A láda (21*12*8 ccm) egy jellegzetes kivágott fa szövevényes tövén (középső sáncon) rejtőzik A ládába TravelBug helyezhető. Megközelítés
A várhegy Nyim, Lulla és Bábonymegyer közötti erdős részen emelkedik, a sűrű turistaút hálózat miatt az odajutás bármelyik irányból lehetséges, és nagyjából 6 kilométer gyaloglást jelent. Két útvonalat javaslok, de Bábonymegyer felől is megközelíthető.
1. Nyim felől 5,4 km. Az ajánlott parkolóból N 46° 48,087' E 18° 6,347' 150 m [GCKASI+1.parkoló] a S- jelen indulunk kezdetben déli irányba. Felfelé haladva a mélyút oldalában geológiai érdekességet, töredezett pannon homokkő réteg feltárást találuk. A fennsíkra érve elhaladunk Patkó Pista fájának közelében, majd itt N 46° 47,121' E 18° 4,736' 235 m [GCKASI+X. elágazás] rátérünk a PL jelzésű útra.
2. Lulla-Jabapuszta felől 6,6 km. Kiindulás az országút menti ajánlott parkolóból N 46° 48,669' E 18° 2,181' 160 m [GCKASI+2.parkoló] a P- jelzésen indulunk egészen idáig: N 46° 47,082' E 18° 4,438' 240 m [GCKASI+Y. elágazás]. A következő elágazástól N 46° 47,121' E 18° 4,736' 235 m [GCKASI+X. elágazás] északra halad a PL .
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet.
Kási-vár
A Kási-vár földmunkái Somogy megye legjobb állapotban megmaradt földvár-maradványai közé tartoznak. Egykori falainak és valószínűsíthető palánkjainak már nyoma sincs, de a földmunkák alapján helyük jól behatárolható.
Kási-vár a középkorban az egykori Kás községhez, ma Nyim határához tartozó Nagyhegy fennsíkjának egy keskeny nyúlványán épült. A nyúlvány a tetőtől a vár felé kissé lejt, majd a gerince kissé emelkedik, és 245 méter magasságban ad helyet a várnak. A másik három irányban a környezetből erősen kiemelkedő, meredek oldalú dombnyúlványon jól védhető erődítménynek számított, amelynek ostroma a középkori hadieszközökkel nem vezethetett eredményre. Jól érzékelhető, hogy a domboldal meredekségét emberi munkával fokozták.
Magja, a belső várnak helyet adó központi plató lapos, kissé ovális, mintegy 29 m * 21 m méretű. A plató körül mintegy 9...10 méterrel alacsonyabb szinten 7...8 méter szélességű árok fut körbe. Az árok külső oldalát kísérő sánc magassága ma 2...5 méter. A sáncon egykor megerősített palánknak illetve külső falnak kellett lennie, de ennek ma nem fedezhetők fel a maradványai. Annak idején nyilván az árok mélyebb, a sánc magasabb, és egyforma magasságú volt, azonban évszázadok alatt a talajpusztulás a sáncok anyagával töltötte fel az árok alját. A külső sánc körül újabb árok fut körbe, amelynek mélysége csak helyenként éri el a 3 métert, szélessége pedig 7...14 méter. A vár bejárata a nyugati oldalon lehetett. A külső árok szélétől a domboldal természetes meredekségét két oldalról is mesterségesen növelték teraszozással.
A vár teljes területe 0,65 hektár. Részletes bejárásával különös érdekességek fedezhetők fel. Löszbarlang
Somogyban nem ismeretesek természetes barlangok.
A Ságvár-környéki mesterséges üregeket, amelyeket szemmel láthatólag nem borospincéknek szántak, egy kis jóindulattal még a barlangkutatók is barlangnak, vagy inkább barlangszerű üregnek nevezik. Kialakításuk nem igényelt különösebb erőfeszítést, mivel lösszel fedett dombvidéken találhatók. A lösz puha, csákánykapával és ásóval könnyen kitermelhető, ugyanakkor kellően önhordó, talajvíz nélküli helyeken biztosítás nélkül is üregeket lehet bele vájni. Mindenesetre az ilyenfajta üregeket biztonság okáért csak társaságban szabad kipróbálni, hogy szükség esetén (omlás, beszorulás) kéznél legyen a segítség.
