---

---

Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10060-5/2006. ügyiratszámú határozatában, az Egererdő Zrt 43/9-2/2010 ügyiratszámú engedélyében a geoláda elhelyezését engedélyezte.

---

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

A rejtés
Már azon a napon (2017. húsvétján), amikor örökbe fogadtuk a ládát, új rejteket és új dobozt is kapott. Közelebb került a bemutatandó természeti jelenséghez, a csodálatos kúphoz, az Ördögtöronyhoz. Úgy emelkedik ki, hegyesen élesen a folyamatosan kopó meszes talajból, mint egy titokzatos piramis csúcsa. Egykor, amikor a mélyből még kénes gázok is törtek fel, hihették a pokol kapujának. Köszönet az eredeti rejtőknek (gasparcsal és Csúzli), és az azóta karban tartóknak, hogy fenntartották ezt a rejtést.

Az Ördögtorony
Cserépfaluban és környékén a Bükkalja kőkultúrájának valamennyi emlékével találkozhatunk, ha végigjárjuk az Ördögtorony tanösvényt. A falutól északkeletre található Mész-tető délnyugati oldalában, a plató pereme alatt néhány tufakúp magasodik. Ezek egyike az Ördögtoronynak nevezett kaptárkő, amelyről a tanösvény a nevét kapta. A kúpon három darab kaptárfülke található.

A kaptárkő
A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak.A fülkés sziklákat eredetileg a szomolyai lakosok nevezték "kaptárkövek"-nek. Eger környékén a "vakablakos kövek" kifejezést használták, máshol a "köpüskövek", "bálványkövek", "püspöksüveg" elnevezés is ismert. Egyes sziklák elnevezése is igen beszédes: Ördögtorony, Ördög-kő, Bábaszék, Nyerges, Királyszéke, Kősárkány.

Fülkék, de miért?
Legtöbb vitát a sziklaalakzatok oldalaiba vájt fülkék eredete, készítésük oka váltott ki. Egyes kutatók szerint méhkaptárak voltak, mások kultikus, áldozati helyeket látnak a kupokban. Az átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkék peremén - az épségben lévőknél még jól láthatóan - bemélyedő keret fut körbe, széleiken néhol lyukak is kivehetők. Ezek a nyomok arra utalnak, hogy a fülkéket lefedték, a fedlapot a lyukakba vert ékekkel rögzítették. A keretnyommal rendelkező fülkék elég rendszertelenül vannak elhelyezve a sziklafalakon, a nyílások rendkívüli formagazdagsága pedig megkövetelte, hogy mindegyikhez egyedi méretű és alakú fedelet készítsenek. Bizonyos megfontolások alapján felmerült a keretezés díszítő, jelző funkciójának gondolata is.

A környék
Cserépfalu Egertől 22 km-re keletre, a Hór-patak völgyének bejáratánál fekszik. A környék már az őskortól kezdve lakott volt, ennek a bizonyítéka - a magyarországi őskőkorkutatás egyik legfontosabb régészeti lelőhelye - a völgy elején található, 1982 óta fokozottan védett Suba-lyuk barlang, ahol 1932-ben egy felnőtt nő és egy hároméves gyermek csontvázmaradványait tárták fel. A falutól észak-északkeletre kb. 2 km-re emelkedő Mész-tetőn késő bronzkori, kora vaskori telep sáncai láthatóak. A Mész-tető alatt, attól északra fekvő Hidegkút-laposa-völgyben lévő homokbányában bronzkori telepre utaló cserepeket, őrlőköveket, paticsot találtak. Továbbá ebből a völgyből a népvándorlás korából származó cserepek is előkerültek.
A Hór-völgy fölé kiugró egyik keskeny, sziklás gerinc végén állt egykoron az Ódorvár. Építésének és pusztulásának ideje és körülményei ismeretlenek, egyetlen okleveles említése 1351-bol való. A váralapozás a déli oldalon, hosszú szakaszon még ma is áll. A romokról csodálatos kilátás nyílik a Dél-Bükk hegyláncaira, a Bükkalja dombsoraira, falvaira.

A település hivatalos honlapja

(Explorer nem mindig hozza be!)

Közelben lévő ládák: GCCSVA, GCCfto, GCFELS, GCFAKO, GCNOBA, GCNOBI