Wap: GCSTAR-1 mikroláda (a Batthyányi-kastély parkjában, egy faoduban) ELTŰNT! ezért inkább táblaolvasás, GCSTAR-2 geoláda a Csillagvizsgálótól kb 70 méterre északra, egy volt fa tönkjénél. Nyáron szúnyog! Aljnövényzet! Csalán!

2009.11.06. A láda immár harmadik verzióban, új helyen elhelyezve várja megtalálóit. Az úthoz most közelebb került, de javaslom mégis az ajánlott parkolóból megközelíteni, úgy kevesebb macera és több látnivaló vár. A kastélyparki mikró is átkerült egy másik odúba, nem messze az eredeti helytől.

1. Batthyány kastély
Egykor  N 47° 29,854' E 18° 37,936' 160 m [GCSTAR-1] egy kinderdoboz, a Battyhyányi kastély parkjában, egy fa odvában volt található, de rendszeresen ellopódott... Most a főbejáratnál  N 47° 29,713' E 18° 37,825' 165 m [GCSTAR+Fokapu]van egy márványtábla, ott kell kimazsolázni a betűket (egyéb karakter nem számít!) : (sor/betű)1/12;2/1;2/10;6/20. A kastély jelenleg gyermekotthonként üzemel, de napközben a park szabadon látogatható. A portán jelezzétek, hogy a parkot szeretnétek megnézni, nekem sem volt sosem probléma.

2. Csillagvizsgáló
 N 47° 30,839' E 18° 38,667' 218 m [GCSTAR-2] maga a geoláda. A csillagvizsgáló közelében találod, nem messze a piros L túrajelzéstől. Egy többtörzsű fatönk tövében búvik meg a doboz. Téglalap alakú, kb 35 cm széles és 8 cm mély terepszínű műanyag konyhai tárolóedény.
A láda közelében a Mány felé tartó út mentén találtok egy befelé vezető utat-sorompóval, ahol parkolhattok is N 47° 30,751' E 18° 38,567' 221 m [GCSTAR+parkoló]. Innen a piros L jelzésen a Mauzóleumig  N 47° 30,764' E 18° 38,733' 227 m [GCSTAR+MAUZOLEUM] is el lehet jutni, a láda kicsit odébb van, a Csillagvizsgáló közelében. Kissé elhagyatott terület, ezért némi bozótharcra, csalánra, szúnyogra számítsatok! Hallomásból tudom, hogy időnként felbukkannak a helyszínen fémdetektoros kollégák, világháborús emlékek után kutatva, remélem, nem zavarjuk majd egymás köreit.

