---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

WAP:
A láda egy 23x23x8 cm-es konyhai doboz, ami egy mélyedésben, egy falmaradvány tövében található kövekkel álcázva.

Vegyétek figyelembe, hogy ez egy igen nehéz terepen megközelíthető láda! Azoknak javasoljuk e hely felkeresését, akik számára értéket jelent egy várrom, az igen érdekes történelmével együtt.

Megközelítés1:
A vár megközelítését Hollókő felől ajánljuk, parkolni a megadott koordinátán lehet.  N 47° 59,795' E 19° 35,373' 349 m [GCSZTV+parkoló]
A parkolási díj 500 Ft/nap.

Innen a Vártúra tanösvényen induljatok tovább a hollókői vár felé. Közvetlenül a vár előtt egy éles kanyarral jobbra fordulva haladjatok tovább a zöld jelzésen. Ezen az úton kb. 200m után, a tanösvény 10. megállójánál forduljatok balra, továbbra is a Vártúra tanösvényen haladva.

Innen menjetek a  N 47° 59,883' E 19° 34,767' 290 m [GCSZTV+balforduló] pontig, ahol balra fordulva a kék jelzésen egészen a várhegy aljáig el lehet jutni.

Ezen az úton kb. 5,5 km-es, másfél órás, nem túl könnyű, de nagyon szép erdei túra vár rátok a  N 47° 59,244' E 19° 33,102' 446 m [GCSZTV+letérés jobbra] pontig.

Innen légvonalban is megközelíthetitek a várat, ez azonban a hegyoldal meredeksége miatt igen nehéz, ezért inkább javasoljuk, hogy a  N 47° 59,316' E 19° 33,261' 489 m [GCSZTV+balforduló2] pont érintésével közelítsetek a célhoz.

A láda egy 23x23x8 cm-es konyhai doboz, ami a jelzőoszlop alatti mélyedésben, egy falmaradvány tövében található kövekkel álcázva.
(Szúnyogriasztó-spray használata javasolt!)

Megközelítés2:
Elindulhattok Nógrádsipek felől is, azonban ez az út nem olyan szép és gyakran végig sáros.
Ha mégis ezt választanátok, akkor itt érdemes parkolni: N 48° 0,071' E 19° 30,583' 272 m [GCSZTV+parkoló2]
Az országos kéken ugyanúgy a megadott fordulópontig kell menni. Természetesen erről közelítve nem jobbra, hanem balra kell fordulni a vár felé.

Akinek van kedve, megnézheti az időközben elhelyezett Golyán László emlékoszlopot is, mely a rejtek közeléből jól látható.

A GCHoKo láda végre újra kereshető. Érdemes egyúttal ezt is útbaejteni.

A vár története:
Tulajdonképpen teljesen véletlenül akadtak Sztrahora várának rejtelmes és kibogozhatatlan, tévesen értelmezettnek mondható történetére. Hollókő XIV. századi okleveles emlékeinek olvasása során találkoztak újra és újra ennek a hajdani várnak a nevével.
Pálmány Béla és Juan Cabello kutatásai alapján lehetett azonosítani Sztrahora várának helyét.
A vár körüli területről először 1265-ben esik szó, amikor István ifjabb király Ágasvárt, Kutasót, Bárkányt, Tart és a pásztói apátság kegyuraságát a Rátót nembeli Domokos fia (Porch) Istvánnak adományozza.
Bizonyosnak látszik, hogy a vár ebben az időben még nem épült fel.
Az 1324 május 8 -án kelt oklevélben a Kacsics nemzetség Illés ágából származó Péter fiait (Mihály, Péter, Leusták, Mikus és Jákó) hűtlen és gonosztetteket, elrettentő hűtlenségeket elkövető embereknek nevezik. Hűtlenségük oka az volt, hogy 1310-ben csatlakoztak Csák Mátéhoz, átadva négy várukat is (Baglyaskő, Somoskő, Hollókő és Sztrahora), sőt a rozgonyi csatában Csák Máté oldalán vettek részt. Ezért a király megfosztotta őket a négy vár és tartozékaik birtoklásától és azokat Szécsényi Tamásnak adta.
1327-ben Szécsényi Tamást a birtokba iktatták és ekkor Sztrahoráról mint 'egykori' várról beszélnek. Feltehetően Hollókő tartozéka lehetett. Építési idejét azonban forrás hiányában nem lehet pontosan meghatározni.
1271-ben Illés fia Péter csupán egy vár, Baglyaskő ura volt, amiből az következik, hogy ekkor sem Sztrahora, sem Hollókő, sem Somoskő nem állott. Azt is tudni lehet, hogy Csák Máté idejében Baglyaskőt Péter legkisebb fia, Péter birtokolta. Következésképpen a három várat 1271 után, de feltehetőleg még a századforduló előtt építette fel Illés ágbeli Péter négy fia - mégpedig, Pálmány Béla szerint - Sztrahorát Mihály, Hollókőt Mikus és végül Somoskőt Leusták és Jákó.
Műemléki topográfiában hiába keressük ennek a várnak a nyomait, de a turistatérképek fel szokták tűntetni ezt a Hollókőről pompásan látható, szomszédos, a többi közül kissé kiemelkedő hegyet, amely napjainkban is a Pusztavár-hegy nevet viseli.

A környező falvak népe megőrizte emlékét és különböző, a történeti valóságtól persze távol álló kedves mondákat mesél róla. Legtöbbjük a török időkre teszi a vár építését, azt mesélve, hogy a hollókői törökök akartak várat építeni a Pusztavár-tetőn, de nem sikerült nekik, mert amit nappal megraktak (egyesek szerint foglyaikat dolgoztatva), azt a hollók éjszaka áthordták a szemben lévő hegyre, és abból épült fel Hollókő vára.
Rege szól arról is, hogy a törökök függőhíddal akarták összekötni Pusztavárat és Hollókőt, de amit nappal építettek, éjjel széthányatott.
Így tehát ez nem egy teljesen ismeretlen vár volt, hiszen léte tudott volt a kora középkori várakkal foglalkozók között. Az oklevelek alapján egyértelműen azonosították Pusztavárat Sztrahora várával és nem csak a vár tulajdonosai váltak ismertté, hanem az épület keletkezésének legkorábbi és pusztulásának legkésőbbi évei (1265-1271, illetve 1321-1327) is alaposan valószínűsíthetők, ezek ismeretében elmondható, hogy egy legfeljebb 40-50 éven át lakott, több, mint 650 éve rombolt állapotban konzerválódott késő-Árpád kori várról van itt szó, amely sok új ismeretet nyújthatna a tudománynak.

Bővebb információ a várról és a feltárásról: Itt.

Az első megtaláló gyógyírt talál az út fáradalmaira a ládában. :)

Kellemes túrát kívánunk mindenkinek!