A fa koordinátái N 47° 54,933' E 22° 43,195' 122 m [GCCSOM+1Útpont] .
Császló megközelíthetőség: Fehérgyarmat - Csengersima útról N 47° 53,581' E 22° 41,860' 123 m [GCCSOM+Crossing] N 47° 53.5810' E 22° 41.8600' az árvízvédelmi töltésen keresztül vezető jobb minőségű útról letérve juthatunk el.
A falu megközelíthető még Gacsály felől is alsórendű úton.
A somfát mezőgazdasági használatban lévő terület veszi körül, a bejárathoz kaput szereltek, ez egész nap nyitva van, de éjszakára bezárják. Az alternatív jelszó: a N 47° 54,754' E 22° 43,238' 115 m [GCCSOM+2útpont] -nél megállva a bal kéz felé eső táblán lévő személy nevét elküldve, a jelszót e-mailben elárulom.
A Szatmári-Erdőhát egyik kis eldugott falujában, a somfa megtekintéséhez szeretnék egy kisebb sétát ajánlani. Parkoláshoz N 47° 54,702' E 22° 43,272' 114 m [GCCSOM+Parkoló] pontot javaslom, innen induljunk a templom felé.
A templom
Császló temploma fából és paticsból készült 1808-ban, késő barokk, a főbejárata pedig copf stílusban. Ritkaságnak számít, hogy református templom ilyen stílusban épüljön. Oromfala erősen ívelt, sarkain vázák állnak. A boltozatos toronyaljból nyílik a templomtér, mennyezete fából készült tükörboltozat. A karzatot két cifra, korintizáló oszlop tartja, mellvédjét márványt utánzó díszítéssel látták el.
Körülötte sírkert volt, néhány régi sírkő még áll. Korábbi ásatások alkalmával középkori alapfalakra bukkantak, de a falmaradványokat visszatemették. Az épület előtt álló vadgesztenyefát 1898-ban ültették Erzsébet királyné emlékére. Ugyanekkor a falu központjában létrehoztak egy kisebb arborétumot, de ez a második világháború után tönkrement.
Továbbsétálva a N 47° 54,793' E 22° 43,230' 115 m [GCCSOM+4útpont] pontnál forduljunk balra és hamarosan elérünk a somfát rejtő terület bejáratához. Szabadon be lehet menni, de azért udvariasságból szóljunk a területen található géptelep őrének is.
A fa
Császló belterületén, a "Rátz-kert" nevű gyümölcsösben áll Európa valószínűleg legidősebb sombokra. A 7 méter magas, 1,5 méteres törzsű som korát 400-450 esztendőre becsülik, ezzel a korral az egyik legidősebb fa - vagy inkább óriási bokor - Magyarországon. (A csúcstartó a hédervári Árpád fa, egy kocsányos tölgy, aminek a korát 700 évre feltételezik.) Hatalmas, lapított gömb alakú koronájának alsó ágai a földre hajlanak. A császlóiak még ma is palotakertaljai dűlőnek hívják azt a területet ahol áll, lehetséges, hogy a sombokor egy elpusztult kastély vagy kúria kertjének mementója.
A fa környezete az elmúlt időkig meglehetősen elhanyagolt volt, most némileg rendezettebb képet fest.
Érdemes ősszel meglátogatni, mert ilyenkor jóízűt lehet falatozni nagyméretű, vörös bogyóiból. A fa egyébként a Túr mellékére kalauzoló túraútvonal kiindulópontja is.
1989 óta védett. A császlói somfa Magyarországi faóriások és famatuzsálemek
A somról
A húsos som (Cornus mas), a régi idők óta szerepet játszik az emberi táplálkozásban, kemény fáját a falusi emberek szerszámnyélnek, botnak , fegyvernyélnek használták és a szárazmalmok fogazatának alapanyagául is szolgált.
A húsos som magyarországi tájfajtái a Császlói, mely Szatmárban és a Nyírségben honos (konkrétan ettől a fától) , és a Szadai (Szada község Gödöllő közelében található)
Július-augusztusban érleli gyümölcseit. Lassan fordul termőre, az érési időszak 6 hétig is elhúzódik. Ugyanakkor csak 3-4 nap áll rendelkezésre a betakarításhoz, mert potyog. Amikor az első termések érettek, akkor a többi még félig zöld. Csak a teljesen érett termés jó ízű.
Gyümölcse sok C-vitamint, cukrot, almasavat, pektint, illat- és festékanyagot tartalmaz.
Sokan megaszalják, így téli hónapokban is jó C-vitamin forrás lehet. A háztartásokban lekvár, szörp, kompót, bor, pálinka készíthető belőle.
Császló
A falu egy régi folyómeder partján kör alakban települt, központja a patakban szigetszerűen elhelyezkedő templom.
Bár az 1970-es árvíz során itt is nagy károk keletkeztek, ennek ellenére jónéhány, Szatmárra jellemző vert-, vagy vályogfalas, csonkakontyos, faoszlopos-, illetve oldal- vagy körtornácos, háromosztatú parasztház is látható.
Helytörténeti érdekesség, hogy az egyik utolsó magyarországi boszorkányégetésnek két császlói bábaasszony esett áldozatul, 1745-ben, Nagykárolyban.
A faluban központjában lévő tóban, illetve a közel lévő csegöldi halastavakban horgászási lehetőség is van. A falut a gátak felé elhagyva, számos tájképileg tetszetős tó és erdő tárul a szemünk elé. Az itt kezdődő társulások általában kőris-tölgy-szil fákből állnak, bennük igen szép idős részletekkel, összefüggő rendszerük átnyúlik az országhatáron. Az árvízvédelmi töltésről a 27 hektáros Bőr erdő tárul a szemünk elé, ami a Géczi sűrű nevű közel 100 hektáros erdőrészben folytatódik.
