WAP: A 14x3 cm-es hengert, egy borostyánnal benőtt fa törzsére akasztva, vállmagasságban találod!
A sorozatos eltűnések miatt a ládát egy kicsi hengerre cseréltem, ajándékot nem tud fogadni!
A tanyamúzeum területén kívül lett elhelyezve, így bármikor kereshető. A láda forgalmas helyen található, ezért kérlek gondosan rejtsétek vissza.
Ajánlott parkoló koordináta:
N 46° 40,730' E 21° 7,242' 82 m [GCTAGA+GCTAGA+Park]
A múzeumról:
Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. A megye száraz- és szélmalmai, majd később gőzmalmai - első helyen is a békéscsabai István-malom - az ország legnagyobb és legkorszerűbb malmai közé tartoztak.
Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem csökkent és a jövőben is megmarad. Az élelmiszer-gazdaság tudományos és módszertani bemutatására határozták el Békéscsabán, 1974-ben, a Gabonamúzeum létrehozását.
A Gabonatröszt, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, valamint a megye mezőgazdasági üzemeinek támogatásával jött létre a jelenleg is látható múzeumi együttes. Az intézmény létrehozását javasoló határozat után, városi tanácsi költségvetésből került sor a Csabai-tanya megvételére. A tanya az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai tanácsadása mellett hamarosan visszanyerte eredeti alakját.
A következő lépés a békéssámsoni Csókási szélmalom áttelepítése volt a múzeum területére. A szélmalom az Országos Műemléki Felügyelőség által nyilvántartott és gondozott műemlék, a hajdani makói határhoz tartozó Csókás-pusztán állott.
Békéscsabát a 44-es számú úton Gyula felé elhagyva, rövid idő alatt a Gabonamúzeumba juthatunk.
Csókási szélmalomról:
A szélmalmot egy Dobsa nevű parasztember építette 1855-1860 között. Helyben égetett nagyméretű téglákból épült, a Maroson és a Száraz-éren úsztatott faanyag felasználásával. Két pár malomkövét az országos hírű sárospataki malomkőbányból szállították Csókáspusztára. A malomnak 1890-től számos tulajdonosa volt. A malmos gazda a malom melletti tanyában lakott családjával együtt és 12 katasztrális hold földet (kb. 4 hektár) művelt, mert a malomban szedett tized sovány kereset volt.
Száz körül volt azoknak a tanyáknak a száma, ahonnan az őrölni valót idehordták. A malom évi teljesítménye 150-160 tonna termény feldolgozása volt. Az őrlési főidény szeptembertől márciusig tartott. Az arányos szél szeptemberben és októberben érkezett, ez alatt azt értették, hogy egyenletes szél forgatta a vitorlákat. Májustól augusztusig csak darálásra alkalmas szél fújt.
A háború idején, így az 1944-1945-ös években kenyérnek való lisztet is őröltek a malomban. A búzát előbb kirostálták, majd megszívósították, azaz megnedvesítették. Sima vagy parasztőrlést végeztek, ami azt jelenti, hogy a kész korpás lisztet az asszonyok szitálták ki otthon. A malomnak ugyanis nem volt szitarendszere.
A szélmalmot 1978-ban telepítették át az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai irányítása mellett a békéscsabai Gabonamúzeum területére.
(Részlet Cs. Szabó István: Békéscsaba, Gabonamúzeum - TKM 308. c. kiadványból)
Csaba tanya:
Jellegzetes, 14 öl hosszú, háromosztatú, 1824-ben épült kisparaszti tanya. Az 1888. évi csabai nagy árvíz után bővült színnel, istállóval és melléképületekkel.
Az épület vert falú. A pitvart cigányfal (20 cm széles, tapasztott vályogfal) választja el a szabadkéményes, füstös-konyhától. A szobában rőzsevázra tapasztott kemence látható padkával, suttal. A szoba, a konyha és a kamra padlózata döngölt agyag és mázolt felületű. A tető náddal fedett.
