A láda (21*12*8 ccm) egy jellegzetes kivágott fa szövevényes tövén (középső sáncon) rejtőzik A ládába TravelBug helyezhető. Megközelítés
A várhegy Nyim, Lulla és Bábonymegyer közötti erdős részen emelkedik, a sűrű turistaút hálózat miatt az odajutás bármelyik irányból lehetséges, és nagyjából 6 kilométer gyaloglást jelent. Két útvonalat javaslok, de Bábonymegyer felől is megközelíthető.
1. Nyim felől 5,4 km. Az ajánlott parkolóból N 46° 48,087' E 18° 6,347' 150 m [GCKASI+1.parkoló] a S- jelen indulunk kezdetben déli irányba. Felfelé haladva a mélyút oldalában geológiai érdekességet, töredezett pannon homokkő réteg feltárást találuk. A fennsíkra érve elhaladunk Patkó Pista fájának közelében, majd itt N 46° 47,121' E 18° 4,736' 235 m [GCKASI+X. elágazás] rátérünk a PL jelzésű útra.
2. Lulla-Jabapuszta felől 6,6 km. Kiindulás az országút menti ajánlott parkolóból N 46° 48,669' E 18° 2,181' 160 m [GCKASI+2.parkoló] a P- jelzésen indulunk egészen idáig: N 46° 47,082' E 18° 4,438' 240 m [GCKASI+Y. elágazás]. A következő elágazástól N 46° 47,121' E 18° 4,736' 235 m [GCKASI+X. elágazás] északra halad a PL .
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet.
Kási-vár
A Kási-vár földmunkái Somogy megye legjobb állapotban megmaradt földvár-maradványai közé tartoznak. Egykori falainak és valószínűsíthető palánkjainak már nyoma sincs, de a földmunkák alapján helyük jól behatárolható.
Kási-vár a középkorban az egykori Kás községhez, ma Nyim határához tartozó Nagyhegy fennsíkjának egy keskeny nyúlványán épült. A nyúlvány a tetőtől a vár felé kissé lejt, majd a gerince kissé emelkedik, és 245 méter magasságban ad helyet a várnak. A másik három irányban a környezetből erősen kiemelkedő, meredek oldalú dombnyúlványon jól védhető erődítménynek számított, amelynek ostroma a középkori hadieszközökkel nem vezethetett eredményre. Jól érzékelhető, hogy a domboldal meredekségét emberi munkával fokozták.
Magja, a belső várnak helyet adó központi plató lapos, kissé ovális, mintegy 29 m * 21 m méretű. A plató körül mintegy 9...10 méterrel alacsonyabb szinten 7...8 méter szélességű árok fut körbe. Az árok külső oldalát kísérő sánc magassága ma 2...5 méter. A sáncon egykor megerősített palánknak illetve külső falnak kellett lennie, de ennek ma nem fedezhetők fel a maradványai. Annak idején nyilván az árok mélyebb, a sánc magasabb, és egyforma magasságú volt, azonban évszázadok alatt a talajpusztulás a sáncok anyagával töltötte fel az árok alját. A külső sánc körül újabb árok fut körbe, amelynek mélysége csak helyenként éri el a 3 métert, szélessége pedig 7...14 méter. A vár bejárata a nyugati oldalon lehetett. A külső árok szélétől a domboldal természetes meredekségét két oldalról is mesterségesen növelték teraszozással.
A vár teljes területe 0,65 hektár. Részletes bejárásával különös érdekességek fedezhetők fel. Löszbarlang
Somogyban nem ismeretesek természetes barlangok.
A Ságvár-környéki mesterséges üregeket, amelyeket szemmel láthatólag nem borospincéknek szántak, egy kis jóindulattal még a barlangkutatók is barlangnak, vagy inkább barlangszerű üregnek nevezik. Kialakításuk nem igényelt különösebb erőfeszítést, mivel lösszel fedett dombvidéken találhatók. A lösz puha, csákánykapával és ásóval könnyen kitermelhető, ugyanakkor kellően önhordó, talajvíz nélküli helyeken biztosítás nélkül is üregeket lehet bele vájni. Mindenesetre az ilyenfajta üregeket biztonság okáért csak társaságban szabad kipróbálni, hogy szükség esetén (omlás, beszorulás) kéznél legyen a segítség.
A Kási-vár északnyugati részén ásít egy ilyennek a bejárata. Maga az üreg kissé görbülő alakú, szélessége-magassága a legnagyobb belvilágú részén sem haladja meg a 80 cm-t. 6 méter után erősen elkeskenyedik. A görbülő járaton 8,4 méterig lehet ellátni, további folytatása ma nincs kiderítve. Készítésének ideje és célja nem ismert. Az biztos, hogy tartós betyár-menedék a kényelmetlen járat nem lehetett, legfeljebb pár órás búvóhelyként szolgálhatott üldözés során.
De az is lehet, hogy újabb időkben kincskeresők próbáltak szerencsét. Várkút
Már rövidebb ostromzárat se lehetett túlélni víz hiányában. A délkeleti részen található a mára már beomlott várkút gödre. A helyi öregek még emlegetik, hogy az elhagyott kútba annak idején létra vezetett le, és a kút oldalából vízszintes alagútjárat indult.
Ha meggondoljuk, hogy a kút 245 méter magas löszdomb tetejéről mélyült, annak idején nagyon mélynek kellett lennie, hogy elérje a vízadó rétegeket. A hegy lábánál a források 200 m körüli magasságban fakadnak.