Csegöld környékén van, de az előbbiekkel összefügg a Gorzás erdő és a Galambos erdő, együttes területük meghaladja a 200 hektárt.
Bár a területen kevesen járnak, ügyeljünk a gondos visszarejtésre.
Ládatörténet:
- 2010.08.13 A láda újra tökéletes állapotban van. Köszönet Bluemonday-nek és Turabringas-nak a "restaurálásért".
- 2012.04.15 A láda újra telepítve.
- 2013.10.18-án a ládát adoptáltam Arrabona-tól
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Valóban matuzsálemnek néz ki. A gazdaság egyik dolgozója készségesen mutatta az utat, bár a kapu nyitva volt. Termés már nem volt rajta.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Ötnapos Hajdúság-Szabolcs-Szatmár geotúra 4. napjának 21/34. találata (összesen 78/124). Ma Nyírmeggyesről tettem egy nagy autós kört a (Holt-) Szamos környéki települések ládáit felfűzve.
Sajnos nem találtam meg a ládát, feltételezem, hogy az információs táblára volt szerkesztve, de az mostanra teljes egészében eltűnt. Nem éreztem volna helyénvalónak a bokorban turkálni, hogy hátha ott van, így jelszó nélküli. A terület őrével jót beszélgettem, lelkesen mondta, hogy a bokor nem is négy-, hanem ötszáz éves. Remek volt, köszönöm!
[Elutasította: geocaching.hu, 2023.04.03 15:13 Mindenkinek sikerült megtalálni a dobozt, mely ott van ahová Te nem bujtál be. Pontosan hét évvel ezelőtt bemásztam a virágzó somfa lombkoronája alá. Sajnálom, de szigorúnak és következetesnek kellett lennem. Logbíró GYEZegzug]
Update: a rejtő szerencsére megértőbb volt a fent vázolt helyzet kapcsán. Köszönöm neki a segítséget.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
A somfát mezőgazdasági használatban lévő terület veszi körül, a bejárathoz kaput szereltek, és egy kangal kutyát is beszereztek biztos ami biztos....
Szerencsére volt egy ember is a kutya mellett, akivel váltottunk néhány szót. Mondtuk, hogy csak meg akarjuk nézni a 400 éves Somfát, mire Ő azt mondta, hogy van ez már 500 éves is és betessékelt. Az infó táblát megette az idő, képkeret lett belőle. :-)
A rejtés jó. Köszönjük.
Minden kaput nyitva találtunk és senkivel sem találkoztunk.
A láda könnyen meglett. Gyorsan logoltunk, mert nagyon sok csípős szúnyog védi a területet.
Köszönjük a rejtést.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.4.1]
A somfához egy telephelyen keresztül lehet bejutni, nagyon segítőkész volt az ott dolgozó ember.
Érdemes felkeresni a falu közepén lévő gyönyörű tavat szigettel a közepén. Annyira tetszett, hogy pár nap múlva visszatértünk!
Rengeteg kis kacsa féle volt a tóban, fészkük a híd közelében, teknősök, vizisikló, házi kacsa fészkel a híd közelében a bokorban! Nagyon izgalmas volt!
Szamos környéki barangolás autóval, bringával, kenuval, és gyalog. A GCTLHT bringás keresése közben ebbe szép faluba is betértem. A ládát nem találtam, a pótjelszót fogom kérni a rejtőtől. Mindenesetre javasolnám a pont virtuálissá alakítását, vagy a ládának egy más helyet kellene találni, mert sajnos ez a gyönyörű öreg fa már letört ágakkal magán viseli az utóbbi idők ládakeresési hevületét. Természetbarátok vagyunk, nem szeretnénk a szórakozásunkkal megrövidíteni az életét! Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.2y]
Miután letettük a bicajt a kerítésen belül, a gps szerint elindultam a kukoricáson keresztül, nem igazán értve, hogy lehet ilyen lehetetlen módon megközelíteni egy ládát. Aztán mikor odaértem a fához és felnéztem végre a gps-ből megértettem :) Vicces volt - köszönöm a rejtést!
Kicsit fura volt a rejtés mezőgazdasági telephelyen történő megközelítése, de a kapuban lévő őr gyorsan útbaigazított! A somfát innetől kezdve már nem lehetett elvéteni! Köszönet a rejtésért!
Nem vettük észre az útról a Somfa táblát, így először a helyi roma telep felől közelítettük meg. Hááát, nem ez a helyes irány....
Útról a Somfa táblánál menj be a kapun, és beszéld meg az őrrel, hogy mi a célod!
Minket készségesen eligazított, innen már könnyen ment. Köszönjük a rejtést! :-)
11/9. Nagyobbnak vártam a fát, de hát a som nem nől ennél sokkal magasabbra. A csalán viszont az orromig ért, de sikerült valahogyan beküzdeni magam a fa alá túl sok csípés nélkül. Köszi a rejtést!
Húsvéti ládázás harmadik és egyben utolsó állomása volt. A területet csak a telepen keresztül tudtuk megközelíteni, de a biztonsági őr segítőkész volt. A fa (vagy inkább bokor?) méltóságteljes, korához képest viszonylag jól néz ki. A ládát könnyen megtaláltuk. Tavasz révén a fa rügyekkel volt díszített. Köszönjük a rejtést.
Megtaláltuk az öreg somfát. A láda nélkül soha nem jártunk volna ezen a helyen.
A kutyánk ebben a faluban született azóta messzire sodorta az élet, most a meleg miatt kivételesen nem vittük magunkkal ládázni. :)
Egy hetes Szatmár,beregi ládázásunk során ezt is megtaláltuk.A mezőgazdasági telep munkatársa nagyon készséges volt.Mondtuk mi járatban vagyunk,biciklire pattant és kinyitotta a hátsó kaput.Mondta,hogy nehezen jár a retesze.Köszönjük a rejtést!
