Kissikátor Római katolikus temploma a falun kívül, északnyugatra, mintegy 800 m-re, a ,,Kápolna laposa" dűlőben van a temetővel együtt. Barokk stílusban épült körtemplom. Eredetileg Szent Miklós tiszteletére szentelték, újabban Kisasszony napján (szept. 8-an) tartják a faluban a búcsút. Régebben Várkonyhoz, a XVIII. századtól Domaházához tartozik, mint filia.
Csikvári, Borsod vármegye monográfiájában a templomról ezt írja: "valószínű az Örsúr nemzetség építette kerek templomát, mely átépítés után is a románkor stílusát sejteti." Fényes Elek 1851-ben így emlékezik meg róla: "A falutól távol, egy hegy élén régi kerek idomú templomka." Pesty az 1864. évi összeírásban "Kis gömbölyű kápolnaszerű templomka"-nak jegyezte fel. Genthon, a templom építését a XVIII. Századi kialakítással, román eredetűnek tartja. Csomor Ernő, Szentsimon történetében írja, hogy festett kazettás mennyezete a vakolat alatt ma (1966) is megvan.
A falut 1746-ban mindössze 42 személy lakta. Ezek katolikusok voltak. Soós István az egri egyházmegye plébániák történetében így ismerteti a templomot: "A falu földesura ekkor a jászói premnontrei prépostság volt. A kis körtemplom a XVIII. század közepén romosodni kezdett, de Balogh Bernát domaházai plébános 1764-ben helyreállíttatta. A század végére igen szűkössé vált, a hívek ezért új templom építését kérték. Ezen alkalommal, (1797-ben) a kiküldött megyei bizottság a következőket jelentette a helytartótanácsnak: "Sikátor helységének temploma oly kicsiny, hogy egész kerek formára építve belső bősége csak 15 öleket tészen. Mely kápolnácska az helységtül majd egy fertály órányi messzeségbe, egy alkalmatlan járó hegyen ugyan kőből, de sárral és csekély fundamentomra vagyon építve, mely miatt ugyanannyira beszállott a földbe, hogy régebbiek a kápolnácskábul a földet kihordáván, most négy lépésnyi garádicsokon le fele, mint valamely pinczébe járnak be, azért is egészségtelen. Mivel Sikátor helységének fele el töröltetett szerzeti jószághoz tartozna, ezen jószágnak jövedelmibül az esedezőknek számokhoz alkalmatos templom építetne". De a költség hiányában a templom nem épült fel.
Az újjáépítés során találtak egy 1312-es évszámmal ellátott kagyló alakú, ötvös által domborított ezüst keresztelő edényt, melyet ma a domaházai plébánián őriznek. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a templom valóban Árpád-korabeli alapokra épült. Egyetlen Árpád-korabeli kör alaprajzú templom hazánkban.
A régi templomnak tetejét a visszaállított premontrei rend 1829-ben javíttatta. 1833-ban az összeomlott régi oltár pótlására megvették a pásztói templom használaton kívül helyezett oltárát, kijavították a Szent Miklóst ábrázoló képet. 1865-ben a templomot felújították, padlóját kikövezték, tornyát bádoggal befedték. A védőszentje a hívek kívánságára ettől kezdődően a Havi Boldogasszony lett.
A templom alapja szabálytalan kör. Régen fazsindely tetőzet fedte. 1965-ben a kis toronytetőt borító lemezt lebontották és vörösréz lemezzel borították. 1966-ban a külső vakolatát leverték és a falazatát XVIII. századinak ítélték. Új vakolattal látták el. A külső falánál leástak, hogy az alap mélységét megállapítsák. Több mint két méterig lementek, míg az alap alját megtalálták. Ilyen mélyre süllyedt le évszázadok alatt. Alapja a föld alatti külső oldalon lépcsőzetes középkori, a román korból.
1983-ban a műemléki helyreállítás során műemléki palával fedték be. A mennyezeten a felújítás során festett deszkamennyezetet találták, melyet tartósítás és restaurálás végett Budapestre vittek, de költség hiánya miatt az még nem történt meg.
A külső területről a templomba három lépcsőn kellett lemenni. A felújítás során a templom körüli területből lefaragtak és elegyengették. Az ajtót lesüllyesztették és a belső területet kissé megemelték, hogy a lépcsőt eltüntethessék. Csak az oltár előtt hagytak meg egy részt, hogy az eredeti zsaluzsányi téglaalapot látni lehessen. De az balesetveszélyessé vált, s ezért azt is feltöltötték. A régi karzatot avultsága miatt felújították. Új oltárt állítottak és a régi padokat új ülőhellyel, párnázott székekkel cserélték fel, körben a falak mellett is székeket helyeztek el.
A régi oltárképet, - mely Szent Miklóst ábrázolta - lecserélték a Mária születését ábrázoló olajfestménnyel, melyet Z. Biskó Béla budapesti festő festett. A régi oltárkép az 1960-as években elkallódott.
A szentély nem különül el a hívek helyétől, csak az oltár és a mögötte lévő terület van 20 cm magasan négyzet alakban kiemelve. Az oltár mögött egy igen réginek tartott Szűz Máriát ábrázoló faszobor áll egy konzolon, restaurálva, újból festve. Ugyancsak fából faragott a búcsúkereszt korpusza is. Gobelinnel hímzett fehér miseruha értékes egyházi emlék.
