Elhelyezés időpontja: 2002.02.24 13:49
Utolsó lényeges változás: 2009.03.24 11:41
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: J&J es a BEAC
Ládagazda: "J&J" Nehézség / Terep: 2.5 / 1.0
Megtalálások száma: 116 + 5 sikertelen + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is. A fordítást fruzsa készítette.
A rendszeres ládaellopások miatt 2009 március 24-n a már több, mint 7 éves láda megszüntetése mellett döntöttünk. :(
A Gödöllői-dombság első ládáját elhelyeztük! Ez nem drive-in cache, azoknak ajánljuk, akik nem ijednek meg egy hosszabb erdei sétától..
Láthattok viszont erdőt, zöld réteket, sok virágot, és ha csendben vagytok, akkor őzet, nyulat, vaddisznót, ragadozó madarakat, és más vadakat.
Megközelithető Galgamácsa vasútállomásról a zöld jelzésen, majd a szekérúton, vagy ki lehet menni biciklivel vagy autóval. Ehhez át kell menni a vasúton és az aszódi országúton, majd az autós mozi mellett egy keskeny aszfaltúton felmenni a dombon a a lőtér irányába a N 47° 43,303' E 19° 24,782' 182 m [GCMatr+parkoló] pontig. Itt az útelágazásban van egy kocsinak elég hely (ettől a ponttól a távolság 4.1 km). Innen kocsival továbbmenni nem lehet (sorompó), de hosszan felvisz egy aszfaltút, ez biciklivel is járható. Elhaladunk egy erdészház, majd a GCORTO mellett és 2.4 km megtétele után N 47° 43,484' E 19° 26,343' 245 m [GCMatr+boksa] szénégetokkel találkozhatunk. Többnyire egy-két boksa mindig füstöl. Az út földútban folytatódik, bal oldalán kerités húzódik. Az úton két betonoszlop, utána jobbra kiágazó ösvény, melynek bejáratánál egy 45/B feliratú fa van. Itt jobbra be kell menni, és rögtön az első ösvényen ismét jobbra. Az út bal oldalán egy fa, melynek bal oldalán egy csonk van. A fa és a csonk között van a láda, avarral takarva. Mivel már 4-szer lopták el, feltehetően hullott ágakat gyüjtők, ezért NE tegyetek rá ágakat, csak levelet, avart. KÖSZ! Jó időben szép kilátás nyilik a Mátra csúcsaira!
Végül következzen egy rövid ismertetés Galgamácsáról:
Galgamácsa Pest megye északkeleti részén, a Galga
patak felső folyása mentén, Aszód várostól 8 kilométerre
északra, az Aszód-Balassagyarmati és az Aszód-Váci
országút tengelyében helyezkedik el. A település a Galga
két partján, határa pedig keleten a Déli-Cseháthoz tartozó
Ecskendi tönkre, nyugaton a Gödöllő-Ceglédberceli
dombság keleti peremvidékére terjed. Itt torkollik a Galga
patakba a Kisnémedi patak.
Átszeli a falut az Aszód felől érkező vasúti pályatest, mely
itt ágazik el Balassagyarmat és Vác irányába. Közvetlen
autóbusz közlekedés köti össze Budapesttel, Gödöllővel,
Váccal. A gödöllői és szadai feljárókon keresztül
megközelíthető az M3-as autópálya.
A község területe 43,31 km2, lakóinak száma 1978 fo. A
lakosságszám 1990. óta folyamatosan növekszik. A községben muködik a körjegyzoség, 12 tantermes körzeti általános iskola, óvoda, fogorvosi, háziorvosi és védőnői rendelő, művelődési ház és könyvtár.
Sportolási lehetőség az általános iskola tornatermében és sportpályáján, valamint a községi sportpályán kínálkozik az itt élők számára.
A település központját a Magyar Millennium tiszteletére
létesített Szent István Emlékpark ékesíti. A falu főutcáján
található a Vankóné Dudás Juli Emlékház, ahol a paraszti
élet tárgyi emlékei mellett Juló néni festményeiből és a
róla készült fotókból látható kiállítás.
A környező erdők vadban gazdagok, ma is jelentős értéket képvisel az évszázados hagyományokkal rendelkező vadászat
Állapot: megszűnt
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
-
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Nekivágtunk, némi aggodalommal persze, tekintettel az utolsó log tavaly júniusi dátumára... Vaddisznók jól a helyükön voltak, az öreg tölgy sem fiatalodott, az idő meg amolyan változékony volt: napsütés, felhő, szél, szélcsend, stb. Aztán felértünk a gerincre, ahonnan "látni a Mátrát", és valóban: ott volt!
A láda viszont sajnos nem volt a helyén! Beszéltem telefonon a rejtővel is, egyértelmű, hogy jó helyen álltunk. Sok-sok vaddisznótúrás volt mindenfelé... lehet, hogy azok túrták ki? Vagy vmi "disznó" embertársunk? Mindenesetre az R=15m sugarú kört átnéztük, és csak egy tollbetétre akadtunk :(
Sajnos ez nem jött össze. Az utolsó 270m (légvonal) távolságnál elnémult a GSP, lemerült az elem. Sebaj, volt tartalék. Csak az éppen áteshetett egy izmosabb önkisülésen, így azok sem működtek. :-/
Így nagy csalódás volt a túra. Maga az út szép, kellemes, Az idő is elég jó volt. Lent parkoltunk az erdészetnél, onnan sétáltunk fel. Némi alternatív útvonallal 9km lett. A szénégetők nem dolgoztak.
Fura, hogy 9 hónapja nem járt erre senki. Lehet, hogy nem is találtuk volna meg a ládát?
Nem volt egyszerű megtalálni: közben engem viszont 9 kullancs is megtalált, nyáron ide csak fedett öltözékben és/vagy kullancsriasztóval érdemes eljönni! A lombok alatt könnyen megbolondul a gps, a rejtés viszont színvonalas.
