WAP: Jelszó a kilátó három pontjára is felírva, könnyen megtalálható. Pl.: A lépcsővel szemben a jobb sarokban kihajolva olvasható.

A virtuális ládával egy kilátóhoz invitálunk titeket, amely a Tisza-tavon, a Poroszlói-medence keleti oldalán található a Borzanaton. Ezt a helyet a Szilas-fok, és az élő Tisza között találjátok. Annyi pici problémával, hogy a Borzanat, és a Tisza között egy állandóan zárt N 47° 36,380' E 20° 42,678' 90 m [GCBRZN+zsilip] zsilip van, így körbe kell hajókázni a VI. öblítőcsatornán, ha Tiszaörvény felől közelít valaki, vagy pedig a kenu könnyen átemelhető. Ezen a zsilipen található egy sója. Ha az összes zsilip zárva van, és kismotoros hajóval nem tudtok bejutni a Tisza-tóra, akkor itt átemelik a hajót. (1000ft/alkalom) A kenu könnyedén átemelhető kézben. A kilátó egy ici-pici szigeten van, amely magasabb vízszintnél víz alá kerül, így lehetetlen valódi ládát elrejteni. A kilátó 2 hónapja épült, és csodálatos, szerintem páratlan látványt tár elénk a Poroszlói-medencére. Igazi fotósparadicsom. Teljesen más látvánnyal szembesülünk, mint a poroszlói tanösvény panorámatornyából, mintha teljesen más tavon lennénk, pedig a távolságuk nem nagy. Ebben is mutatkozik a tó szépsége, sokoldalúsága.
A láda felkutatásához mindenképpen javaslok papírtérképet, mert aki nem ismeri a tavat, az nem fogja csak GPS-el megtalálni.
Az általam ajánlott útvonal messze nem a legrövidebb, sőt egy egésznapos túra kismotoros hajóval, kenuval szerintem csak a nagyon tapasztaltak tudják teljesíteni egy nap alatt.
 N 47° 37,464' E 20° 43,904' 90 m [GCBRZN+kölcsönző]Mi Tiszafüreden az Albatrosz kikötőben szoktunk parkolni, ott lehet bérelni kismotoros hajót, és kenut is. Onnan célszerűen a GCTISA, akinek még nincs meg. Onnan át az élő Tiszán a Kis-Tiszára, egyenesen GCVITP felé, a panorámatornyot már messziről látni. Kicsit tovább haladva rá tudunk kanyarodni a Csapói-Holt-Tiszára és a  N 47° 36,305' E 20° 40,818' 90 m [GCBRZN+útpont]Szilas-fokig ezen kell menni. A Szilas-fok előtt közvetlen balra fordulunk rá a Borzanatra, amely már a kilátóhoz visz, aki kenuval van az ott át tudja emelni az élővízre, aki motorossal van, annak vissza kell menni a Szilas-fokig, és ott a VI. Öblítőcsatornán jut ki az élő Tiszára. Ott 2-300m után jobbra lesz a  N 47° 36,524' E 20° 43,083' 90 m [GCBRZN+Kormorán-kikötő]Kormorán kikötő, itt jobbra be a VIII. öblítőcsatornára, az vissza visz kiindulópontig.
Lehet, hogy kicsit bonyolultnak tűnik, de ha valaki az ajánlott útvonalat leköveti a térképen szerintem teljesen egyértelmű.
De akinek az is kevés, az a teljes tracket le tudja tölteni innen.
Néhány kapcsolódó link:
tisza-tó.lap.hu,
egyéb információk,
az élővilágról,
térképet innen tudsz letölteni

Néhány szó a Tisza-tóról:
A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó, amely 127 km2-nyi kiterjedésével a Kárpát-medence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A duzzasztást a Kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. A Tisza-tó mai képének kialakulása hosszabb folyamat eredménye, aminek következtében egymástól habituálisan, hidrológiai, hidrobiológiai jellemzőikben markánsan eltérő vízterek jöttek létre. A Tisza-tó egészét tekintve ökológiai szempontból a sekély-tó típusú tározók közé sorolható, de a nagyfokú mozaikosságot jól jelzi, hogy található a területen mocsár, sekély-tó, kopolya, dévér-szinttájú nagy-, közepes és kisvízfolyás. A duzzasztás hatására a terület mederviszonyai jelentősen átalakultak; nagymértékű a feltöltődés és megváltozott a mederanyag is. A tározótérben az árasztás óta a makrofita növényzet aránya a nyílt vízfelülethez viszonyítva fokozatosan növekszik. Jelenleg a tározó összfelületének kb.55 %-a borított növényzettel. A tározó hinarasaiban állományalkotó a sulyom (Trapa natans), a mocsári növényállományokban pedig a nád (Phragmites australis). A mocsári növények közül jellemző ezen kívül a keskeny- és széleslevelű gyékény (Typha angustifolia, T. latifolia) és a harmatkása (Glyceria maxima). A hínárnövények esetében a sulyom mellet más hínárfajok kiterjedése nem meghatározó, azonban a tározóra jellemző tündérfátylas (Nymphoidetum peltatae) és tündérrózsás (Nymphaeetum albo-luteae) állományok figyelmet érdemelnek.
A Tisza-tó sekélyvizű, vagy időszakos vízborítású területei igazi kétéltű élőhelyek, igen nagy számban élnek itt a tavi-, kistavi-, kecskebéka fajkomplex egyedei (Rana spp), barna varangy (Bufo bufo), leveli béka (Hyla arborea), vöröshasú unka (Bombina bombina). A hüllők közül jelentős állományai vannak a vízisiklónak (Natrix natrix) és mocsári teknősnek (Emys orbicularis).
A madárrezervátum méltán híres világszerte, és már a világörökség részéhez tartozik.

Remélem nektek is legalább akkora élményben lesz részetek, mint nekünk!
Kellemes kenuzást, hajókázást!