Meg van, részletesen késöbb... Üdv Mr Zerge. [wapon beküldött szöveg]
Elöször gondolkodóba estünk, mitévők is legyünk a gépállomás kapuja elött. Azután mégis átvágtunk a gazdaság udvarán, némi kutyaugatással követve. Az esőben nem volt vicces a csatakos bokorban bujkálni, de megoldottam a feladatot.
Egy épp kijövő férfit megkérdeztem, hogy be lehet-e menni a somfához, amit egyébként tábla is jelez. Be lehetett menni. Nosza. Így meglett a láda. nem semmi, hogy ennyi időt kibírt. Nagyon magányos lehet. Köszönet a rejtésért.
GCVT04-re menet a nyolcadik, utolsó megálló.
A gazdaság előtt parkoltunk, majd először mi is elbizonytalanodtunk a kapu láttán. Gyorsan lepörgettem a leírást, minden rendben, mehetünk.
Így is kicsit úgy éreztem, mintha tilosban járnánk.
Jó öreg ez a fa, s még mindig terem. Igazán jó, hogy nem vágták ki a mezőgazdaság miatt, inkább körbe ültették.
Köszi
Köszi a lehetőséget.
BigMick, Iza [g:hu 1.5.0t] [wapon beküldött szöveg]
A telep kapuja nyitva volt, be tudtunk menni. Egy őrnek látszó férfitól megérdeklődtük, hogy átmehetünk-e a fához, erre meg is mutatta, hogy jutunk oda.
a hátsó kapu be volt csukva az első nyitva volt, nagyon magánterület jellege volt a dolognak, és egy németjuhász nagyságú kutya is előkerült, még a nyitott kapun is átrohant acsarkodva (talán a biciklitől vadult ennyire be? mi tkp semmi rosszat nem tettünk)
pótjelszóról nem tudtam, megpróbáltuk hát fiammal észak felől bevenni a fát, ez a cigánysorra vitt minket, zsákutca, kint 42-en, hogy mégse legyen feltűnő, megkérdeztem hogy lehetne eljutni a hidroglóbuszhoz
A micsodához?
ja, a víztoronyhoz
hát így szántóföld meg úgy.. mondtam oké köszönöm akkor inkább nem
de ez csak a csel volt, mert megpróbáltuk a ládától nyugatra levő útról, kb 100 méter szántásban járás után meg is lett
köszi, nagy kaland volt! :-)
Pótjelszós téma. Szabolcsi ládázós körutam 14/15 felkeresése. A következő a helyzet: Még itthon az autó egy jó kis műszaki hibája hátráltatta az utam kezdetét, amit nem kis utánajárással, no meg idegeskedéssel végül sikerült megjavítani, így jó két órás késéssel indultam neki. A somfához vezető úton, a kapuhoz közeledvén rengetegen tevékenykedtek a környéken, közöttük eléggé Gátvéder kinézetűek, és állapotúak is. Hasonló figurákkal már majdnem megjártam Sarkadon, ahol igen agresszívan, kioktatóan, és tapló módon léptek fel velem szemben, ezen kívül Pécsen is majdnem sikerült kifogni hasonlókat (azok indiaiak voltak), de még mondhatnék egy-két eseményt. Úgyhogy inkább nem kockáztattam, meg már időből sem volt túl sok (bár ez nem annyira zörgetett, a testi épségem annál inkább), így maradtam a -mondhatni- közvetett pótjelszónál. Köszönöm a segítséget!
Az őr nagyon készségesen útbaigazított bennünket. Elnézve a somot, ezt már tényleg lehet fának nevezni. A törzsén bizony nyomot hagyott ez a pár száz év. A falu is tetszett. Tiszta, rendezett.
Egy botanikai érdekesség is jutott a mai napi tekerésre. Ha nem lenne a GC, akkor biztosan nem szereztem volna tudomást erről a ritkaságról. De ott állva előtte sem mondanám meg erről a "bokor"-ról, hogy ilyen öreg. Csodálom, hogy nem került még kivágásra, hanem - egyelőre - megmaradt a jelenkornak. Remélhetőleg legalább további 400 év történéseit élheti meg, bár a pusztulás halvány jelei már kiütköztek rajta. A ládát NEM a megadott koordinátán találtuk meg. A füzetben lévő rossz jelszót javítottuk. Bobó medvémnek is érdekességet jelentett.
GCTOUR keretében kellemes kör, tökéletes őszi időben. Köszönöm a lehetőséget és a rengeteg ládát!
A környék bringás ládakergetésre született, nem vitás. A 90km körüli táv pont kellemes fáradtságot eredményezett. A fehérgyarmati pizza nem segítette az ébren maradásomat, de mégis sikerült egyben hazahozni a csapat rám bízott részét. Nagyon jó nap volt, köszönöm a társaságot!
Elnézést az érintett ládákhoz beszúrt egyen-log miatt, de ez a túra nekem nem sok magányos láda volt, hanem inkább egy óriás-multi. Annak viszont igazán kiváló. :)
A szerver kímélése okán a dokumentáció tárolását különféle alvállalkozókra bíztam: Track a Connecten | Képek (geotagelve)
Kerékpáros találat.:-) GCtour közben találtuk meg a ládát. páran vadul elindultunk a szántásba a ládát kitúrni, de a nálunk jobban informáltabbak tudták szerencsére, hogy a láda még csak nem is a közelébe van a megadott koordinátának. Így mondjuk legalább csináltunk pár képet a som bokornál. Visszafelé meg a ládába is logoltunk, mondjuk illene a koo-t átírni a valós helyre, hogy oda mutasson, és ne kb 50 méterre a láda valós helyétől.:-( Na meg persze a beleírt jelszó sem stimmelt.:-( Arról már nem is beszélve, hogy valakinek a zárt területén van, így egy kapun is be kellett surranni, még szerencse, hogy sokan voltunk, egyedül ez azt hiszem nagy szívás lett volna.:-( Nekem ez volt a nap csalódás ládája, de hát ilyen is kell, hisz rengeteg szép, jó és érdekességet megmutató ládánál jártunk ma.