Köszönjük a rejtést, jó kis séta volt, visszafelé találkoztunk láncfűrészes "fagyűjtőkkel" is. A ládát kicsit nehezen találtuk meg, de nem fogott ki rajtunk:)
Öreg tölgy újratelepítése után jöttünk ide Márton barátommal. Kellemes séta volt, nagyon szép időben. A láda hamar meglett, nincs valami bonyolult helyen. Nagyon szép volt a kilátás, tényleg lehetett látni a Mátrát.
A Galgamenti ládavadászat első megtalálása. A zöld sáv (?) nemjelzés felől árkon bokron keresztül közelitettem meg a helyet. Nehéz volt de sikerült. Hurrá megvan!
A vaddisznós kiderült, hatalmas területen van. Sajnos mi a kerítés melletti utat választottuk. Hiba volt. Visszafelé már a könnyebbik úton jutottunk a vadászházaknál hagyott parkolóhoz.
A láda közelében vaddisznóba mentünk át toronyiránt, ahogy szoktunk, mert már nagyon vártuk hogy ott megpihenjünk. A pont megvolt, de először a láda sehol. Azt mondtam addig nem megyek haza ezután a nagy túra után, hogy meg ne találjam. Sikerült. Talán véletlenül, mert a röfik bizony turkáltak a környéken. A kökénybokrok is megtették a magukét. GPS nélkül bizony a visszaút is nehezített lett volna. Jól elfáradtunk. Köszönjük.
megvan [wapon beküldött szöveg]
Nem igazán tetszik ez a vaddisznó koncentrátum. A végén nem tudtam, a kerítés melyik oldalán vagyok, mindenesetre a villanypásztor (gondolom a jószágok is) az én oldalamon volt. A ládával semmi baj, a Mátra tényleg látszik.
Szép hely, de egy jótanács: A leírásban szereplő erdészházak-gcorto-boksák-gcmatr vonaltól északi irányba sehol nem lehet továbbmenni, előbb utóbb a vaddisznóskert kerítésébe ütközünk. Ez még a piros/zöld túristaútra is vonatkozik. Így pl. a gcruku megközelítéséhez egészen a javasolt parkolóig vissza kell menni. :(
Az Öreg tölgytől tovább a GPS tuhu térképje alapján, mert jelzett utat nem találtunk, hiába kerestük. Kényelmesen sétálva, jókat beszélgetve haladtunk a láda felé. Egyszercsak beért bennünket egy csapat, mint kiderült, Ier és Marcsi volt. Váltottunk pár szót, és ők továbbrobogtak, majd a ládánál megint találkoztunk.
Nem volt túl jó, végig a kerítés mellett. Főleg azért nem, mert ki volt írva, hogy Vaddisznókert, és bent magaslesek voltak. Hát így könnyű vaddisznót lőni. Mintha valaki a baromfiudvarban vadászna a csirkékre! Egyenlő esélyek!
Arra gondoltunk, majd a térkép mutatta földutakon átsétálunk a GCRUKU ládához. A turistautat nem találtuk meg, de elindultunk a kerítés mellett, mert az irány jónak tűnt. Hát az ötlet nem volt jó, mert visszajutottunk az Öreg tölgyhöz. Amiért mégis nagyszerűnek tűnt ez a visszakeveredés, az, hogy előkerültek az odafelémenet még "lapuló" vaddisznók, és fantasztikus élmény volt közelről látni őket.
Ma kipróbáltam az újonan beszerzett a gps-emet. Ennek keretében mentem fel ide. A szénégetőkig fwl lehet menni autóval minden gond nélkül. Nem égettek most semmit, nem volt semmi. Onnan bicajjal mentem... egy darabig.:( ...defekt. Kb 3/4 úton voltam. Természetesen vissza nem fordultam ez miatt. Ott a helyszín megint át volt alakítva. A cocák kitúrták a ládát. Ki nem nyitották, bénák voltak hozzá :) Szerencsére nem találkoztam velük, de nagyon disznó szag volt. Szerintem a ládát magassabb helyre kellene tenni. Pl. a madáretetős verzió. Megérzik a ládán az emberszagot, és azért túrják ki szerintem. Visszafelé toltam a biciklit, nem volt könnyű. Nagy volt a sár.
Kivettem a coint. Láttam a mátrát, bár párás volt a levegő.
Köszönöm a rejtést.
Láttuk a Mátrát, meg pár állatot is, egy vaddisznó majdnem elzavart a ládátol ,de mi erősebbek voltunk...
Beletettem: ONE travel bug; Bier/BeerCoin Copie.
Második neki futásra meglett. Tovább tartott, mint szerettem volna. A szénégetőknél jobbra mentem, - direkt, mert a másik irányba már jártam - de így megkellet kerülnöm a kisebbik vaddisznós kertet is.
Mai magányos ládázgatós-kalandtúrám 4. állomása volt.
Felfelé úton új barátokra leltem! Kedves röfikkel találkoztam, akik közeledtem hangjára mindenhonnan elősereglettek, hátha kapnak valamit. Mivel kenyeremet korábban már elosztogattam, így sajna malac-pofára estek. Találkoztam kerékpáros kessertárssal is, vele röviden elbeszélgettünk.
A szénégetőket messziről láttam, de nem igazán akartam náluk bivakolni, így inkább messziről kikerültem őket.
És láttam a MÁTRÁT ! (igaz csak messziről)...
A ládát lecseréltem, mivel törött és picit már beázott is volt.
Kivettem egy labdát, betettem egy CD-t, és egy angol fontos érmét.
A ládába raktam egy GARMIN GPS-t ! Ezt induláskor mindjárt ki is vettem... :-D
Innen indultam vissza a lőtérnél hátrahagyott szekeremhez.
Nehezen, de megtaláltuk. Ha WAP-on nem olvasok utánna (úgy kellett kikeresni a térerővel rendelkező helyeket), valószinűleg még a következő ládász is ott talál minket. :D Megvan, ez a lényeg. Sajnos szürkült, siethettünk vissza. Mire visszaértünk az öreg tölgynél az autóhoz, már besötétedett. Köszönet a rejtésért.