A Kási-vár északnyugati részén ásít egy ilyennek a bejárata. Maga az üreg kissé görbülő alakú, szélessége-magassága a legnagyobb belvilágú részén sem haladja meg a 80 cm-t. 6 méter után erősen elkeskenyedik. A görbülő járaton 8,4 méterig lehet ellátni, további folytatása ma nincs kiderítve. Készítésének ideje és célja nem ismert. Az biztos, hogy tartós betyár-menedék a kényelmetlen járat nem lehetett, legfeljebb pár órás búvóhelyként szolgálhatott üldözés során.
De az is lehet, hogy újabb időkben kincskeresők próbáltak szerencsét. Várkút
Már rövidebb ostromzárat se lehetett túlélni víz hiányában. A délkeleti részen található a mára már beomlott várkút gödre. A helyi öregek még emlegetik, hogy az elhagyott kútba annak idején létra vezetett le, és a kút oldalából vízszintes alagútjárat indult.
Ha meggondoljuk, hogy a kút 245 méter magas löszdomb tetejéről mélyült, annak idején nagyon mélynek kellett lennie, hogy elérje a vízadó rétegeket. A hegy lábánál a források 200 m körüli magasságban fakadnak.
A vár története
A vár még az Árpád-korban épülhetett, amelyet kerámia leletek tanúsítanak. A hozzá tartozó Kás falut először egy 1229-ben kelt oklevél tanúsítja. Századok során a falu birtokosai időről-időre változtak, köztük találjuk a nevezetes Csák nemzetség egyik ágát is. Magát a várat egy 1424-ben kelt oklevél említi, mint a már akkor is Nagyhegynek nevezett magaslaton épült erősséget.
Mint kis alapterületű, fő utaktól távoli vár, hadászati jelentősége nem lehetett, csak a környék urainak és Kás falu lakosságának nyújthatott védelmet korlátozott hadműveletek során. A török reguláris hadaknak nem jelenthetett különösebb akadályt, ha sor kerül az ostromára, de ilyenről ma nem tudunk. Kás falut 1534-ben még virágzó településként említik, míg 1565-ben a török adóösszeírás mint lakatlan pusztát sorolja fel. A vár tehát a falut és népét nem tudta megóvni. Az oszmán uralom alatt jelentőségét vesztette, feledésbe merült, mivel a török Ságváron rendezkedett be.
Patkó Pista fája
A nyimi útvonal mentén fátlan fennsíkon uralta a tájat a nevezetes fa. A körülbelül két évszázadot megélt erdeifenyő a közelmúltban kiszáradt, jópár évig ellenállt a természet erőinek, de 2020-ban megindult végleges pusztulása. Ezután a helyette ültetett fiatal ősmamutfenyő emlékeztethet magára a fára és a somogyi betyárokra. A hagyomány szerint itt kapott halálos sebet Patkó Pista (becsületes nevén Tóth István) betyárvezér a zsandárokkal vívott tűzharcban. N 46° 47,270' E 18° 5,785' 240 m [GCKASI+Nevezetes fa]
Az adoptált láda Köszönet "BiharyG + Zsuzsi" játékostársaknak a rejtésért.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A ládánál éjszakáztam, de a szarvasoktól aludni nem nagyon lehetett. Ilyenkor látszik, pontosabban hallatszik a vadállomány nagysága, 10-nél biztosan több bika üvöltözött.
A ládára ráborult egy másik fa. A megközelítése nehézkesebb lett, de helyén van. Balról közelítsd! [Geoládák v4.0.3]
Keresztlánnyal kiegészülve szökés a tartalmas levesek, és az LKAS rendszerek világából. N.Zs.-ékhez hasonlóan mi is felfele toronyiránt, lefele a jelzett turistaúton jöttünk, érintve Patkó Pista fáját. A képek sajnos alig adnak vissza valamit abból a nagyságból, még ha földvár is, amit élőben átélhet az ember ebben a volt erődítményben bóklászva az erdő közepén. A láda rendben, izgalmas helyre lett rejtve, kivételesen nem én másztam érte. Köszönöm a játékot.
2014.01.01-én jártunk itt legutóbb. Ma a GCMVV csábított újból ide.