A mai nap talán egyetlen csalódása; kusza bokor a szántás közepén. A telep felől kapu és ugató kutya, körbe menve pedig unalmas baktatás a szántásban, még szerencse, hogy nem volt sár.
A 2013. október 12-i 110 km-es GCTOUR során jutottam el a ládához. A mezőgazdasági üzem hátsó kapuja zárva volt, a telep végén nem lehetett továbbmenni, mardt a szántóföldön a kerékpár becipelése a sombokorhoz. A kijövetel után tisztítanom kellett a cipőmet a sok homok miatt.
A medvék megtalálták! [g:hu 1.4.28] [wapon beküldött szöveg]
Tulajok kedvesek, messziről mondták h. merre menjünk, a somfa nekem csak egy nagyon öreg bokor, de jópofa, rejtés rendben. Köszönjük!
előző este Nagyhódoson éjszakáztunk, ahol a kertben egy nagy gyümölcsfa állt, tele apró piros bogyókkal (de ekkor még nem tudtam, h ez a császlói som)
a helyiekkel jól elbeszélgettünk a kocsmában egy hideg sör mellett
Köszönöm a rejtést, könnyen meglett.
Ma GPS nélkül kerestem a ládát fel, ugyanis a készülékem a családnál van balatoni ládázáson. A leírások alapján könnyű volt, ugyanis kb a GPS-es kessereknek is a fára mutatott a koo. Oda érkezve könnyen meglett, messziről látszott a rejtés. Előtte egy helyi úriember útbaigazított, hogy merről közelítsem meg a fát.
A jelszót nem fogadta el a gc.hu,ezért segítséget kértem több embertől is, az előttem logolóktól kaptam először választ.
Mint kiderült a ládában 2db jelszó szerepel, ezért fordulhat elő az, hogy nem veszi be a gép.
Ha valaki olvassa a logomat és ugyanebbe a hibába ütközik próbálja meg azt, hogy az utolsó 5 karaktert visszatörli, így már el kell fogadnia a jelszót.
Jelenleg a rövidebb jelszó van érvényben.
A telepet őrző személy kedvesen eligazított és beengedett bennünket - kellemes csalódás a mai világban. A vénséges somfa igazi különlegesség - de egy hibáját találtam: nem terem. Kár. Köszönet a dendrológiai érdekességért!
Messziről semmi érdekes nincs a ,,fában'', de közelről azért látszik, hogy nagyon öreg, és ha tényleg 400 éves, akkor valódi különlegesség! A megközelítés nem ment könnyen: mivel csak koordináta alapján kerestük, leírás nélkül, így először a cigánysorra tévedtünk, majd visszamenve megláttuk, hogy tábla is mutat a somfára. Igen ám, de ott meg egy mezőgazdasági telep volt, hátul csukott kapuval. Szerencsére egy ott dolgozó ember elmondta, hogy oda be lehet menni, és hogy a kapu nyitható.
Megtaláltuk. A mezőgazdasági terület áll, voltak vizslató szemek és kutyák is, és a megszokott lepusztult téeszudvar. A bokor azért meglett, vajon meddig lesz még meg?
Nyírbátori nyaralás 13/59.
Az út mellett leparkoltunk és elindultunk a láda fele amikor egy holland autó megált mellettünk. Kiderült, hogy ők is GC-sek, aztán kérdezték, hogy hogyan lehet a ládához menni. Mondtuk, hogy mi is épp oda tartunk kövessenek minket. Dzsinzsa nem nagyon volt, viszont a ládát nehezen találtuk meg. Én inkább négykézláb kúsztam a ládához, de még így is összeszúrkáltam magam. A végére az eső is eleredt.
Köszönjük a rejtést.
Nem szeretem rejtés!
Az őr nagyon segítőkész volt, kinyitotta a hátsó kaput, és irányba állított, köszönöm neki.
Nekem mégis jobban tetszett volna, ha sok km-t kellene gyalogolni/vizibiciklizni/sárkányrepülőzni a -nem túl látványos- fáig, mint egy ilyen "besurranás".
Az sem fasza, hogy a koo nem a ládára, hanem a fára mutat.
A láda messziről virít a kerítés beton alapján alig takarva.
A magánterületen szépen átvágtunk, aztán jött a bozótharc! 1,5 méter magas szúrós növényeken kellett eljutni a megadott ponthoz! A ládát nem találtuk a nagy bozótosban, ezért a nagy meleg miatt is feladtuk a keresést, és folytattuk utunkat biciklivel vissza Fülpösdarócra! A képek alapján el lehetne fogadni! Előre is köszönöm!
Addig mentünk autóval, amíg keréknyomok vannak, így pont a láda mellett álltunk meg, ami egyből szembeötlött, mivel kilátszott a rejtekből. Visszarejtésnél néhány közeli betondarabbal megpróbáltuk álcázni.
Megtaláltuk, köszönjük! Először nem akartuk elhinni, hogy a somfát jelző tábla egy majorság kapuján túlra mutat, de bemerészkedtünk. A bokor az életkorát leszámítva nem túl izgalmas, ellenben október lévén megkóstoltuk a termését. A rejtés meglepő, de tetszett.
Kerékpáros kupa: 128 km
A kertet kutyák védték, így körbe kellett mennem a kukoricamezőn át. Abban nem voltam biztos, hogy melyik fát kellene néznem, mert a láda nem annál, hanem egy víztoronynál volt, de sejtettem, hogy ez az. A jelszót elfelejtettem felírni, így mehettem vissza a kukoricásban. Egy földúton megpróbáltam levágni az utat, de beragadtak a kerekeim. Köszönöm a rejtést!