Mi is az "Öreg Tölgy" felől jöttünk. Elhaladtunk a szénégetők mellett, majd a kerítést követve már egyszerű volt a két betonoszloppal szemben az ösvényt megtalálni. A láda a helyén volt, igyekeztünk ugyanúgy álcázni, ahogy megtaláltuk. Sajnos azonban a doboz alja törött és a zacsi is csak a tetejét védte, így egy kicsit nedves belülről. A következő kesser ha lehet, vigyen magával egy másik ládikát!
A Mátrából nem sokat láttunk és valóban lehangoló az a kerítés, ezért ez a rejtés kevésbé tetszett, mint az előző.
Sajnos megint kitúrva találtuk a ládát, szerintem a rengeteg vaddisznó keresésének esett áldozatul! Talán mellőzni kellene a szalonna-cipó illatú hipermarketes zacskókat!
Amúgy engem elkeserített ez a rengeteg kerítés, néha nem tudtuk, hogy üldözők vagyunk vagy üldözöttek! Lelkünk csak akkor nyugodott meg ha lyukat leltünk a kerítésen! Kicsit labirintusfutamra emlékeztetett ez a találat, a végén jutalomból megláttuk a Mátrát, igaz azt is csak rácson át!
Az Öreg tölgytől érkeztünk.
Szokás szerint eltévedtünk.
A GPS-be a Szénégetőknél véletlen a parkoló koordinátáira álltunk rá így visszafelé indutunk. Szerencsére hamar gyanút fogtunk. Ez után az útról nem a beton oszlopoknál tértünk le hanem hamarabb ennek 20 perc bozótharc volt az ára de megérte mert láttunk egy hatalmas szarvast illetve hallotuk a szarvasbőgést.
Kivettük: King Cache's Nobleman TB-t
Betettünk: Szlovák geocoin (VeeN sterling silver jewellery)
A láda ki volt túrva az út mellet feküdt vissza raktuk a helyére és csak avarral fedtük be illetve új zsákot kapott (nem lesz könnyű megtalálni de így talán nem lopják el)
Az Öreg Tölgyfától jöttem, a műutat követve. Elhaladtam a szénégetőnél is. Ez az a munka, amit biztosan nem csinálnék. Innen gyakorlatilag csak a kerítést kellett követnem és az a ládához vezetett. Közben mátraláttam, bár csupán elég halovány körvonalak rajzolódtak ki. A rejtők kérésének megfelelően nem raktam geomáglyát a ládára. Betettem King Cache's Nobleman TB-t. Innen ugyanazon az úton mentem vissza az erdészházakig, mint ahogy jöttem. Bobó volt velem.
20km-s kerékpártúra Kírával 2/3. [wapon beküldött szöveg]
Bár autósoknak tényleg nem ajánlott, de kerékpárral viszonylag még elfogadható az a földút ami ide vezet. Oda felé menet, pár méterre az úttól egy őzikével találkoztunk, aki riadtan szaladt be a sűrűbe. Az ilyedelem kölcsönös volt. A rejtés viszont kevésbé tetszett, mert hogy pont egy tövíses bokor alá került, ráadásul elásva. A gödör épp talajszintig lett feltöltve avarral. Én tettem még rá pár faágat jelzés szinten.
Erős iramban közelítettük meg a tetőt az öreg tölgytől, így hamar felértünk. A ládát szépen becsomagolva, ámde teljesen fedetlenül találtuk. Visszarejtéskor CSAK AVART SZÓRTUNK RÁ, ÁGAKAT NEM, AHOGY A REJTŐ KÉRTE! Szép volt a kilátás, extra nagy vaddisznót láttunk, külön kószálva.
Visszafele megnéztük a szénégető boksákat is.
Judit leirasa alapjan is kerestuk, meg az koordinatak szerint is, de sehogysem lett meg.
Az Öreg Tölgy melletti ládát viszont sikerült elég hamar megtalálni így a mai nap csak félig volt kudarc.
Sajnos éppen akkor eredt el az eső amikor a láda közelébe értünk.
Így a Mátrában nem igazán tudtunk gyönyörködni.
Judith logja nagyon hasznosnak bizonyult.
A terep szerintem sem csak 1.0. Biciklivel odafelé száraz úton sem voltak egyszerűek az emelkedők. Vissza a felázotton pedig már a lejtők sem.
Az öreg tölgytől jöttem, a vaddisznó kert mellett. Egy kis idő után azt kellett látnom, hogy az én oldalamon több vaddisznótúrás van, mint a kerítés másik oldalán. Aggódtam is, hogy most ezek eltávon vannak, vagy én megyek rossz oldalon? De azután az eldobott üres sörös dobozok megnyugtattak, ember oldalon vagyok, ilyet állat nem ...
Egyébként, ha az ember nem tér le az útról, akkor annak kétharmada aszfaltos, a fennmaradó is simán brinyiklizhető, úgyhogy a nehézségi besorolás szerintem stimmel.
Tetszett a rejtés, köszönöm!
Judith logját olvassátok el és fogadjátok meg. Sajnos mi nem olvastuk el előre és kerültünk akkorát... Iszonyatos tura volt. A terep nem 1.0-s hanem minimum 5.0-ös. A Mátrából alig látható valami. Őzet viszont mi is láttunk.Jó túrázást az utánnunk jövőknek.
Erdőtarcsán eltöltött négynapos pihenéssel egybe kötött ládavadászat. 760km, 15 láda,sok pihenés kellemes séta az éledező természetben. Szép virágokat, sok állatot, gyönyörű tájakat láttunk.
Az Öregtölgyig semmi baj, aztán megtaláltuk a Vaddísznókertet is. Aztán innen csak a baj és probléma. Tudnánk a következőket ajánlani: A szénégető boksához ne térj le, csak kukkant oda, vagy ha elsétálsz megnézni, térj vissza erre az útra. Menj tovább a vaddísznókert drót kerítése mentén. Nehogy addig míg meg nem találod a magaslest, mert előtte van az ösvény, amire le kell térned, a fára felírt 45/B nagyon nehezen olvasható. A fakérgére van egymás alá írva.A láda rejteke nem egy három ágú fa, hanem négy ágú, amiből kettőt kivágtak. A ládát az útra merőlegesen kidőlt faág túl vége alatt találod meg. És a vége, a Mátrából nem láttunk semmit, de két őzet igen.
