Elhelyezés időpontja: 2006.07.26 19:58
Megjelenés időpontja: 2006.08.04 18:40
Utolsó lényeges változás: 2022.02.26 20:24
Utolsó változás: 2023.04.16 14:02
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Tojas+FBB
Ládagazda: tojas Nehézség / Terep: 1.0 / 1.5
Megtalálások száma: 441 + 1 sikertelen + 11 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
Röviden: A gémeskút végén!
Pótjelszó! - az itatóra is fel van írva a jelszó!
Ajánlom a Rókás tó felkeresését is, a geoládához vezető földúton tovább halad egyenesen a sárga jelzésen Mikepércs felé kb. +2,8 km.
A helyszín megközelítése:
Debrecen felől a 47-es számú főúton Sárándig kell elmenni, majd Sárándon keresztül haladva, Hajdúbagos felé kell venni az irányt. Balkézről el kell hagyni a község vasút állomását. Már majdnem elhagyva Hajdúbagos-t balkézről lesz egy a természetvédelmi terület flóráját faunáját bemutató színes nagy tábla (ld.: első kép) és egy vasúti átjáró. Bent az erdőben kell keresgetni a ládát "Robin barátjának házában" kb. 180 cm-en.
2020.02.15-ÉN LETT ÚJ LÁDA (15X7X5 cm), de ez is elltűnt, úgy mint a korábbi három társa!
A rezervátumról és lakóiról:
Hajdúbagos belterületétől északkeletre, a Nagynyomás nevű legelőrészen található az 1976-ban védetté nyilvánított, kb. 300 hektáros földikutya-rezervátum, amely jóformán a populáció utolsó magyarországi menedéke. A földikutya mintegy arasznyi hosszúságú, vörhenyes bundájú, föld alatt élő állat, amely a járatokban, üregekben kitűnő szaglása és a légmozgást, hőmérsékletet érzékelő sörtéi segítségével tájékozódik. A legelő egyben ősgyep, amely számos ritka állat- és növényfajnak ad otthont. A sok ürge miatt gyakorta látni itt ragadozó madarakat is.
Hajdúbagosról:
A földikutya-rezervátumáról országosan ismert település a 47-es főút mentén fekvő Sárándtól keletre, onnan alig 3 kilométerre fekszik. A falunak vasútállomása is van a Debrecen-Létavértes közötti vonalon. 1950-ig Bihar megye része. Írott formában először 1291-ben bukkan fel, első ismert birtokosai magánföldesurak. A XVII. század elején hajdúváros lett, ennek időpontját nem ismerjük, de az erdélyi törvénytár 1626-ban már az igaz hajdúvárosok között tartotta számon. Katonai ereje Várad elestéig (1660) számottevő. A török kiűzése (1692) után 1702-ben az udvar Eszterházy Pál nádornak adományozta, s így a derecskei uradalom része lett. Öntudatos, egykori kiváltságaira büszke, református kultúrájára és iskolájára sokat adó település.
!!!Egy kis plusz információ!!!
Aki szereti a szép környezetet, a nyugalmat esetleg még peca őrült annak mindenkép ajánlom, hogy keresse fel a Rókás halas tavat. Ezt úgy érí el, hogy a geoládához vezető földúton tovább halad egyenesen a jelzéseknek megfelelően kb. +2,8 km-t. Az út mentén rengeteg szitakötővel, kisebb-nagyobb madárral lehet találkozni. A mellékelt képek is mutatják, hogy megéri ezt a kis többelt utat megtenni (szerintem)... Ezen kívűl aki nem rest és kitartó ugyan ezen az úton továbbhaladva megtalálhatja az 1000 éves tölgyet! GCMIKE
Templom
Műemlék jellegű református temploma a XV. század végén épült, 1805-ben jelentősen átépítették, utoljára 1972-ben alakították át. Méltóságteljes, zömök tornyával nagy idők tanúja. A templom falán lévő emléktáblák adják tudtul, hogy itt született Sinay Miklós (1730-1808), a debreceni kollégium professzora, itt halt meg Molnár Borbála (1760-1825), a kor kultúréletének jeles nőalakja, de járt itt Kazinczy Ferenc, és Domby Márton, Csokonai első életrajzírója is. A templomkertben az 1973-ban elhelyezett, domborművel ellátott pad felirata emlékeztet arra, hogy maga a költő is megfordult Bagoson: "Itt járt Csokonai".
A templom koordinátái:
N 47° 23,400' E 21° 39,885'
Köszönjük az élményt. Részletes beszámoló otthonról. [Geoládák v3.12.10]
Ide már csak a naplemente miatt jöttünk el. Elképzeltem, hogy milyen szép lesz a nagy pusztaságban... de a valóság kijózanított...
Doboz nincs, a jelszót a gémeskútról olvastuk le.
Nem találtam se a ládát, se a pótjelszót, felhívtam a rejtőt (mert egy nap két ládát nem találni nem egészséges). Köszönöm a segítséget (a jelszót), cserébe felírtam a leírásban is megadott helyekre. Az itatóról feltehetőleg a tehenek nyalogatják le a feliratot, a gémeskútről meg a pásztor faragja le ... most is ott tébláboltak, de azután elvonult a csapat. A láda eltűnése jobb kérdés, se kandalló, se denevérodú, se semmi. Talán a földikutyák ... :)
Láda a koo-n tuti nincs. A pótjelszót a gémeskútnál a megadott helyre és fém felületre 2 helyen is ráírtuk. A fa ugye beszív minden festékanyagot, hátha a fémen tovább megmarad.
A hely klassz, megéri a sétát, a rejtőnek érdemes lenne akár bentebb vinni valahová a rejtést, amit ezúton is köszönök szépen.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (453 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
a jelzéseknek megfelelően kb. +2,8 km-t. Az út mentén rengeteg szitakötővel, kisebb-nagyobb madárral lehet találkozni. A mellékelt képek is mutatják, hogy megéri ezt a kis többelt utat megtenni (szerintem)...