A Csillagvizsgáló története:
A Batthyány-kastélyparknak nevezett területet Nagy Károly vásárolta meg 1847-ben Batthyány Kázmértól mint legelőt. A vevő egy csillagászati obszervatórium helyéül választotta a galagonyás nevű kies dombot. A ma is látható nagy csillagdát és a mauzóleumot Pollack Mihály tervezte. Az utóbbit Nagy Károly Mihály nevű öccse számára építtette, s úgy gondolta, hogy őt is itt temetik majd el.
Az épületeket fokozatosan tönkretette a szabadságharc utáni fosztogatás, a második világháború és az azt követő rablás, valamint a területen végzett sok hadgyakorlat.
Nagy Károly sok más tudomány mellett a csillagászatot is magas szinten művelte. A fennmaradt műszerjegyzékek birtokában bátran mondhatjuk, hogy a Bicskei Csillagvizsgáló felépítése idején műszerparkját tekintve a legjobbak közé tartozott Európában.
Nagy Károly sohasem valósíthatta volna meg nagyratörő terveit, ha a 30-as évek végén nem kerül Batthyány Kázmér gróf alkalmazásába. A gróf méltányolta, hogy gazdasági ügyeinek intézője pénzügyi biztonságot teremtett körülötte. Hálája révén maga az ügyintéző, Nagy Károly is meggazdagott. Így vásárolhatta meg a Bicske melletti Galagonyást, ahol felépítette csillagvizsgálóját és a körülötte levő épületegyüttest.
Batthány Kázmér, a reformesemények egyik vezéralakja, jótékonyságáról híres politikus volt. Mint annyian a társai közül, csak felnőttkorában tanult meg magyarul, de annál áldozatosabban szolgálta nemzetét. Akadémiai Könyvtárunk is sokat köszönhet neki. Nagy Károly javaslatára a gróf felajánlotta a Tudós Társaság leendő könyvtárának rohonci és kisbéri gyűjteményét.
Sajnos, igen keveset tudunk az 1845 és 1847 között felépülő és csupán 1849-ig működő Bicskei Csillagvizsgáló mindennapjairól. Szerencsénkre a Berlini Állami Levéltárban megőrződött Neumann Antalnak, Nagy Károly munkatársának három, Heinrich Christian Schumacherhez (1780-1850) küldött levele. Schumacher német csillagász, az altonai csillagvizsgáló igazgatója, az Astronomisch Nachrichten csillagászati szakfolyóirat alapító szerkesztője, Carl Friedrich Gauss legkedvesebb tanítványa volt.
Az első levelet 1847 szeptemberében keltezték. Ebben Neumann részletesen beszámol Schumachernek a Bicskei Obszervatórium építkezéséről, s az eljövendő esztendő elejére jósolja az épületek befejezését. Levelében említést tesz arról is, hogy Bécsből magával hozta Benjamin Gould bostoni csillagászt Bicskére, s szándékában van Magyarország nevezetességeit is megmutatni a bostoni tudósnak. Gould a Göttingeni Csillagvizsgálóban hallott a jövendő bicskei obszervatóriumról, amely ha elkészül, Európa egyik legjobban felszerelt obszervatóriuma lesz.
A második levél két hónappal később, novemberben íródott, s Neumann beszámol benne a Bicskén folyó élénk tudományos életről. A műszerek megérkezéséről is hírt ad, és tanácsokat kér mesterétől észlelési, számítási feladataival kapcsolatban. A levél hangulata bizakodó.
Nem úgy, mint a harmadik, utolsó Neumann-levélé. Ezt már Pestről, az egyetem geometriai intézetéből írta Altonába 1850. március 28-án. Itt kapott munkát bicskei állásának megszűnte után. Sajnos, ez az igen fontos levél alig olvasható.
Neumann beszámol benne Nagy Károly meghurcoltatásáról, majd külföldre távozásáról és a Bicskei Obszervatórium szomorú sorsáról. Nagy Károlynak külföldre kellett menekülnie, ugyanis mint Batthyány Kázmérnak, a Szemere-kormány külügyminiszterének jószágigazgatóját üldözték őt. Műszereit, könyveit, vizsgálati eredményeit az országnak adományozta. Neumann levelében hírt ad a Gellérthegyi Csillagvizsgáló pusztulásáról és Albert Ferenc hősies helytállásáról is.
A nagy értékű bicskei csillagászati eszközök a forradalom bukása után végül a pesti egyetem pincéjében találtak menedéket (a gellérthegyi műszerekkel és könyvtárral együtt), és úgy öregedtek muzeális darabokká, hogy sohasem élhették a saját életüket.
Az írás Varga Domokosné neves tudománytörténészünk munkájából való (Egy reformkori polihisztor: Nagy Károly). A teljes szöveg az Élet és Tudomány 1998. évi 17. számában és a Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászattörténeti honlapján is olvasható.
Batthyány-kastély
A kastély mai formáját 1796-99 között Batthyány Tivadar kezdeményezésére kapta. Az átépítés során a meglévő kis kastélyból 64 szobás, háromszárnyú, impozáns, barokk főúri palota lett. Gróf Batthyány I. Lajos (1696-1765) Bicskén 24 szobás, egyemeletes, manzárdos kastélyt épített 1754-55-ben. Fiai egyre inkább kötődtek az uradalomhoz. Az első családi kastélyt Batthyány József, érsek 1770 körül bővíttette. Ekkor épült a kastély házi kápolnája is. A kastély mai formáját 1796-99 között Batthyány Tivadar kezdeményezésére kapta. A Batthyány-kastélyt 1928 óta szociális célokra használják. Ma a Kossuth Zsuzsáról elnevezett gyermekotthon működik a falai között. A díszteremben intézménytörténeti kiállítás tekinthető meg.
A II. világháború során sokat szenvedett kastélypark ma is szépen gondozott. A 20 holdas kastélyparkban lehet sétálni, nyaranta Kastély Estek keretében hangversenyeket rendeznek.