Nyimről indultunk, a legegyenesebbnek tűnő úton... ami egy jó ideig jó ötletnek tűnt. Az előző napi/éjszaki felhőszakadás nyomai itt-ott látványosak és nehezen kerülhetők voltak, de az igazi kihívás akkor kezdődött, mikor egy lelakatolt kerítés előtt találtuk magunkat. Innen jött a kalandos rész. A '"na most merre" után jól szétnézve a kerítés előtt találtunk egy bejáratot az erdő felé, ami csak rövid ideig volt megnyugtató lehetőség, mert nem akart a jó irányba vinni. B verziót elővéve az állatokra bíztuk magunkat, és az ő csapásiakon mentünk, amerre éppen számunkra is járható volt. Így az öreg fűzfát is érintettük és kicsit több kanyarral, de végül is hátulról megérkeztünk a helyszínre. A vár nyári változata is tetszett, a sáncokat körbejártuk, majd a ládát újból megkerestük. Épségben a helyén van.
Visszafelé a "rendes" turistautat választottuk. A piros L várjelzés eléggé benőtt, és hatalmas parlagfű mező van mellette.
A túra végén egy kosárpalánk labdával csábított egy kis kosarazásra.
Dél-Dunántúli Piros túra közben Dömével és Pöszivel. A mai napra a Bábonymegyer-Siófok szakaszt tűztük ki.
Meglepett a Kási-vár, hogy milyen komoly munka eredménye, és milyen jól védhető lehetett a maga korában.
A ládát rendben a helyén találtuk, köszi a rejtést!
A képek nem adják vissza szerintem, de nagyon hangulatos a hely. Jó nagy volt ez a földvár. Tetszett.
A láda jó állapotban a helyén van. Köszi a rejtést!
mmcccxxxii
Utólag olvastuk a vár melletti tájékoztató táblán, hogy a vár valaha a Csák nemzettségé volt. Így már értjük, hogy Csák Máté egyik kései leszármazottja honnan vette a bátorságot, hogy áthatolhatatlanul körbekerítse a falu fél határát, meggátolva minket, hogy Nyimről a legegyenesebb úron jussunk ősei fészkéhez. OK, hogy a vadaktól félti az erdejét, de jobb helyeken ahol az út metszi a kerítés vonalát az ártatlan kirándulóknak létrákat raknak az áthaladáshoz. Dehát a két Sanyit nem lehet ilyen módszerekkel sem eltéríteni. Törve a bozótot, csalánt, sikerült a vár alá jutni, s aztán toronyiránt legalább kardióztunk egy kicsit. A földmunkák maradványai még így sok évszázad eróziói után is lenyűgöző méretűek, akárcsak a közelben lévő Böre váré. A várközpontba sétabot hijján inkább nem akartunk felmenni. A láda könnyen meglett, bár mi nem pont oda céloztunk a leírás alapján, dehát ez tájszólás kérdése. A jelszót nem tudtuk hova tenni, csak Szakadt Gumi indián kisfiú történetére tudtuk visszavezetni. Visszafelé a változatosság kedvéért a hosszabb turistaúton mentünk, s átizzadt testünket kellemes zuhanyként hűtötte az átfutó zápor. Persze pont egy magasfeszültségű vezeték alatt kellett megkapnunk, s mivel egyikünk sem Elek (lásd Micimackó), így nem voltunk benne biztosak, hogy a vízcseppek nem hordozzák-e ez elektromos töltéseket. De mivel még most is élünk, és virulunk, így vagy nem, vagy szerencsénk volt. Érdekes túra volt, és visszafelé még a Balaton is megcsillant.
Halló!
Csupa szívás volt ez a láda. Forró nap sapka nélkül, kerítéssel és kapuval elzárt út, csupa csalán alternatíva, meredek emelkedő, majd visszafele mindezek mellett eső a nyakba. Persze, ha a rejtő ltal ajánlott úton megyünk........ De már mindegy. Viszont a rejtek közvetlen közelében láttunk Róthvadat :-)
N 46° 48,087' E 18° 6,347' 150 m [GCKASI+1.parkoló]
jelen indulunk kezdetben déli irányba. Felfelé haladva a mélyút oldalában geológiai érdekességet, töredezett pannon homokkő réteg feltárást találuk. A fennsíkra érve elhaladunk Patkó Pista fájának közelében, majd itt 
N 46° 47,121' E 18° 4,736' 235 m [GCKASI+X. elágazás]
jelzésű útra.
jelzésen indulunk egészen idáig: 
N 46° 47,270' E 18° 5,785' 240 m [GCKASI+Nevezetes fa]