Aztán még egy apróság:
-a láda leírásánál ez szerepel- Nehézség / Terep: 2.5 / 1.0
FAQ leírás: Hogyan történik a terep osztályozása?
1: Sima egyenes felület - rét vagy beton. (Gördeszkával megközelíthető :) )
Lehet, hogy alföldi lévén nehezen veszem az emelkedőket, de valahogy nem 1-es a terep szerintem.
Halványan látszott ma a Mátra.
A délutáni eső kötelességtudóan 12.00-kor kezdődött, visszafelé kicsit eláztunk. Nem csoda, hogy szeretnek errefelé a vaddisznók, rengeteget lehet dagonyázni :)
A bringásládázás végcélja, kész élvezet volt az odaút, így télvége környékén. A láda fekete zacskója már messziről világított az alkonyatban, beástam egy fa alá.
Megvan! Nagyon klassz túra volt! Nagyon örültünk is neki. Igazán remek volt végig sétálni a kellemesen kacskaringózó aszfaltúton, utána izgalmas volt csúszkálni a földútok. Sajnos a szénégetőknél hűlt boksák helyeit találtuk csak, úgy látszik, rosszkor jöttünk. A pontos megközelítéshez szülségünk volt jó néhány logra, többektől (lentebb) köszi a pontos leírásokat! Ennek alapján tudom, hogy az általunk nem talált magaslessel merőleges úton mentünk. :) Láttunk útközben egy merénylet nyomait is. Szerencsére napsütéses időnk volt, így a Mátrát igen jól megcsodálhattuk, a fényképezéshez azonban igen párásnak bizonyult. A rejteknél pár percg vakartuk a fejünket, hogy miért épp itt van, aztán feladtuk. Összességében remek kis láda, talán a leírás egy picit lehetne barátibb. Egy nagy vasárnap ebéd utáni családi séta remek helyszíne lehet. Bakancs kötelező! :) Köszi a rejtést!
A ládához vezető út szép, csendes, nekem sikerült egyből odatalálni, pedig kétszer is levágtam egy-egy útkanyarulatot.
A rejtésre azért adtam kicsit kevesebbet, mert egy több mint 4 km-es út mellett - megőrizve a láda által bemutatandókat - biztos lehetne olyan helyet is találni, mely nem egy tüskés-tövises bozótos közepében van, véres sebeket begyűjtve és ruházatot amortizálva.
Mai 2. biciklis ládánk. Lcsoká-val jöttünk ide. A kocsit a lovarda mellett hagytunk. A ládától visszafele indulva észrevettünk, hogy mindkettőnk biciklijének első kerek le van eresztve (a láda mellet volt néhány tüskés bokor). A visszaút kb 6 km volt a lovardáig, ami biciklit tolva elég hosszúra sikerült, és egy kicsit csúsztatta a betervezett ládagyűjtési programunkat.
Jspanyik-ékkal közösen, én a láda helyét, János a ládát találta meg. A Mátrát közösen se sikerült. Ez aztán felvetett egy erkölcsi problémát, amit eredetileg a fórumokon gondoltam tisztázni, de aztán inkább mégis csak ide írom.
A kérdés: milyen logtipussal illdomos egy olyan találatot belogolni, aminél a láda megvan, log-bejegyzést hagytunk magunk után, jelszó megvan - ámde a láda eredeti célját (jelen esetben a mátralátást) rajtunk kivülálló okokból mégsem sikerült teljesíteni...
Na álmatlan éjszakáim nem lesznek, ha nem kapok gyors és kimerítő választ.
Nagyon élveztük a kirándulást, köszönjük az invitálást!
Közös kirándulás pulbrich-ékkal. Az öreg tölgytől az aszfalton sétáltunk fel a szénégetőkig. Sajnos, ma csak hűlt helyüket vehettük szemügyre! Itt némileg elbizonytalanodtunk, mert piros jelzés helyett csak zöldet találtunk. Végül egy jelzetlen földutat választottunk, mint utóbb kiderült helyesen, mert ezen egyenesen a célterületre jutottunk.
Itt először a Mátrát kerestük, kitartóan, de hiába! A ládával is majdnem így jártunk, mert pulbrich ugyan rögtön kiszúrta a rejtekhelyet, amely azonban üresnek bizonyult. Szerencsére a láda nem ment messzire és így, véletlenül, csak úgy a bozótban bóklászva, egyszer csak ráakadtam. Megszidtuk és visszatelepítettük az eredeti helyére!
A kellemes kirándulás befejezéseként visszafelé a vaddisznók is szóba álltak velünk.
ÖregTölgy után rövidíteni akartam, belevetettem magam a bozótosba. Egy idő után az út jele kezdett visszahajlani, sebaj, mutat egy másik utat itt a közelben, levágjuk. Aha. A környék összes szúrós növénye itt terem, és rendkívül vendégszerető. Út persze sehol. Szétmarcangolva visszacsörtettem az eredeti útra. Visszafelé meg naná, hogy aszfalton.
A törött ládát kicseréltük, a helyszin változatlan. Most elég jol látszott a Mátra, és a kerités mögött egy aranyos kis vadmalacot is láttunk, népes családja körében
Vegyes érzelmekkel. Már a feljutás körülményes volt, nincs megadva megközelítési javaslat, ezért össze-vissza kóvályogtunk, gyerekekkel, 30 fokban. Állandóan kerítésbe ütköztünk, amit lehetett kerülni a nyakig érő sisnyában. És maga a láda helye... Na az is valami kerítés menti jellegtelen erdő. Az egészben a szénégetők voltak a legérdekesebbek.