A GC vízitúrára menet megtaláltuk a somfát, ekkorát még nem láttunk :-)) Traktor dolgozott a közelben. Valószínüleg rosszul ütöttem be a koordinátákat, mert a jelszót nem találtuk, a leírást pedig nem nyomtattam ki. A fényképezőgép lemerült, ha szükséges mobilra elküldhetem a fotót.
Öt napot Szatmárnémetin voltunk egy nemzetközi fizikaversenyen. Hazafelé néhány láda belefért - részben régrőlismert, részben eddig ismeretlen helyeken.
Szeretem a somfákat, nekünk is van egy a kertben.
VP, Ádám, Bálint, Máté
Fantasztikus leírás, érdekes látnivaló. A rejtés azonban semmitmondó.
A somfától nem messze találtunk egy igazi wellness szalont, ahol a hidegben jól esett volna a felfrissülés. :)))
Érdekes, ahogy a természet néha ittfelejt embereket, fákat sok-sok esztendőn át, az újabb generációk csak csodájára járnak.
Tetszett a somfa. Nagyon jó fajtának tűnik, hatalmas szemek érlelődnek rajta, nagy mennyiségben. Hogy az ízét igazán élvezni tudjuk, pár héttel később kellett vona jönnünk. A növény lenyűgöző méretét pedig leginkább lombhullás után lehet megfigyelni.
A rejtést már a kocsiból láttunk, az álcázás kesser szemnek igencsak gyengécske. Ráadásul a földút túloldalán a ládával szemben ült egy idénymunkás kinézetű mugli 3 zsák uborkával. Nem úgy tűnt, mint akinek sietős a dolga. Mivel a láda helye annyira nyilvánvaló, azt gondoltuk, talán ő egy beépített mugli, tud a ládáról és magában rajtunk röhög, hogy ott állunk 5 méterre és nem merünk odamenni. Végül úgy döntöttük, feltárjuk szándékainkat. Nem volt beépített ember, újdonság volt számára a láda, a játék.
Szatmári nyaralással egybekötött ládakeresésünk 24/5. ládája.
Érdekes növény, nem gondoltuk volna, hogy igazából 400 év felett van a kora.Szeretnénk visszatérni, mikor szüretelni lehet róla. :)
A ládát megtaláltam. Eléggé beázott állapotban volt. Megtöröltem, kipucoltam kívül, belül, viszont az írottak egy része elmosódott a nedvességtől. A jelszó első két betűjét is csak találgatni lehet. Remélem azért elfogadjátok a megtalálást. A régi műanyag tasakot kicseréltem szárazra, tisztára. Ebbe tettem a ládát.
Este értünk oda sötétben zseblámpával kutyaugatás közepette. De végül meglett a láda. Be van ázva. Jelszó kicsit olvashatatlan és megjegyezhetetlen. Szerencsére lefotóztuk. Karbantartás ráférne a ládára.
A kutyák ugatásán hallatszott, hogy jobban félnek tőlünk, mint mi tőlük. Jó előre hangosan köszöntünk a felügyelőnek, így barátságos kézfogást és útbaigazítást kaptunk. Többet érdemelne a hely, egy kis kaszálás és egy kellemes pihenőpad is sokat dobna rajta. A kis haranglábnál még készítettünk pár fotót, utána indultunk tovább elhagyva Császlót.
Pünkösdhétfő lévén minden faluban idősek és fiatalok igyekeztek a templomba, több helyen hallottunk kellemes harangzúgást.
Vilivel, Zsebivel és Anyuval négyesben Gacsályból átruccanva.
Hát nem gondoltuk volna, hogy a bokor 400 éves, de a telep őre megerősített minket, hogy itt bizony számon tartják a sombokrot. Ki is volt táblázva. Hát többet érdemelne, és egy szebb környezetet.
Megtaláltuk. A logbookba még az került, hogy nem volt kuttya, de kifelé menet kiderült, hogy mégis. Még szerencse, hogy kocsival mentünk be, míg lehetett.
Brigibullal, Anyuval és Macival.
A mez. gazd. telepet őrző kutyával harcolni kell, vagy kocsival áthajtani a területen (azért megkérdeztem, szabad-e). A fa megtekintése után teljesen más irányban kerestem, de végül meglett. (Bár a jelszóra ezek szerint rosszul emlékszünk :) Képek alapján elfogadható? ) Köszönjük az élményt!
Trió részeként, kétharmadrészt Volvo-találkozó (egyszál kakukktojás BMW-vel), 3 geoládavadász, 4 magyarországi és 3 romániai magyar, 709 lóerő bandázott most össze.
Köszönöm Kyle-nak a száraz zoknit. Reese felhívta a figyelmemet, hogy ha visszaérünk az autójához, ennek a ládának a GGCSOM nevű névrokonát is láthatom.
Szóval ilyen egy somfa.
Kutyakessing! :) Az ajánlott parkolótól jöttünk, a kis tó nagyon barátságos, a templomra férne rá csak egy kis felújítás. A fát illetően kicsit kellemetlen, hogy kvázi magánterületen kell átmenni (az utcán kihelyezett útbaigazító tábla is abszurd módon arra mutat), az őrző-védő eb rosszallotta is a próbálkozásunkat, de kis gondolkodás után mégsem evett meg minket. :) A rejtés rendben van (a korábbi logok szerint a helyi erők tudnak róla), a som pedig lenyűgöző és biztos finom is - ha nem télen jöttünk volna. :) Köszi!
Bokáig érő sárban csak a gazdaság bejáratáig merészkedtünk autóval, onnan inkább a cipővel való sárdagasztást választottuk. Kár, hogy ez a növényritkaság ilyen lehangoló, méltatlan környezetbe került. (Bár ő talán itt is jól érzi magát.) Visszaúton a láda rejtekét sem volt nehéz kiszúrni.
