A láda (21*12*8 ccm) egy jellegzetes kivágott fa szövevényes tövének felülről nyitott üregében (középső sáncon) rejtőzik. A ládába TravelBug helyezhető. Megközelítés
A várhegy Nyim, Lulla és Bábonymegyer közötti erdős részen emelkedik, a sűrű turistaút hálózat miatt az odajutás bármelyik irányból lehetséges, és nagyjából 6 kilométer gyaloglást jelent. Két útvonalat javaslok, de Bábonymegyer felől is megközelíthető.
1. Nyim felől 5,4 km. Az ajánlott parkolóból N 46° 48,087' E 18° 6,347' 150 m [GCKASI+1.parkoló] a S- jelen indulunk kezdetben déli irányba. Felfelé haladva a mélyút oldalában geológiai érdekességet, töredezett pannon homokkő réteg feltárást találuk. A fennsíkra érve elhaladunk Patkó Pista fájának közelében, majd itt N 46° 47,121' E 18° 4,736' 235 m [GCKASI+X. elágazás] rátérünk a PL jelzésű útra.
2. Lulla-Jabapuszta felől 6,6 km. Kiindulás az országút menti ajánlott parkolóból N 46° 48,669' E 18° 2,181' 160 m [GCKASI+2.parkoló] a P- jelzésen indulunk egészen idáig: N 46° 47,082' E 18° 4,438' 240 m [GCKASI+Y. elágazás]. A következő elágazástól N 46° 47,121' E 18° 4,736' 235 m [GCKASI+X. elágazás] északra halad a PL .
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet.
Kási-vár
A Kási-vár földmunkái Somogy megye legjobb állapotban megmaradt földvár-maradványai közé tartoznak. Egykori falainak és valószínűsíthető palánkjainak már nyoma sincs, de a földmunkák alapján helyük jól behatárolható.
Kási-vár a középkorban az egykori Kás községhez, ma Nyim határához tartozó Nagyhegy fennsíkjának egy keskeny nyúlványán épült. A nyúlvány a tetőtől a vár felé kissé lejt, majd a gerince kissé emelkedik, és 245 méter magasságban ad helyet a várnak. A másik három irányban a környezetből erősen kiemelkedő, meredek oldalú dombnyúlványon jól védhető erődítménynek számított, amelynek ostroma a középkori hadieszközökkel nem vezethetett eredményre. Jól érzékelhető, hogy a domboldal meredekségét emberi munkával fokozták.
Magja, a belső várnak helyet adó központi plató lapos, kissé ovális, mintegy 29 m * 21 m méretű. A plató körül mintegy 9...10 méterrel alacsonyabb szinten 7...8 méter szélességű árok fut körbe. Az árok külső oldalát kísérő sánc magassága ma 2...5 méter. A sáncon egykor megerősített palánknak illetve külső falnak kellett lennie, de ennek ma nem fedezhetők fel a maradványai. Annak idején nyilván az árok mélyebb, a sánc magasabb, és egyforma magasságú volt, azonban évszázadok alatt a talajpusztulás a sáncok anyagával töltötte fel az árok alját. A külső sánc körül újabb árok fut körbe, amelynek mélysége csak helyenként éri el a 3 métert, szélessége pedig 7...14 méter. A vár bejárata a nyugati oldalon lehetett. A külső árok szélétől a domboldal természetes meredekségét két oldalról is mesterségesen növelték teraszozással.
A vár teljes területe 0,65 hektár. Részletes bejárásával különös érdekességek fedezhetők fel. Löszbarlang
Somogyban nem ismeretesek természetes barlangok.
A Ságvár-környéki mesterséges üregeket, amelyeket szemmel láthatólag nem borospincéknek szántak, egy kis jóindulattal még a barlangkutatók is barlangnak, vagy inkább barlangszerű üregnek nevezik. Kialakításuk nem igényelt különösebb erőfeszítést, mivel lösszel fedett dombvidéken találhatók. A lösz puha, csákánykapával és ásóval könnyen kitermelhető, ugyanakkor kellően önhordó, talajvíz nélküli helyeken biztosítás nélkül is üregeket lehet bele vájni. Mindenesetre az ilyenfajta üregeket biztonság okáért csak társaságban szabad kipróbálni, hogy szükség esetén (omlás, beszorulás) kéznél legyen a segítség.
A Kási-vár északnyugati részén ásít egy ilyennek a bejárata. Maga az üreg kissé görbülő alakú, szélessége-magassága a legnagyobb belvilágú részén sem haladja meg a 80 cm-t. 6 méter után erősen elkeskenyedik. A görbülő járaton 8,4 méterig lehet ellátni, további folytatása ma nincs kiderítve. Készítésének ideje és célja nem ismert. Az biztos, hogy tartós betyár-menedék a kényelmetlen járat nem lehetett, legfeljebb pár órás búvóhelyként szolgálhatott üldözés során.
De az is lehet, hogy újabb időkben kincskeresők próbáltak szerencsét. Várkút
Már rövidebb ostromzárat se lehetett túlélni víz hiányában. A délkeleti részen található a mára már beomlott várkút gödre. A helyi öregek még emlegetik, hogy az elhagyott kútba annak idején létra vezetett le, és a kút oldalából vízszintes alagútjárat indult.