Míg a család a Öreg Tölgyfánál pihent, én elszaladtam felkeresni ezt a ládát is. Kellemes, nyugis út volt, sok állattal. Nem az aszfaltúton mentem, hanem a kunkort levágva, egy erdei földúton. A csúcs közelében, a faszén égetőktől már rendes füstszag borította el az erdőt. Különben ezt már az Öreg Tölgyfánál is lehetett érezni, de ott csak néha, és nagyon higítva. A rejtek hamar meglett. Kis reparálásra szorul! A teteje ki van lukadva. Belül kissé vizes volt, de azt kitörölgettem. A szétfoszlott zacskót kicseréltem. Sajnos más nem volt nálam, így csak ennyire tudtam javítgatni. A rejtek közelében lévő valamikori Tescos zacskó maradványait összeszedegettem.
A Mátrát csak sejteni lehetett a távolban. Elég párás volt az idő. Visszafelé menet egy szép virág fotózása miatt leguggoltam a kerítés mellé. Hallom, hogy valami neszt csap az erdőben. Aztán halk röfögés is, majd egy hatalmas vadkan bukkant fel. Szerencsére a kerítés másik oldalán. Teljesen szelídnek tűnt, nem riadt meg tőlem, amikor felálltam. Sőt, a kerítés mellett jó darabon el is kísért, folyamatosan röfögve. Kellemes túra volt. Köszönöm!
A GCORTO után gondoltam megkeresem e "közeli" ládát. De. Az út nem volt a legjobb. Pláne félcipőben. Hol a sárral, hol a hóval, hol pedig a pocsolyákkal kellett megküzdeni. A kerítés szerencsére nem "villanyozott" fel.
Az öreg tölgyfa felől.
Kerítés, kerítés, kerítés. Vadászati nagyüzem.
A vaddisznósból épp egy traktor jött ki:
" - Mit keres erre?
- Kirándulok.
- Van engedélye?
- De hát itt vezet a jelzett túristaút.
- Az nem számít..."
Aztán hagytak menni tovább. (Megigértem, hogy nem lopok fát és a vaddisznókat se bántom.
Szép lehetne ez a vidék, de emiatt mégse jó itt kirándulni.
A kerítés mellett mentünk. Jó sok jeges pocsolya volt az úton. Az elektromos kerítés először nem annyira veszélyes, mert az áram a kerítésen belül megy, de a nagy kapu után viszont kívül van az ütős rész. Szegény Fifit meg is rázta az áram, nagyokat nyüszögött, de szerencsére az ijedségen kívül semmi baja nem lett. Innentől kezdve ráraktuk a pórázt.
A láda szabadon hevert álca nélkül(mostanában mindig ilyen ládákat találunk). A logbook elég nedves volt, tescos zacsi maradványok szerte-széjjel. Nem tudom szegény láda hogy fogja túlélni a telet! Téliesíteni kéne! Sajnos a Mátrát nem láttuk. Irány GCOrto.
Ez a 199-ik ládám és eddigi egyik legnyagyobb élményem. Odafelé GCORTE felől a sáros lejtő végén eldugtam a kerékpárt az erdőben, mert reménytelen dagonya akadályozta a mozgást. Közben nem attól féltem, hogy valaki elviszi a gépet, hanem, hogy az állatok széttúrják. Őzeket, vaddisznókat láttam és hallottam már odafelé. A láda meztelenül hevert a helyén, valószínű állatok érdeklődtek a tartalma iránt. A belseje nedves, penészes - ráférne egy karbantartás. Visszafelé a nagy mezőn a lemenő napfényben két hatalmas szarvasbika a két hátsó lábán állva küzdött egymással, majd az egyik elkullogott, mire a győztes ráugrott a tehénre, majd ismét két lábon táncolt. Hihetetlen volt, negyven éve járom a természetet de ilyen teljeskörű előadást még nem láttam. A búcsúkép ahogy felfedez engem, de nem rohan el csak figyel a gyönyörű hatalmas agancsával. Ilyenekért érdemes a természetet járni (persze a fényképezőgép otthon maradt). - KÖSZÖNÖM !!!
Nem túl érdekes helyszín több napos eső és pára után, főleg a kerítés sokat ront az összképen.
Én is persze még a régi helyen kerestem vagy egy órát, aztán megwapoltam a ládaleírást és látom, hogy költözés volt. Ott hamar meglett, bár a bokrok elég töskések...
Visszafele mentem az öreg tölgy felé, esőbe ne menjetek arra, főleg bringával ne!
Ládakarbantartáson voltunk, a ládát megtaláltuk, de elég távol az eredeti helyétől. Kissé odébb vittük, talán jellegzetesebb helyre. A logbook-ban még bőven van hely, nem cseréltük. A weblapot a változásnak megfelelően átirtuk, és feljavitottuk néhány képpel.
A dobozban elhelyeztük a BEAC_EAST nevü travel bug-ot, amelyet világkörüli utra inditunk. Csak a geocaching.com-on bejegyzett ládákba vigyétek tovább.
Jó műholdvétel mellett támadtam az útról. Találtam több zöld üveget, rengeteg szemetet (éljenek a vadászok!) meg sok bozótost. Telefon Attibatinak, de ő sem tudott rávezetni távirányítással. Sikertelen telefon a Rejtőnek, majd irány haza. Nem csak a sikertelenség miatt nem tetszett a rejtés helye...
Rejtő ládakarbantartása után jelezte, hogy a láda "elmigrált" helyéről, így nem csoda, hogy nem találtam. Amennyiben jóváhagyja a megtalálást köszönettel veszem a +1 pontyot.