A vár története
A vár még az Árpád-korban épülhetett, amelyet kerámia leletek tanúsítanak. A hozzá tartozó Kás falut először egy 1229-ben kelt oklevél tanúsítja. Századok során a falu birtokosai időről-időre változtak, köztük találjuk a nevezetes Csák nemzetség egyik ágát is. Magát a várat egy 1424-ben kelt oklevél említi, mint a már akkor is Nagyhegynek nevezett magaslaton épült erősséget.
Mint kis alapterületű, fő utaktól távoli vár, hadászati jelentősége nem lehetett, csak a környék urainak és Kás falu lakosságának nyújthatott védelmet korlátozott hadműveletek során. A török reguláris hadaknak nem jelenthetett különösebb akadályt, ha sor kerül az ostromára, de ilyenről ma nem tudunk. Kás falut 1534-ben még virágzó településként említik, míg 1565-ben a török adóösszeírás mint lakatlan pusztát sorolja fel. A vár tehát a falut és népét nem tudta megóvni. Az oszmán uralom alatt jelentőségét vesztette, feledésbe merült, mivel a török Ságváron rendezkedett be.
Patkó Pista fája
A nyimi útvonal mentén fátlan fennsíkon uralta a tájat a nevezetes fa. A körülbelül két évszázadot megélt erdeifenyő a közelmúltban kiszáradt, jópár évig ellenállt a természet erőinek, de 2020-ban megindult végleges pusztulása. Ezután a helyette ültetett fiatal ősmamutfenyő emlékeztethet magára a fára és a somogyi betyárokra. A hagyomány szerint itt kapott halálos sebet Patkó Pista (becsületes nevén Tóth István) betyárvezér a zsandárokkal vívott tűzharcban. N 46° 47,270' E 18° 5,785' 240 m [GCKASI+Nevezetes fa]
Az adoptált láda Köszönet "BiharyG + Zsuzsi" játékostársaknak a rejtésért.
A minden napra egy somogyi vár sorozatomat a Kereki-vár és a Böre-vár után a Kasi-várral zártam. Nyimből a legrövidebb utat választottam, vadonatúj aszfalt út vitt egy birtok díszes kapujáig. Valahogy bejutottam, de a túlsó oldalon is egy kapu zárta el az utamat, ezt kénytelen voltam átmászni. A földvárnál egy elég meredek sáncfalat kellett megmászni a ládához, nem volt egy kényelmes hely a logoláshoz. Visszafelé már kerülővel mentem a S- jelzésen az ajánlott útvonalon.
Egyszer már jártam itt, egy teljesítménytúra éjjelén. Akkor nem kerestem nem is lett volna egyszerű. Most a DDP útvonaláról egy kis kitérővel le meg. Köszi a rejtést.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget!
[g:hu+ 2.10.16]
Ahogyan azt Skalp kessertárs is írta, a rejtekre ráborult egy nagyobb fa, ezért most eléggé körülményes a láda megközelítése, amely viszont rendben a helyén van. A kidőlt fa mellett balról érdemes a ládát megkeresni, onnan a "legkönnyebb".
Köszi a rejtést! :)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A ládánál éjszakáztam, de a szarvasoktól aludni nem nagyon lehetett. Ilyenkor látszik, pontosabban hallatszik a vadállomány nagysága, 10-nél biztosan több bika üvöltözött.
A ládára ráborult egy másik fa. A megközelítése nehézkesebb lett, de helyén van. Balról közelítsd! [Geoládák v4.0.3]
Keresztlánnyal kiegészülve szökés a tartalmas levesek, és az LKAS rendszerek világából. N.Zs.-ékhez hasonlóan mi is felfele toronyiránt, lefele a jelzett turistaúton jöttünk, érintve Patkó Pista fáját. A képek sajnos alig adnak vissza valamit abból a nagyságból, még ha földvár is, amit élőben átélhet az ember ebben a volt erődítményben bóklászva az erdő közepén. A láda rendben, izgalmas helyre lett rejtve, kivételesen nem én másztam érte. Köszönöm a játékot.
2014.01.01-én jártunk itt legutóbb. Ma a GCMVV csábított újból ide.
Nyimről indultunk, a legegyenesebbnek tűnő úton... ami egy jó ideig jó ötletnek tűnt. Az előző napi/éjszaki felhőszakadás nyomai itt-ott látványosak és nehezen kerülhetők voltak, de az igazi kihívás akkor kezdődött, mikor egy lelakatolt kerítés előtt találtuk magunkat. Innen jött a kalandos rész. A '"na most merre" után jól szétnézve a kerítés előtt találtunk egy bejáratot az erdő felé, ami csak rövid ideig volt megnyugtató lehetőség, mert nem akart a jó irányba vinni. B verziót elővéve az állatokra bíztuk magunkat, és az ő csapásiakon mentünk, amerre éppen számunkra is járható volt. Így az öreg fűzfát is érintettük és kicsit több kanyarral, de végül is hátulról megérkeztünk a helyszínre. A vár nyári változata is tetszett, a sáncokat körbejártuk, majd a ládát újból megkerestük. Épségben a helyén van.
Visszafelé a "rendes" turistautat választottuk. A piros L várjelzés eléggé benőtt, és hatalmas parlagfű mező van mellette.
A túra végén egy kosárpalánk labdával csábított egy kis kosarazásra.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (326 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 46° 48,087' E 18° 6,347' 150 m [GCKASI+1.parkoló]
jelen indulunk kezdetben déli irányba. Felfelé haladva a mélyút oldalában geológiai érdekességet, töredezett pannon homokkő réteg feltárást találuk. A fennsíkra érve elhaladunk Patkó Pista fájának közelében, majd itt 
N 46° 47,121' E 18° 4,736' 235 m [GCKASI+X. elágazás]
jelzésű útra.
jelzésen indulunk egészen idáig: 
N 46° 47,270' E 18° 5,785' 240 m [GCKASI+Nevezetes fa]