Keleticsücsök napunk 9. ládikója. A mezőgazdasági terület nem túl szép, de erről a sombokor nem tehet, hogy éppen ide nőtt. :-) Sajnos a ládikó közvetlen környéke kissé szemetes. :-( Még soha nem láttam somfát, nem volt semmi ennek az öreg darabnak a belső "szerkezete". A gyümölcsét is megkóstoltuk, de még igen fanyar volt.
Köszönjük a rejtést!
Köszi a rejtést! Ez a 4. megtalálásunk. Nagyon örültünk. Bácsika a szomszéd épületnél padon ülve borostásan, borvörös orral kérdésünkre csak annyit mondott "hát ott van a fa, ott csak tovább" :) Távozásunkkor messziről köszöntünk, de nem válaszolt. Szerintünk már szundizott zzzzzzzzzz....... D) By, Robi&Szveta
Útban a 300 felé...
Leírás híjján kicsit sokat bolyongtunk, míg megleltük a helyes utat, majd a biztonsági őr társaságában könnyen megleltük a csészét.
A kapu előtt parkoltam. A géptelepre beköszöntem, mondták menjek nyugodtan, akár kocsival is. Most kutyák nem voltak, így maradt a séta.
Nehéz elhinni milyen öreg a növény hiszen az ember nagyobbnak képzeli. Talán csak akkor, ha a törzsét vizsgáljuk. Egy normál bokorhoz képest azért ez méretes.
Az előző megtalálók is említették, hogy érdemes autóval bemenni, mert a kapuban mérges kutyák veszélyeztetik a kesser(ek) testi épségét! Köszönöm a rejtést!
Megtaláltuk!
Szatmárnémetiből útban hazafelé, könnyű drive-in találat.
A kapuban mérgesen ugató kutyák vártak. Az egyik épületből érkező ember mondta, hogy autóval menjünk be a somfához. A kutyák így lemaradtak, nyugodtan keresgélhettünk. A somfa mellett bárki elmenne, ha nem tudná, mi is az valójában. Megkóstoltuk a termését, a kökényhez hasonlított.
Köszönjük a rejtést!
Elsőre nem is vettük észre, hogy mit kéne látnunk:) Az öreg fákhoz szokott szemünk valami hatalmas növényt keresett, de aztán rájöttünk, hogy egy sombokortól ez is szép teljesítmény:)
Szokásos nyaralásunk Olcsvaapátiban. Mivel fürödni a Tiszában nem lehetett az idén, hát ládáztunk és vedeltük a helyi főzésű pálinkát.
A somfához vezető út zárva volt, de beengedtek. Hááát, ha valaki nem hívja fel rá a figyelmet, hogy ez milyen nevezetes, közönséges bokornak képzelnénk.
Kutyi és családja (közös ládázás Bütyökékkel).
Megtaláltuk! [wapon beküldött szöveg]
Kapuig autóval mentünk, épp jött a bácsi aki beengedett és megvédett a kutyától. Ha nem olvassuk el, soha nem tünt volna fel, hogy ez valami különleges fa. Orsi fel is mászott rá.
Béka, Bütyök, Orsi, Panna
Sikerült a fát megtalálni, igaz veszedelmes kutyák örzik a telepet, de emberre nem veszélyesek csak a mozgó autóra!
Köszönöm a Rejtő segítségét, és a rejtését.
Még jó hogy tavasszal jöttem, mert nyáron sima bokornak álcázza magát a nagy öreg. Most azért látszott belül pár emberes ág. A telep őrének meséltem a játékról és megmutattam a ládikát. Nagyon kíváncsi volt. Köszi a rejtést!
Kicsit mókás volt a szép cirádás tábla a főúton "Somfa" felirattal, mely bemutat egy TSZ -be. A fa hihetetlen, lehet visszatérek még megkóstolni gyümölcsét! :) A virágai kellemesen illatoztak!
Ez az első olyan ládika, amit megtaláltam, de nem írtam semmit a naplójába!
Ez úgy történt, hogy a telepen beszélgető két ember közül, a szabadon levő kutyák miatt, az egyik félútig elkísért, a másik meg a kutyáknál várakozott arra, hogy visszaérjek. Így csak arra volt időm, hogy a sarok takarásában előkapjam a ládikát és lefényképezzem a jelszót!
A fa ilyenkor tél végén, teljesen jelentéktelen. Sajnos a ládát sem találtuk meg először. Hosszasan turkáltunk a bokornak neveztt szemetes, leégetet helyen és már a képeket készítettük ott jártunk bizonyságára, amikor véletelenül kissé távolabb a kerítés tövében megpillantottam valami gyanús rejtésszerűséget. És lőn a láda. Szóval valaki áthelyezte a következő pontra.N 47'54,899 ; E 22'43,204
Mi is itt hagytuk a fennt leírt rossz körülmények miatt, amit a "bokorban" találtunk. Csupán kissé jobban befedtük cserepekkel.
3 napos Szabolcsi hosszúhétvége Zsuval. Az utazás igazi apropója Zsu unokatestvérének esküvője volt, Kisvárdán. Persze összekötöttük a kellemeset a kellemessel. Nagyon szép helyeken jártunk és sok nagyon jó ládát találtunk.
Bluemonday ládáit szedegettük szép sorban. Őszinte leszek: azt hiszem sosem láttam somfát korábban, így valami hatalmas famatuzsálemet kerestem. Egy bokorkinézetű fát találtam. Azt hittem, ez a rejtekbokor...hát ennyit a botanikai ismereteimről... :(
Egyébként szép kis fa. A törzsén látszik a kora. Kösz a rejtést!