Ha meggondoljuk, hogy a kút 245 méter magas löszdomb tetejéről mélyült, annak idején nagyon mélynek kellett lennie, hogy elérje a vízadó rétegeket. A hegy lábánál a források 200 m körüli magasságban fakadnak.
A vár története
A vár még az Árpád-korban épülhetett, amelyet kerámia leletek tanúsítanak. A hozzá tartozó Kás falut először egy 1229-ben kelt oklevél tanúsítja. Századok során a falu birtokosai időről-időre változtak, köztük találjuk a nevezetes Csák nemzetség egyik ágát is. Magát a várat egy 1424-ben kelt oklevél említi, mint a már akkor is Nagyhegynek nevezett magaslaton épült erősséget.
Mint kis alapterületű, fő utaktól távoli vár, hadászati jelentősége nem lehetett, csak a környék urainak és Kás falu lakosságának nyújthatott védelmet korlátozott hadműveletek során. A török reguláris hadaknak nem jelenthetett különösebb akadályt, ha sor kerül az ostromára, de ilyenről ma nem tudunk. Kás falut 1534-ben még virágzó településként említik, míg 1565-ben a török adóösszeírás mint lakatlan pusztát sorolja fel. A vár tehát a falut és népét nem tudta megóvni. Az oszmán uralom alatt jelentőségét vesztette, feledésbe merült, mivel a török Ságváron rendezkedett be.
Patkó Pista fája
A nyimi útvonal mentén fátlan fennsíkon uralta a tájat a nevezetes fa. A körülbelül két évszázadot megélt erdeifenyő a közelmúltban kiszáradt, jópár évig ellenállt a természet erőinek, de 2020-ban megindult végleges pusztulása. Ezután a helyette ültetett fiatal ősmamutfenyő emlékeztethet magára a fára és a somogyi betyárokra. A hagyomány szerint itt kapott halálos sebet Patkó Pista (becsületes nevén Tóth István) betyárvezér a zsandárokkal vívott tűzharcban. N 46° 47,270' E 18° 5,785' 240 m [GCKASI+Nevezetes fa]
Az adoptált láda Köszönet "BiharyG + Zsuzsi" játékostársaknak a rejtésért.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
É 46. 47,498`
K 18. 4,513'
valaki visszatette a kási-vár ismeretterjesztő táblához. Mi is a táblához tettük vissza.
A fenti koordináták a pontos helyszín. [Geoládák v4.5.10]
A földre ledobott elázott láda afféle HUN láda: hun elveszik, hun megvan. Úgy keletkezett, hogy egyszer, amikor a főláda tényleg elveszett, egy jószándékú ember pótolta, és a pótládát nem a helyére, hanem az ismertető tábla tetejére tette. De Te NE ott keresd, mert az általunk elvégzett felújítás óta az igazi rejtés a ládalap leírása szerint egy soktörzsű hársfa megmaradt tuskójának üregében van. Nagyon röstellném, ha az is elázott volna, mert a dobozon belül van egy kisebb, Isten bizony vízhatlan doboz a mini logfüzettel, és ha mindenki rendesen rácsavarja a gumitömítéses fedelet, akkor egy csepp víz se juthat bele akkor se, ha a külső ládában állna a víz.
Heuréka!! Köszönöm a rejtést!
Mindkét földvár nagyon tetszett. Böre vár is és a Kási vár is. A láda rendben van, bár kidőlt a fa, de még így is elég jó helye van.
A mai napon a Lulla és Ságvár közti rész ládátlanítása volt a cél a tóközi láda után.
4/1. Lullán parkoltam és onnét sétáltam el a várhoz jelzett és jelzetlen utakon. Mivel nem akartam oda-vissza kerülni, ezért egy jelzetlen úton mentem fel toronyiránt a várba a nyimi patak felől. A vár nagyon impozáns. Tetszettek a még látható védművek. Innét a sárgán indultam a kereszt felé. A vége több, mint 30 km lett.
Köszönöm a lehetőséget.
A térképen jelzett Szentlászlópuszta monostor romokat és a keresztet sajnos nem találtam útközben.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.5.8]
A zamárdi multi után néztük meg a Kási várat, érdekes látnivaló volt. Bábonymegyer mellett a temető után parkoltunk, és onnan sétáltunk a piros jelzésen, kb. 7 km volt oda-vissza, jó kis tavaszi séta volt. Nagyon tetszett a várhoz vezető út, békés, csendes, dombokkal és völgyekkel tarkított táj.
N 46° 48,087' E 18° 6,347' 150 m [GCKASI+1.parkoló]
jelen indulunk kezdetben déli irányba. Felfelé haladva a mélyút oldalában geológiai érdekességet, töredezett pannon homokkő réteg feltárást találuk. A fennsíkra érve elhaladunk Patkó Pista fájának közelében, majd itt 
N 46° 47,121' E 18° 4,736' 235 m [GCKASI+X. elágazás]
jelzésű útra.
jelzésen indulunk egészen idáig: 
N 46° 47,270' E 18° 5,785' 240 m [GCKASI+Nevezetes fa]