A századforduló táján szokásos berendezési tárgyak mellett a házban találhatók a kenyérsütés eszközei is. A konyhában kapott helyet egy kézi malom. A kamrában láthatók a tej-, a káposzta- és a kenderfeldolgozás eszközei. Mellettük a szalonnatartó állvány, valamint a háztartás több korabeli, nélkülözhetetlen eszköze.
A melléképületek (tyúkól, disznóól, gépszín) a régi tetőszerkezetet őrzik. A fából készült hombár 1871-ben épült, eredetileg a Réti család újkígyósi udvarán.
A gabonatermesztésre berendezkedett kisparaszti gazdaság felszerelését, a család életének színterét - a tanyát - ez a múzeumi egység állítja a látogató elé.
(Részlet Cs. Szabó István: Békéscsaba, Gabonamúzeum - TKM 308. c. kiadványból)
A gabona tárolásának és feldolgozásának története az őskortól napjainkig:
A gabonafélék termesztését, hozzávetőleges számítások szerint 8000 évvel ezelőtt, a Körös-kultúra népe honosította meg ezen a vidéken. Az őket követő szkíták, kelták, szarmaták, germán és avar törzsek az állattartás mellett - kisebb-nagyobb mértékben - gabonafélék termesztésével is foglalkoztak. Gabonatároló edényeik és őrlőeszközeik hiteles régészeti ásatásokból is ismertek.
A honfoglaló magyar törzsek a Kárpát-medencébe jövetelükkor már rendelkeztek gabonatermesztési tapasztalatokkal. Anjou királyaink alatt jelentősen fejlődött a kalászos gabonák termesztése. A középkori viszonyok közötti békésebb évszázadok nagyarányú gabonatermesztésére utal a sok malom és malomhely okleveles említése a XIII-XVI. században.
Egy 1560-ban elvégzett összeírás, mely az egyházi tized beszedésének alapjául szolgált volna, már mutatja a török hódoltság okozta bizonytalan termesztési viszonyokat. Békésen és Mezőberényben még csak összeírtak egy-egy gyenge gabonatermést, de Csabán semmit, és máshol is nagyon keveset. A magyar és a török földesúrnak is történő adózás, a tizenöt éves háború hadműveletei elszegényítették a vidéket, és menekülésre késztették a lakosságot. A felszabadító háborúk Gyula várának visszavételével, 1694-ben zárultak le. A termelést elvadult szántóföldeken kellett újra kezdeni. A megye újjáalakulásakor, 1715-ben még csak néhány helység települt be.
A termelés fellendítésére sokat tettek a XVIII. században megyénkben dolgozó gyakorlati gazdák, nevelők, lelkészek, így Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész, aki mezőgazdasági tanintézetet szervezett. A XIX. században Mokry Sámuel, Trefort Ágoston, Eötvös József és sokan mások igyekeztek a megye mezőgazdaságát vízrendezéssel, gépek behozatalával, vasútépítéssel, egyesületek szervezésével és alapításával előmozdítani.
Nyitva tartás: április 1-től október 31-ig
vasárnap, hétfő kivételével naponta 9-17 óráig
A Tanya és Gabonamúzeum tőszomszédságában 2014.09.19-én átadták a CsabaPark nevű komplexumot, ami az immár hungarikummá nyilvánított csabai kolbász temetikája köré épült. A rengeteg szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget kínáló CsabaParkban megtalálható az Óriások konyhája kreatív, egyedi játékelemekkel felszerelt terület, melyben mindenki, de főként a gyermekek, játékos formában ismerkedhetnek meg a kolbász készítéséhez kapcsolódó hagyományos népi eszközökkel. A "Babatanya" az apróságokhoz méretezett épületeivel mutatja be a hajdani gazdálkodás mindennapjait. A kolbászudvar három részre tagolódik: a kolbászmúzeumra, a kolbászműhelyre és az étteremre. Az épületek külső megjelenésükben az úgynevezett podsztyenás stílust, bútorzatukban pedig a csabai szlovák néphagyományok jegyeit viselik magukon.
A játszótér mögött egy szépen kialakított "több utcás" tanösvény, szánkódomb és egy tó található.
A ládakereséshez sok sikert, kellemes kirándulást és jó időt kívánunk!'