Jelenleg az elhalt domaházai plébánost a hangonyi plébános helyettesíti.
A lakosság elbeszélése a templom építéséről:
Réges-régen a Havi Boldogasszony (aug. 8.) rendkívüli időjárás volt. A temető egy részére kör alakú foltban hó hullott. Ennek a rendkívüli jelenségnek emlékére, mint egy figyelmeztető égi jelre határozta el a kis falu népe, hogy oda egy temetőkápolnát épít. Az alapot ott raktak le ahol a hó széle volt. Így lett az kör alakú.
Megközelítés és a láda:
Kissikátor egy zsákfalucska, amit Domaháza és Hangony közti útról lehet egy hídon át megközelíteni. A templom Domaháza felől érkezve már az útról látszik. A faluba nem is kell bemenni a felkereséséhez.
A templomhoz egy szépen kikövezett úton lehet feljutni innen: N 48° 12,017' E 20° 7,645' 211 m [GCKKOT+parkoló-1]
Mióta bekerítették a temetőt innen közvetlenül csak akkor lehet eljutni a templomtól a ládához, ha a temető hátsó kapuja nyitva van. Ha ez a kapu nincs nyitva, akkor a mögötte lévő földutat amin a ládához lehet eljutni, ezen a ponton lehet elérni: N 48° 12,115' E 20° 7,682' 211 m [GCKKOT+parkoló-2]
A megadott két pont között az út szélén a padkán lehet parkolni az autóval.
Miután a templom a falu temetőjének a szélén áll, így itt nem lett volna ildomos rejteket keresni, mert a sírok körül ügykezelő emberek nehezítették volna a logolást, ezért a doboz kicsit arrébb, a templomtól 230 méterre egy fa tövében található, egy 10*15*5 cm-es konyhai tárolóedény személyében.
A láda kutyával is felkereshető.
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam. A láda tényleg elég idétlen helyen van, de a templom szép. Mások is voltak ott, úgyhogy be is lehetett menni.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Megtaláltam, köszi! :)
A hátsó kapu nyitható belülről és kívülről is, de óvatosan, mert az egyik szárnya ki van támasztva alul.
A láda csak rá volt dobva a fára, de egyébként rendben van. Visszatettem a tövéhez kicsit eltakarva.
Megtaláltam, habár a rejtésben nem volt semmi köszönet: csalán csípésekkel és kullancsokkal lettünk gazdagabbak, élménnyel kevésbé. a körtemplom gyönyörű.
Újabb szivatós, öncélú ládát sikerült becserkészni. A templom rendben van, bár sajnos a mai kezek nyomát is látni kétszer égetett téglából hozzáépített előtér tekintetében. Szerencsére nem sikerült elrontani a kortemplom báját. A ládáról annyit, hogy a templomtól jó messze a pusztában semmi értelme elrejteni. Minek? A parkoló környéke, a temető, a temető melletti kis ösvény, templomhoz vezető sétány mind megfelelő hely lehet egy láda rejtésének. Ehhez képest, csalánosban sikerült kijutnom a mezőre a temető mögött, ahol nyakig érő gazban kellett botorkálni 200 métert, amíg elértem a semmi közepére ahol lehajítva egy fa mellett volt a láda rejtés nélkül. Ebben játékélmény nem volt, csak úgy éreztem, hogy szivatnak azzal, hogy ilyen messze a semmi közepére eldobták a ládát... Újra kéne gondolni a láda helyet. Sajnos azokat a ládákat szeretem ami után az emlék ez: "jajj de jó rejtés volt, ez ügyes, szellemes rejtés volt és még a környezet is csodás, örülök, hogy megmutattad a rejtett gyöngyszemet." Ezen rejtések esetén csak ez jut majd eszembe: "tok jó hogy megmutattad ezt a rejtett gyöngyszemet, de itt szivatnak meg azzal, hogy nyakig erő gazban és kullancsban kavirnyaztam a pusztában..." [Geoládák v4.0.2]
Nagyon szép, és szépen rendbentartott templomocska, festői környezetben. Már régóta el szerettem volna jönni ide, mert ritka az ilyen templom, most végre sikerült. A láda (azon túl, hogy nagyon szem előtt van, konkrétan semmi nem takarta, én álcáztam egy picit), teljesen rendben, és a leírás is informatív, bár egy kép a templom belsejéről se ártott volna.
Megjegyzem azonban, hogy a leírás egy mondata téves. Nem igaz ugyanis, hogy ez az "egyetlen Árpád-korabeli kör alaprajzú templom hazánkban.". Bár a körtemplom (rotunda) az egyik legősibb templomtípus, és így ma már ritka is, a kissikátorinak van pár társa a jelenlegi országterületen is, ráadásul ezek mai épületében is több az Árpád-kori rész, mint a kissikátoriban. Konkrétan: Kiszombor (GCktmp) Kallósd (GCKKT), Öskü (GCOsku) - ezek mind Árpád-kori, és szabályos kör alaprajzú templomok jelenlegi határainkon belül.
Az utánam jövők számára javasolom, hogy a "parkoló és a templomhoz felvezető út kezdete"-nél parkoljanak, onnan menjenek fel a gyönyörú sétányon a templomhoz, majd a templom mögött, a temető hátsó kapujánál lehet kimenni a ládához vezető ösvényre (a hátsó kapu zárja egyszerűen kiakasztható).