Az 1. hegytetőn az aszfaltút végére érve a boksás emberektől próbáltunk információt nyerni a környékről, de nehezen ment a kommunikáció. A szekérutas rész kicsit dagonyás volt, de ez csak a kalandfokozatot növelte. A vadászles közelében megleltük a csészét. Egerből ugyan jobban látszik a Mátra, de jót tekertünk.
okDunakeszi-Galgamácsa- (terep ON) - Öregtölgy - Mátralátó - Rózsa-kút - Acsa (terep OFF) - Csővári vár - Vác - Dunakeszi 118 km
A szénégetőknél nem tértem rá a vaddisznós kerités melletti útra, így jó két kilométer gurulás után kénytelen voltam pusztán GPS-re hagyatkozva erdei utakon megközelíteni a ládát. Hát még egy ilyen szúrós környéket. Nem egy galagonya bokor van, hanem mindegyik az. Még szerencse hogy közel van az úthoz a láda, így nem kell sokat négykézláb csúszkálni a bokrok alatt. Hidegfron volt, úgyhogy a kilátás kiváló volt. Most látszott a Mátra is, sőt a Visontai erőmű kéményinek füstjét is látni lehetett.
Megtaláltuk Lopakodóval. A szénégetők igen érdekesek voltak, a vaddisznók már kevésbé, az erdész, amelyik elkapott, hogy autóval járunk arra, egyáltalán nem.
A sorompótól (ami szerintem mindig nyitva van) kerékpárral mentem. Onnan kb. 3 km volt, amiből 1 km-et a játhatalan út miatt tolni kellett. A cél tényleg nagyon szép hely, bár a hosszú, magas kerítés eléggé hangulatrontó. A ládát én is sokáig kerestem, végül egy teljesen jellegtelen helyen cak megtaláltam. A zöld üvegdarab most pontosan ott van, ahol a láda van az avar alatt megtalálható. Kicsit pontosítom a helyét: a leshelyet elhagyva pár métert tovább kell menni, majd jobbra a bokrok alatt.
Az Öreg Tölgyfától sétáltunk el ide. Noha tudat alatt, de mi is követtük a SagiK által vázolt útvonalat, szénégetőknél mi is nyomtunk egy jobbost. Aztán utána korrigáltunk mindenféle szederültetvényen átvágva, bozótharc, stb. Visszafordulást kivéve. :) (poén lenne összevetni a 2 track-et :) )
Viszont megérte, mert szép volt a kilátás.
----------------------------------------------------------------------------
Időközben sikerült összeraknom a két track-et. köszönet érte SagiK-nak. Ha tudok, varázsolok majd alá térképet, addig is a nyers verziót felrakom.
A közeli Öreg Tölgyfa ládától már csak én sétáltam át, a családom inkább focizott a réten.
Nem a legegyszerűbb utat választottam az odajutáshoz, a szénégetőknél én sajnos elfordultam jobbra. De még ezt követően is tudtam tovább rontani a helyzetemet. :)
Azért "kényelmesen" odataláltam, kisebb-nagyobb kerülőkkel, visszafordulással, bozótharccal. A láda viszonylag hamar felfedte helyét, az előző visszarejtő profi munkát végzett! A kilátás csodálatos volt, gyönyörű szikrázó napsütés. Visszafelé már a rövidebb utat választottam, ezért jutalmul cirka 15-20 m-re tőlem elsétált egy fiatal őzike.
Csináltam volna sok szép képet, de az akksi otthon maradt. :(
Az Öreg Tölgytől sétáltam ide egy kellemes tavasz esti sétán. A ládát nem kerestem, mert hála a zöld üvegtalpnak, azonnal megmutatta magát. Kilátás volt ugyan, de a Mátrához kicsit kevésbé párás levegőre lett volna szükség. Odafelé nem az úton menten, hanem erdei ösvényeken, csapásokon, így elképesztő mennyiségő vaddal találkoztam.
Jártam már az Ecskenden, most nem volt az igazi, mert a pára korlátozta a kilátást. Kárpótolt viszont a gyönyörű tavaszi idő. Vaddisznókat láttam, és rengeteg szarka cserregése kísért.
Tavaszi bicajos kessing. Már a bicikloről látszott. lehet, hogy az állatok túrják ki. Megpróbáltam jól álcázni, ahogy a leírásban szerepel.
Üdv Mr Zerge.
Hát ez remek moka volt. A leirás azt mondta, hogy a magaslestől 5 méterre galagonya bokor tövében zöld üvegcseréppel jelőlve. Hát a környéken 5 méteres körzetben nem csak egy galagonya bokor van, és a 10 cm-es hónak köszönhetően a zőld üvegcserép se volt valami biztos támpont. Négykézláb mászkálás a bokrok alatt, hóásás, közben telefonálgattunk az előző megtalálóknak, hogy jó felé kotorunk-e. Daikinivel Fűkocka beszélt, én Zuárdot hívtam. Az elhangzottak alpján szükült a kör. Bottal böködtem a havat. Mikor Fűkockának telefonon elárulták, hogy hol is van a pontos helye a doboznak, akkor sikerült a bottal dobozhangot kikopogtatnom a hó alatt. Kiástam a dobozt, majd némi kotorászás után az üvegcserép is előkerült.
Ez uton is köszönjük a segitségeket.
Le vannak takarítva az erdei utak, könnyen megközelíthető volt. Gcorto-től jöttünk. Fennt a dombtetőn szénégetők dolgoztak. Természetesen Hargita megyéből.
A láda nagyon nehezen adta meg magát. A 10 cm olvadt hóból nem akart ránk mosolyogni a szerencse, vagyis a zöld üveg. De miután a láda meglett, előkerült az is. Tettünk néhány gallyat is a tetejére. Ezúton köszönjük Daikini és Zuard segítségét.
Egyébként nagyon jellegtelen rejtés.
Galgamácsa környékének ládáit folytatva érkeztünk kisebbik fiammal, kerékpárral. A kellemes aszfalt út igazi megnyugtató hatással volt ránk az utóbbi ládázások járhatatlan földútjaihoz képest. Persze ez is csak a hegytetőig tartott, a szénégetőkig, de az utána következő szakasz is végig járható volt kerékpáron ülve egészen a ládáig. A vadászles megvan, csak beépült a fák közé. A láda megtalálásában segített a zöld üvegcserép darab, nem kellett vesződni a kereséssel, hanem lehetett élvezni a Mátra látványát. Kissé párás volt a levegő, de a hegység körvonala még az én rossz szememmel is kivehető volt. A ládát alaposan elrejtettük, a fedő avar rétegre visszatettük az üvegcserepet. Visszafelé a földutas rész megizzasztott, bizony vagy 50 m-en tolni kellett a bicót a meredek, száraz homokos, rázós úton. Aztán elértük a kiváló aszfalt utat, behajtottunk Galgamácsára, és kedvenc helyünkön, a műemlék előtti parkban költöttük el jól megérdemelt ebédünket.
