Fatönk oldalában az örökzöld szorosan rejti.
A ládába TravelBug helyezhető.
A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el
ezt a leírást!
Megközelítés:
A hévizi-tó környezete számos parkolóval rendelkezik. Ajánlott ingyenes múrvás parkoló
N 46° 47,063' E 17° 11,219' 160 m [GCHevi+parkoló2] ponton található. A lombkorona sétányhoz és a rejtéshez is viszonylag közeli parkoló a
N 46° 46,996' E 17° 11,452' 140 m [GCHevi+parkoló1] ponton található, melytől fa lépcsőn és a tanösvényen keresztül juthatunk el a célunk felé.
Hévíz története
Hévízen és közvetlen környékén a középső újkőkortól kezdődően a honfoglalást megelőző karoling korig folyamatosan lakták ezt a területet. Hévíz nevét elsőként 1328-ban említik. Az oklevélben Hosszúsár néven feljegyezték azt a hatalmas mocsarat, amelyet a tóból szabadon kiömlő meleg víz táplált. A 18. század végén megszületett Hévízfürdő. 1731-ben Bél Mátyás leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeiről. A század vége felé a hévízi tavat már egyes térképeken is feltüntették. A II. József-féle 1783. évi, első katonai felmérés térképén a ''meleg, kénes tó'' megjelöléssel illették a hévízi tavat. Hévíz neve 1780-ban jelent meg először nyomtatásban. A század utolsó évtizedében került előtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdőhely kiépítése gróf Festetics György érdeme. 1871-ig a tó közelében hét ház épült meg. Az 1870-71-ben épült ún. "Hetes ház" ma is áll. A két világháború között Hévíz jelentősége egyre nőtt, Magyarország legjelentősebb fürdőjévé vált. A tó körül folytatódtak az építkezések, s 1926-ban kiépült a strandfürdő. 1970. január 1-jén Hévíz nagyközségi rangot kapott. Az 1990-es évek minden eddiginél nagyobb fejlődést hozott a településnek. 1992. május 1-jén Hévíz megkapta a városi címet.
A Hévízi-tó
A Hévízi tó 60,5 hektáros természetvédelmi területen fekszik, melyből 4,44 hektár a tó felszíne. A tavat körülvevő lápok törvényileg védettek. Ellentétben a világ többi meleg vizes tavával, melyek általában vulkanikus eredetű agyag- vagy sziklatalajban nyugszanak, a hévízi tőzegmedrű forrástó. Az 1975-ben felfedezett, nagyméretű barlangban több hideg- és meleg vizes forrás karsztvize keveredik össze egymással. Innen a kevert gyógyvíz egy szűk folyosón halad tovább, majd egyenletes, 38,5 °C-os hőmérsékleten jut a forrásbarlangból a gyógytóba. A tó élővilága a víz hőmérsékletéből és sajátos összetételéből adódóan egyedi. A víz és iszap mikroorganizmusai nagyban hozzájárulnak a tó gyógyító erejéhez. A tó legszebb növénye a tündérrózsa Hévíz szimbóluma lett, s bekerült a város címerébe és zászlajába. A tó a világ legnagyobb, közvetlen fürdőzésre is alkalmas gyógytava.
Lombkorona kilátó, véderdő és a Tavirózsa tanösvény
A Hévízi-tótól nyugatra egy erdővel borított domboldal maradt beépítetlenül, része annak a véderdőnek, amely a természetes mikroklímát hivatott megtartani az egyedülálló hévizes ökoszisztéma környezetében. A lombhullatókkal és örökzöldekkel vegyesen fedett domboldal megannyi sétánnyal átszőtt, igazi jóléti parkerdőt rejt, ami a helyiek és a termálvízben pihenni, gyógyulni vágyó vendégek kedvelt célpontja. Még a terület reformkori tulajdonosa, Festetics Tasziló létesített itt angolparkot az 1870-es években, az addigi fás legelőt erdősítve. A tó körüli véderdővel kívánta annak kedvező, páradús, enyhe klímáját az év nagy részén megtartani. Az erdőben máig fellelhető matuzsálemi gyertyánok terebélyes koronája még a XIX. századi szellős, nyitott térség emlékét őrzik.