Ebbe a ládába egészen durván belefutottam. Egyszerűen nem hagyhattam ki! Ugyanis a ládától ~80 méterre volt dolgom, azon a telephelyen, a mellett a kapu mellett, amelyen át megközelíthető a láda. A telephelyi dolgozó, aki ott volt, tud a ládáról, és attól eltekintve, hogy szemmel tartja, és tulajdonképpen vigyáz rá, nem foglalkozik vele. Először elküldött megnézni a somot (ha nem küld, akkor is megyek :) A koo. nem pontos, vagy át lett helyezve kb 10m-t. Meg akarta mutatni a pontos helyet - más is kereste már rossz helyen - de megelőztem, kiszúrtam a T*co-s szütyőt.
10/6 A bejutás érdekes volt. Csak 2 db nem kis méretű eb ordított ránk. Ebből egy a karámban, egy viszont szabadon. De meggyőztük, hogy nem a kimustrált traktort akarjuk ellopni. Mindnekinek ajánlom, hogy figyelmesen olvassa el a láda leírását. mi utólag tettük meg, miután négykézláb végigturkáltuk a somfa alját! :)
Na miután rosszul olvastam el a megjelenítést, bemásztunk a 400 éves fa alá..... hát mit ne mondjak úgy éreztem magam Alice csodaországban, amikor a fák támadnak. Ez volt a 6. láda a mai nap.
Megkerestük ezt is... Bár én a nagy fát véltem somfának a keresgélésben :-) Kézenfekvőnek hittem, hogy egy 400 éves fa, az biztosan a legnagyobb a környéken. Azt is fényképeztem le... vicces :-)
Az ipari rész nem tul sikeres gondolat, dehát nem veheti mindenki figyelembe a fát, egy park sokkal szebb lenne körülötte. Maga a fa viszont nagyon szép, a láda is könnyen meglett.
Fehérgyarmat-Csenger bringás ládázás - 3
Miután megérkeztem a telepre, a rejtő javaslatát megszívlelve vártam, amíg a kutyaugatásra előkerült egy dolgozó, akitől a somfa iránt érdeklődtem. Ő nagyon türelmesen és készségesen útbaigazított, és felajánlotta, hogy amíg visszaérek és elhagyom a telepet, majd ő "szóval tartja" a bringásokkal nem szívesen haverkodó kutyát.
Először a somfát "vadásztam le" és meg kell mondjam, csodáltam azt, ahogyan ennyi évesen is tartja magát, és van ereje még mindig ennyi somot teremni. A helyszín eléggé jellegtelen, de hát ezt már sem a fán sem a rejtőn nem lehet leverni.
Nos, az Ironman logjában olvasható gusztustalan bokor, némi dögszaggal fűszerezve nekem is megvolt. Nem is beszélve a rengeteg csalánról. Már éppen a tartalék jelszó lehetősége jutott eszembe, amikor észrevettem azt a bokrot a megadott koordinátáktól 11 méterre, ahol a láda lapult. A kerítés másik oldaláról - ahonnan valószínűleg látható a láda egyik oldala - egy tyúk figyelemreméltó érdeklődést tanúsított a geocaching iránt. Arra gondoltam, mi lesz, ha a gazdája is ezt teszi?...
Némi kerülővel cserkésztük be a bokrot,s a ládát is megtaláltuk, mielőtt a géptelep őre odaért volna! Bár előtte egy szomszédos bokorcsoportban keresgéltünk-elég gusztustalan környezetben.
Két nap a Beregben kerékpárral 113+95 km
Már régóta terveztük Ironmannel hogy bejárjuk szatmár-beregi ládákat. Pechünkre éppen a hőségriadó idejére jött össze a túra. Szinte minden faluban megálltunk a nyomós kutaknál frissíteni , így valahogy túléltük a kritikus időszakokat.
A somfa megközelítésénél figyelmetlenek voltunk, nem akartunk hinni a vevőnek, mikor a gépállomásban jelezte a ládát. így a szántóföldek felől a helyi gazdák útbaigazítása alapján találtuk meg a matuzsálemet. Én valami hatalmas fára gondoltam de látszólag csak egy jelentéktelen nagyobbacska bokor a 400 éves somfa. A levelek mögé pillantva azért látszik , hogy nem mindennapi törzsmérettel rendelkezik a "fácska"
A ládakoordináták kissé pontatlanok inkább a szomszédos bodzabokorhoz mutatnak amit nem volt egy leányálom átkutatni. Aztán bővítettük a keresés körét és kiderült , hogy le sem kellett volna szállnunk a kerékpárról.
A mai napra 16 pontot (a társaim csak 15-öt, mert egy már megvolt nekik) terveztünkmegkeresni a Tiszaháton autóval, amit lényegében teljesítettünk is (Mátészalkán odafelé és visszafeleé is zárva volt a kocsimúzeum, kívül pedig nem találtuk a jelszót). Az útvonal: Nyírbátor-Tarpa-Nagyar-Szatmárcseke-Tiszacsécse-Milota-Túristvándi-Penyige-
Cégénydányád-Nagyszekeres-Császló-Csenger-Nagygéc-Mátészalka. Ez a 13. pontunk. Könnyen megtaláltuk, autóval a ládáig tudtunk menni.
Az látszik, hogy a környék legszebb fája-bokra, de csak akkor derül ki, ha közelről szemléljük az ágait, hogy nem manapság nőtt ide. Talán védhetnék jobban is, ha már ilyen értékes.
(18/18) Itt fotokat nem mellékelünk, egy teljes sorozatot hamarosan feltöltünk a Fotoalbum-ba
Turánk utolso megtalálása, itt összefoglalást illik irni. A szatmár-beregi táj nagyon szép, annak ellenére tetszik, hogy kevéssé kedveljük a sik vidékeket. Az országnak ez a csücske igazi kis ékszerdoboz, szinte minden falujában van valami különleges. Meglepö a falvak tisztasága, rendezettsége, összehasonlitva a Budapest környéki szemétbányákkal :-((.