A láda kissé nehezen lett meg, minket is a zöld üveg és a GPS-ben való bizalom vezetett a célhoz. Illetve a páromat, ma 2:0 az ő javára. Visszafelé a log kissé darabos lett, mert vaddisznóveszély miatt kénytelenek voltunk kerítésre mászni, majd hangos kiabálással meggyőzni a kant, hogy mi csak kesserek vagyunk.
Valószínüleg ugyanannak a zöld üvegnek egy másik darabja eleinte tévútra vezetett. Miután eredménytelenül - vaddisznó módjára - sikerült feltúrni a környéket, kezdtem hinni a gps-nek, s az általa mutatott helyen is meglett az üvegcserép. Itt már ládára is akadtunk. A megtévesztő jelzést is áttettük a ládát rejtő avarkupac tetejére.
A Mátrát is sikerült megcsodálnunk bár lehetett volna tisztább idő is. Nagyon szép csendes vidék, csak a sok kerítés gátolja a ládavadászt szabad mozgásában.
Ildike, Ildi és Laci
A Mátra felhőkbe burkolózott, de tiszta időben vszeg gyönyörű a kilátás. Jó lenne valami alternatív megközelítés, mi a távvezeték alatt kűzdöttünk és ez nem volt azért az igazi!
Hát elég húzós volt az Öreg Tölgytól, rátettünk az addigi 12,5 km-es gyalogtúrára még jó párat! Ahhoz képest aztán nem sokat láttunk, sajnos, nem volt tiszta az idő. De a láda ott van, ahol a GPS és az üvegcserép mutatja.
Na de most innen hogyan jutunk vissza Galgahévízre, a szállásunkra? Telefon a MÁV-nak, és kiderült, hogy ha két óra alatt innen beérünk Galgamácsára, akkor még vannak esélyeink... Hát belehúztunk, és persze, hogy elértük a vonatot :)) Összesen 25 km séta volt Aszódtól Galgamácsáig, GCORTO-t és GCMATR-t útba ejtve - jóóó volt!! És még nyitva volt a galgahévízi művház, mikor megérkeztünk, így bekebelezhettünk egy-egy jókora adag debrecenit vacsorára (persze, sörrel:)).
Ma olyan jó idő volt, hogy úgy döntöttem kisétálunk a zöldbe. Amúgy is adósa voltam e ládának két hónappal korábbról. Kb 5 körül jártunk az Öreg tölgynél, amikor vadászok jelezték, hogy jön egy "osztrák" és vadászni fog, úgyhogy 6-ra érjünk vissza a sétából. Mondtuk: persze.
Erős gyalogtempóban 50-kor voltunk a ládánál. Alig 5 percet logoltunk és nézelődtünk és mégiscsak fél 7-re értünk vissza :) Persze vadász sehol. A túra klassz volt, érdemes ide felsétálni, bár a sok kerítés egy kicsit nyomasztó. Az utolsó szakaszon már a Te oldaladon van a villanypásztor zsinórja :( Autóparkolótól autóparkolóig 8 km, de az idő csodás volt. Ja, és a megtalálás majdnem 20 másodpercig tartott.
És - nem utolsósorban - a Mátra is kiválóan látszott.
Panka, Peti, Gábor
A terepviszonyokhoz képest (hó, latyak, sár kombinációja) nagyobb gond nélkül sikerült az öreg tölgyfától a magaslesig eljutni. Egy vaddisznóval egészen közeli viszonyba (3-4 méter) kerültem, de ő ijedt meg gyorsabban, így nekem már nem volt akcióra szükségem. Miután megcsodáltam a kilátást a magaslesről (szép idő volt, de a Mátrát legfeljebb csak sejteni lehetett, látni nem), nekiláttam a láda keresésének a havas, latyakos, tüskés-bozótos terepen. Nem gondolnátok, hogy ilyen körülmények között milyen sok az az 5 méter, amilyen távolságra van a láda a magaslestől. Minden gyanús kupacot feltúrtam, de ládának még nyomait sem találtam. Háromnegyedórás keresgélés után rezignáltan, reményt vesztve rugdostam a havat, amikor egyszerre csak egy féltenyérnyi, zöld üvegdarab kerül napvilágra. Nosza, tíz körömmel estem neki a fagyott avarnak, és láss csodát: megkerült a láda! A találatnak örültem, de a rejtéssel nem vagyok kibékülve: túl jól van elrejtve.
A lányok egyedül próbálkoztak az Öreg Tölgytől, de nem jártak sikerrel. Még visszajövünk!
Anita, Panka. Peti és Gábor nem mert nekivágni a nagy hidegben:(
5 km dagonya az öreg tölgytől oda-vissza. [wapon beküldött szöveg]
Nagyon klassz hely lehet, sajnos a ködtől nemhogy a Mátrát, de még 50 métert előre sem láttunk. Jó kis túra volt az öreg tölgytől (végül 6,92* Km lett, a család nagy-nagy örömére sikerült odafelé rossz utat választanom:) ), de eső után nem ajánlom, mivel az agyagos földből helyenként több kilót is cipeltünk a lábunkon. A láda félig kitúrva hevert - nagy itt a vadforgalom, a nyomokból is látszik.
Öreg Tölgytől jöttem. Elég hosszú az út. Megint kerítések mindenhol. Auswitzban nem volt ennyi... A láda pár perc alatt megvolt, de először a magasles mögött a kis ösvény mentén kerestem 5 m-re, ahogy a leírásban szerepelt. Csak hát a DNY-i lábtól 5 m az több irányban lehet... Aztán a mező felől mentem be az erdőbe, rögtön meglett! Nem volt igazán álcázva:( Most aztán van rajt avar, meg zöld üvegcserép is. A Mátrát láttam! Viszont a hely nem nagy szám.
zsorzs
Három állomásos kerékpáros túránk első állomása ez lett, a Galgamácsai autósmozitól indultunk. Kellemes túra felfelé, sajnos az idő párás volt, a Mátrából nem sokat láttunk.