Ebben a mesterségen teremtett, de a környékre jellemző, gyertyános tölgyeseken alapuló erdei környezetben épült 2021-ben az a faszerkezetes, 15 méter magasba vezető kilátó, amely lehetőséget nyújt a lombkorona szintjeit tanulmányozni, a fák csúcsáig sétálni, fölöttük kitekinteni. A lombkorona kilátó nagy népszerűségnek örvend mind a helyiek, mind a fürdővendégek körében, hiszen a fapallókból épített, fakorlátos ösvény alig meredekebb, mint a környező sétányok, ám pont a legnagyobb terepletörés fölé vezet, ahol már résnyire kilátunk az alattunk lezökkenő erdő nyiladékán. A fák lombjai között nyíló szűk kilátás épp a tóra, keleti irányba tekint, a csúcstetős fürdőépület déli része sejlik fel, felette pedig a Keszthelyi-hegység nyugati, erdős nyúlványai. Pont szemközt áll az a kilátó, amely a legtágabb perspektívát nyitná Hévíz és Cserszegtomaj között a zalai tájra, ám életveszélyes állapota miatt évek óta le van zárva.
A rámpáról oldalra teraszok nyúlnak. Ezeken kézzelfogható távolságra érünk a fák ágaihoz, lombjaihoz, és testközelből látjuk az ott pihenő madarakat, rovarokat, élelmet kereső mókusokat. A fák zöme a környező dombokon és a Keszthelyi-hegységben jellemző feketefenyő, kőris, juhar, gyertyán és tölgy, de még a cserjeszinten látunk kecskerágót, mogyorót is, így ősszel beleshetünk az erdei állatok éléskamrájába. Tavasszal a rügyfakadást, nyáron a napsütés elől oltalmat nyújtó árnyékot élvezhetjük, míg ősszel a vegyes erdő nyújtotta színkavalkád, télen pedig a legtágabbra nyíló panoráma vonzza a magasba a környéken sétálókat.
A 4,44 ha nagyságú Hévízi-tavat nagyjából 50 hektár nagyságú véderdő veszi körül. Ennek egy része a Tófürdőtől Északra, a kórházépületek és a Kossuth Lajos utca között helyezkedik el, egy része a tótól Nyugatra a Dobogómajor irányába, egy része pedig a tó Déli oldalán található az Ady Endre utca két oldalán.
A Véderdő fáinak egy része nem őshonos fafaj. Amikor a Festetics család elhatározta, hogy fürdőhellyé alakítja hévízi birtokát, a mocsárral is kezdeni kellett valamit. A mocsarat elkezdték részben lecsapolni, a megközelíthetőség érdekében utakat kialakítani, az elfolyó gyógyvizet patakokba terelni, és természetesen fásítani. Ennek a fásítási folyamatnak kiemelkedő időszaka az 1920-as, 30-as évekre tehető, amikor gróf Ambrózy Migazzi István felügyelte a fásítási munkákat. A mocsárciprusok mellett más fafajok is helyet kaptak az erdőben. Jellegzetes, mára termetes faóriásokká növekedett platánok, kőrisek, bükkök, tölgyek és a különlegességnek számító kínai ősfenyők. Természetesen maradtak a tájra jellemző fajok is, mint a gyertyán, fagyal, som, mogyoró. Van itt vackor, tehát vadkörte és kökény is.
Az erdőnek több funkciója is van: Védi a tavat a szelektől és így a gyors kihűléstől. Védenek továbbá a levegőben terjedő szennyeződésektől, árnyékot adnak, megszűrik a város zaját és nem utolsó sorban oxigént termelnek. E mellett számos kis erdei állatnak nyújtanak élőhelyet és menedéket.
A 2,2 kilométer hosszú Tavirózsa tanösvény, mely a Hévízi termál tó véd-erdejében található, egy nagyon meditatív és emellett a gyerekek számára is nagy élményt nyújtó sétát ígér. A tanösvény bemutatja az erdőt, mely két jól elkülöníthetően más jellegű területből áll. A szárazabb Nyugati véd erdőt és a nedvesebb Észak láperdőt. A tanösvény kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy az emberek megismerjék az erdő életét, élővilágát, valamint megértsék az erdők fontosságát a természet és az ember számára.
Forrás:
Hévíz turisztikai weboldal
Ládatörténet:
2014.07.04.: Az eredeti rejtőtől Vuics-tól, Mákoshoz kerül a rejtés.
2019.01.08.: Láda adoptálva, Mákos-tól.
2023.06.11.: A rejtek megsemmisült és logok alapján betegre állítva.
2024.03.08.: Korábbi rejtéstől pár méterre áthelyezve a láda, a láda oldal felújítva.
2024.09.27.: Helyszíni karbantartás és a koordináták frissítése.
2024.11.30.: Helyszíni karbantartás, új geoláda új helyen.