Ha közelebb laknánk, még vagy 15 ládát tennénk ide, de ezt sajnos Peströl gondozni nem lehet. Talán valaki Kelet-Magyarországrol megteszi, szivesen adnánk ötleteket...
A rejtek hamar meglett, bár a mi GPS-ünk a túloldalra a csalánosba akart bevezetni minket..
A fához is elmentünk kis dzsungelharc árán, érdekes, hogy táblával is jelzik a különleges fát, ennek ellenére szinte megközelíthetetlen a nagy gaztól, szegény gyerköceim ki sem látszottak:)
Szép a harangtorony.
Köszönjük a rejtést!
Az alternatíván a jelszó utolsó karakterei eltűntek, így a ládáért kellett menni, még akkor is, ha voltak páran a környéken. Furcsán néztek mikor bementünk a kerítésen, de nem törődtek velünk.
Enyhe tél utáni koratavasszal találtuk meg a matuzsálemet.
Az ágain ezernyi rügy várakozott a kipattanás lehetőségére.
Még legalább négyszáz termő évet kívánunk nyugalomban, békében!
Nem volt rajta semmi, pedig imádom a gyorsfagyasztott somot...
Csak viszonylag ritkán lehet kapni.
A helyszínen, ahol személyesen a rejtővel jártam, megtudtuk, hogy a fa melletti/mögötti fácskák között is van száz évnél idősebb.
Jó, hogy van aki ilyen helyekre is felhívja a figyelmet!
Peti,Tomi,Nagyi puszi! [wapon beküldött szöveg]
Karácsonyi szabolcsi ládázás. Indulás 4-kor, érkezés éjfélre. 880 km, 19 megtalált, 1 ellopott láda. Rengeteg élmény, sok kaland. Köszönjük a lehetőséget a helyi ládagazdáknak!
20/9
Nem vagyunk nagy növényszakértők, ezért kicsit keresni kellett a somfát. A ládát viszont hamar megtaláltuk és a kocsiban logoltunk.
A szabadon lévő kutya határozottan ugy tünt, mintha csak azt a füves részt védené, amin a ketrec van. Ugat, de le nem jön róla. Még Lulu jelenléte se csalta közelebb. Igy aztán hangos ugatásának kiséretében csendben elballagtunk mellette. A GPS a rejtek mellett álva azt mondta, hogy menjek arréb még vagy 6 métert a szomszéd bokorba, de ez a 10 méteres pontatlanságba még belefér.
O.K! [wapon beküldött szöveg]
Togoval hajnalban indultunk Budapestről, hogy a keleti országrészben felkeressünk néhány ládát.
Leparkoltunk a jelzőtáblánál. Amikor kiszálltunk, az őrkutyák rettenetes csaholásba kezdtek! Gondolkoztunk, hogy mi legyen, bemerjünk-e menni a területre?! Végül én előrementem. Mivel a kutyák nem jöttek utánam, Togo is követett a pórázra fogott Luluval, Aki oda sem figyelt fajtársai acsarkodására. Megtaláltuk a ládát, majd megnéztük a 400 éves somfát is. Kifelé menet már nem foglalkoztunk a hangoskodő kutyákkal. Megtekintettük a közelben álló haranglábat és indultunk tovább.
Ezúton is köszönöm szépen Togonak az egész napos kirándulást! :o)
Ezt a botanikai érdekességet magamtól nem biztos, hogy felfedeztem volna, jó hogy volt aki felhívja rá a figyelmet. Maga a település is rejt néhány érdekes építményt. Mindenképpen megéri erre barangolni.
Érdekes, szép a fa, kár , hogy ilyen nagyon elhanyagolt a környezete.A leírásban említett hédervári Árpád fa mellett a szőkedencsi hársfa /gc700h/ most akkor 700 éves, vagy kevesebb?
Örültem ennek a rejtésnek, mert egyik kedvenc növényem a somfa. Annak idején (70-es évek), hegymászóként, amikor még nem volt minden utcasarkon outdoor szaküzlet, falusi kováccsal készíttettem jégbaltákat - somfa nyéllel! Remekül bevált, az életünket bíztuk rá!
Mostanában őszönként gombaszedő túráinkon gyűjtjük a somot is. Remek, pikánsan savanykás kompót lesz belőle, karácsonyi pulykasült mellé csak ajánlani tudom!
Ezek után nem csoda, hogy tisztelettel járultam a som-matuzsálem elé. Gyümölcsöt nem találtam rajta, levelei is fonnyadoztak már, de amúgy egészségesnek tűnt a pompás növény. Köszönet a rejtésért!
Itt is a műszer először a csalánosba vezetett (már kezdtem magamban a rejtőt csalános bluemondaynak becézni), de a láda nem abban a bokorcsoportban volt, pedig ott nagyon jó rejteknek való helyek kínálkoztak. Azért hamar meglett, bár egy kicsit talán feltűnő, és a közelben egy bácsika kapálgatott. A somfa (bokor?) viszont fantasztikus!!! Érdemes most felkeresni, nagyon finom a gyümölcse! Döbbenetes, hogy egy ilyen növény ekkora kort megélt és még mindig terem! Mi mindent láthatott?! Egy pár magot eltettem, majd megpróbálom valahol elültetni, kíváncsi vagyok, kicsírázik-e. Azért hagytam még szüretelnivalót a következő ládászoknak;)
Külön örömöm, hogy egy ilyen szép helyen, ráadásul szűzládával ünnepelhettem a 100. találásomat!
A ládából elhozott ajándékot kiakasztottam a visszapillantótükrömre, és azt hiszem, ott is marad egy darabig!
Köszönöm a rejtést!