánkjainak már nyoma sincs, de a földmunkák alapján helyük jól behatárolható.
Kási-vár a középkorban az egykori Kás községhez, ma Nyim határához tartozó Nagyhegy fennsíkjának egy keskeny nyúlványán épült. A nyúlvány a tetőtől a vár felé kissé lejt, majd a gerince kissé emelkedik, és 245 méter magasságban ad helyet a várnak. A másik három irányban a környezetből erősen kiemelkedő, meredek oldalú dombnyúlványon jól védhető erődítménynek számított, amelynek ostroma a középkori hadieszközökkel nem vezethetett eredményre. Jól érzékelhető, hogy a domboldal meredekségét emberi munkával fokozták.
Magja, a belső várnak helyet adó központi plató lapos, kissé ovális, mintegy 29 m * 21 m méretű. A plató körül mintegy 9...10 méterrel alacsonyabb szinten 7...8 méter szélességű árok fut körbe. Az árok külső oldalát kísérő sánc magassága ma 2...5 méter. A sáncon egykor megerősített palánknak illetve külső falnak kellett lennie, de ennek ma nem fedezhetők fel a maradványai. Annak idején nyilván az árok mélyebb, a sánc magasabb, és egyforma magasságú volt, azonban évszázadok alatt a talajpusztulás a sáncok anyagával töltötte fel az árok alját. A külső sánc körül újabb árok fut körbe, amelynek mélysége csak helyenként éri el a 3 métert, szélessége pedig 7...14 méter. A vár bejárata a nyugati oldalon lehetett. A külső árok szélétől a domboldal természetes meredekségét két oldalról is mesterségesen növelték teraszozással.
A vár teljes területe 0,65 hektár. Részletes bejárásával különös érdekességek fedezhetők fel.
Löszbarlang
Somogyban nem ismeretesek természetes barlangok.
A Ságvár-környéki mesterséges üregeket, amelyeket szemmel láthatólag nem borospincéknek szántak, egy kis jóindulattal még a barlangkutatók is barlangnak, vagy inkább barlangszerű üregnek nevezik. Kialakításuk nem igényelt különösebb erőfeszítést, mivel lösszel fedett dombvidéken találhatók. A lösz puha, csákánykapával és ásóval könnyen kitermelhető, ugyanakkor kellően önhordó, talajvíz nélküli helyeken biztosítás nélkül is üregeket lehet bele vájni. Mindenesetre az ilyenfajta üregeket biztonság okáért csak társaságban szabad kipróbálni, hogy szükség esetén (omlás, beszorulás) kéznél legyen a segítség.
A Kási-vár északnyugati részén ásít egy ilyennek a bejárata. Maga az üreg kissé görbülő alakú, szélessége-magassága a legnagyobb belvilágú részén sem haladja meg a 80 cm-t. 6 méter után erősen elkeskenyedik. A görbülő járaton 8,4 méterig lehet ellátni, további folytatása ma nincs kiderítve. Készítésének ideje és célja nem ismert. Az biztos, hogy tartós betyár-menedék a kényelmetlen járat nem lehetett, legfeljebb pár órás búvóhelyként szolgálhatott üldözés során.
De az is lehet, hogy újabb időkben kincskeresők próbáltak szerencsét.
Várkút
Már rövidebb ostromzárat se lehetett túlélni víz hiányában. A délkeleti részen található a mára már beomlott várkút gödre. A helyi öregek még emlegetik, hogy az elhagyott kútba annak idején létra vezetett le, és a kút oldalából vízszintes alagútjárat indult.
Ha meggondoljuk, hogy a kút 245 méter magas löszdomb tetejéről mélyült, annak idején nagyon mélynek kellett lennie, hogy elérje a vízadó rétegeket. A hegy lábánál a források 200 m körüli magasságban fakadnak.

A vár története
A vár még az Árpád-korban épülhetett, amelyet kerámia leletek tanúsítanak. A hozzá tartozó Kás falut először egy 1229-ben kelt oklevél tanúsítja. Századok során a falu birtokosai időről-időre változtak, köztük találjuk a nevezetes Csák nemzetség egyik ágát is. Magát a várat egy 1424-ben kelt oklevél említi, mint a már akkor is Nagyhegynek nevezett magaslaton épült erősséget.
Mint kis alapterületű, fő utaktól távoli vár, hadászati jelentősége nem lehetett, csak a környék urainak és Kás falu lakosságának nyújthatott védelmet korlátozott hadműveletek során. A török reguláris hadaknak nem jelenthetett különösebb akadályt, ha sor kerül az ostromára, de ilyenről ma nem tudunk. Kás falut 1534-ben még virágzó településként említik, míg 1565-ben a török adóösszeírás mint lakatlan pusztát sorolja fel. A vár tehát a falut és népét nem tudta megóvni. Az oszmán uralom alatt jelentőségét vesztette, feledésbe merült, mivel a török Ságváron rendezkedett be.

Patkó Pista fája
A nyimi útvonal mentén fátlan fennsíkon uralta a tájat a nevezetes fa. A körülbelül két évszázadot megélt erdeifenyő a közelmúltban kiszáradt, jópár évig ellenállt a természet erőinek, de 2020-ban megindult végleges pusztulása. Ezután a helyette ültetett fiatal ősmamutfenyő emlékeztethet magára a fára és a somogyi betyárokra. A hagyomány szerint itt kapott halálos sebet Patkó Pista (becsületes nevén Tóth István) betyárvezér a zsandárokkal vívott tűzharcban.  N 46° 47,270' E 18° 5,785' 240 m [GCKASI+Nevezetes fa]

Az adoptált láda
Köszönet "BiharyG + Zsuzsi" játékostársaknak a rejtésért.

Források
Magyari - Nováki: Somogy megye várai a középkortól a kuruc-korig p.105
Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001) p.236-237
Nyim turisztikai látnivalói
Eszterhás I.: Barlangszerű löszüregek Ságvár környékén
Túrautak - Nyim