A láda kicsit sem volt elrejtve, be volt dobva a bokor alá. Megpróbáltuk a leírásnak megfelelően elrejteni, remélem nem lett túl nehéz...
A szénégetőig nem volt gond. Aztán el kellett dönteni, hogy jobbra vagy egyenesen. Mentem egy darabig egyenest, majd 300-400m múlva visszafordultam, mert elbizonytalanodtam. Megpróbáltam a másik utat, de ott is csak 500m-t mentem. Az még rosszabb. Hát akkor csak az első választás volt mégiscsak a jó. Eljutottam a vadászlesig, csak az volt a baj, hogy a régi leírás volt csak nálam. WAP nem ment, így bátyám segítségét kértem. Meglett.
A Rózsa-kút geoládától jöttünk ribizlivel és CCFZ-vel együtt. Picit elkóvályogtunk, de egy pontos, Mihul-féle telefonos segítség (mivel az elrejtő nem adott meg telefonszámot) helyreigazított bennünket. Ezért köszönet Mihulnak:-)
Szóval, hogy más számára egyértelmű legyen, álljon itt egy-két leírást pótló jótanács.
Az N47° 43.437'; E19° 24.952' pontban a jobb oldalsó utat válaszd, amiről NE térj le, majd a szénégetőnél menj tovább, egyenesen!
Ez biztosan el fog vezetni a ládához, pontosabban a láda régi helyéhez, ugyanis a telepítők nagy valószínűséggel arrébb fogják telepíteni a ládát, de az útmutatás akkor is helyes marad. Mi még a régi helyén találtuk a ládát, de teljesen kifosztva. Semmit nem tettünk bele, mert egyértelmű, hogy valaki "rájár", tehát onnan el kell költöztetni. Ez talán nem is baj, mert így igaz ugyan, tényleg látni lehet a Mátrát, de az, hogy ezt egy drótkerítésen keresztül, az kissé illúzióromboló. A ládára ráírtuk a nevét és hagytunk benne egy cetlit, miszerint a jelszót egyeztetni kell az elrejtőkkel.
A megtett út hossza, kiindulóponttól, kiindulópontig 10 kilométer.
Anikó és Miki
Mikicache-ékkel közös túránk második állomása, a hagyományokhoz híven a Rózsa-kúttól jöttünk ide.
Ezt a ládát kifosztották. :-/
A részletek leírását Mikire hagyjuk, röviden annyit, hogy nem értettük, miért éppen oda rejtette a gazdája ezt a ládát. A kilátás máshonnan (a közelből) sokkal szebb, és talán a gondosabb rejtés következtében épségben is maradt volna. Ugyan sajnos térkép nélkül mentünk, de elég sokat bolyongtunk, mire az elrejtő által javasolt utakat megtaláltuk. Jó volna arról a vaddisznóskertről többet megtudni, mert hatalmas! Úgy gondoljuk, itt ugyanazzal a bekerített birodalommal találkoztunk, mint a Rózsa-kútnál. Lefelé indulva, már alkonyat környékén feszültség is volt már a vezetékben. Egyébként az erdő és a kilátás nagyon szép, mindenképpen megérte felmásznunk a hegyekre. Sajnos a párás levegő miatt a Mátrát csak sejteni lehetett.
ribizli és CCFZ
Szép hosszú túra volt. Feltehetőleg nem az ajánlott útvonalon közelítettunk, mert több kerítés is utunkat keresztezte. A mátrának
csak a sziluettje derengett..
Hát pár nap híján fél éve nem járt erre senki. Ennek ellenére a doboz megvolt, igaz, hogy nem az autógumiban, hanem mellette, de sértetlenül. Visszaraktam a helyére.
Látnivaló szerintem nem sok van errefelé, ha nem a sok elektromosnak hirdetett kerítés.
Sikerült 10km-t gyalogolni oda-vissza az ajánlott kiindulópontból. Az utak, ahol nincsenek aszfaltozva, eléggé sárosak, kátyúsak.
Asterixnek és Obelixnek tetszene a környék, mert mindenfelé vaddisznó tenyészetek vannak...
Ha a láda ottva a helyén meg is lehet találni.A multkor nem volt a helyén a láda.Az új hely talán jobb lesz.Keresd a nagy gumiabroncsot de vigyázz több is van.
Kinn voltunk a Mátralátónál. nagyszerű séta volt, megtaláltuk a pontos helyet, magasles, kéttörzsű fa, kerítés, sőt az útszéli buckát is, ahol a GPS a 0-t mutatta. Hatan kerestük egy órán át 40m körzetben, -0.1m - 10m magasságok között - nem lett meg.
Remélem még hallunk róla, mert a kilátás, és a környék klassz!
Oriza, Cicus, Totó, Bucó, Ági, Pityu
Csodálatos a ponthoz vezető út. Mint egy vad-rezervátum. Jó sok gyaloglás, nem kevés szint, de megérte. Amikor fenn voltam, egy kicsit párás volt az idő, a Mátra körvonalai látszottak csak. Ám így is megérte.
Jó keresést!
Galgamácsa felől indultunk, néhol úttalan utakon, 5,6 km-t tettünk meg. Láttuk a Mátrát. Magunkkal vittük egy helyi illetőségü ismerősünket, még ő sem járt errefelé. A doboz könnyen meglett annak ellenére hogy a GPS némi eltérést mutatott.
Első ládám. Remélem a többi nem ilyen nehezen megközelíthető helyen van. Az ajándékom nem fért a ládába (kerek láda), alátettem, gyorsan keressétek, ne ázzon szerte és szét.
Toronyiránt mentünk, sötétedés előtt. Izgi volt.
(A képekért elnézést, videófelvételek.)
Krisz&ÖregTom