WAP:
A megadott koordinátán mikroláda egy korhadó rönkben, földszinten, fűben. (Immár ötödik verzióként.) Alternatív petling az ereszcsatorna alatti kifolyó mögött.
Pótjelszó egy használaton kívüli mesterséges tereptárgy vaspántján, a rejtektől 30 m-re délre.
WAP vége.

A ládát 2009.11.01-én adoptáltuk, és 2009.11.08-án újrarejtettük. Sajnos az új láda egy évet sem bírt ki, rejtélyes módon 2010-ben ismét eltűnt. Pár napra ideiglenes mikrocache került a láda helyére, de pár nap alatt ennek is lába kelt, így új rejtekhelyet kellett keresni. 2011 július 24-től kis méretű microcache lett elhelyezve, melyet 2013 nyarán ismét eltűntnek kellett nyilvánítani. 2013. október 2-tól újra hagyományos láda került egy tereptárgyba, de 2016 május havának végén a rejteket eltávolították. Ekkor fogtak hozzá a torony újrazsindelyezéséhez. 2016.06.11 óta mikroláda él, és pótjelszó is kikerült.


MEGKÖZELÍTÉS
Nagyszekeres felkeresésére autóval a Fehérgyarmat - Csengersima összekötő út zsarolyáni leágazását javasoljuk. A 491-es számú Fehérgyarmat - Tiszabecs főút felől sokkal rosszabb minőségű, igazi szatmári kátyús út vezet a faluba Mándról Nemesborzován át. Parkolásra a templom melletti tájháznál van lehetőség, az Árpád és Petőfi utca sarkán.

A településre napközben zömmel 2 óránként, délelőtti szünettel indul a Fehérgyarmat-Zajta Bzmot (dízel motorvonat). Az állomás viszont a falu szélére került. Fehérgyarmatról a Szabolcs Volán járataival is ide lehet jutni, a táv csak 10 km. (Fehérgyarmat - Tisztaberek/Rozsály viszonylat)

LÁTOGATÁS
A templomot a közelben lakó gondnokkal lehet kinyittatni, aki nagyon szívesen tart élvezetes és korrekt idegenvezetést, vagy a kulcsot a lelkészi hivatalból is el lehet kérni (szemben). Képeslapot is helyben lehet kapni.
Borsó János, Rákóczi út 11
Telefon: 44/470-130

TÖRTÉNET
A Felső-Tisza vidékét nem érintette a török megszállás, ezért a középkori szakrális épített örökség nagy része megmaradt, részben átépítve - de a napjainkban és a közelmúltban folyó feltáró és megújító tevékenység eredményeként - egyre többet csodálhatunk meg eredeti formájában.
Az egyik ilyen, talán legszebb esztétikai élményt nyújtó műemlék, a nagyszekeresi református templom.

Magát az épületet Gőgő-Szenke patakban lévő kis mesterséges szigeten emelték, természetesen, akkor még katolikus templomnak. A sziget adta természetes védelmen túl, valószínűleg valamilyen mesterséges erődítés is védhette. Valaha fahíd vezetett ide, s a XVIII. századig csak ezen át lehetett megközelíteni. 1215-ben már áll itt egy templom, de a falu ténylegesen csak 1351-ben kap engedélyt mise és pap tartására. A templom kora vitatott, legvalószínűbb az, hogy a XV. század végén épült, késő gótikus stílusban.
A falu a XVI. században református lesz, így a liturgia szabályai szerint a belső teret átalakítják.
A XVI. és XVII. században több támadás éri a környéket. Először a II. Rákóczi György hadjáratát megbosszuló lengyelek támadják meg, majd a szatmári német helyőrség és a török fosztja ki. A település történetéhez hozzátartozik az, hogy 1717 augusztus utolsó hetében betörő krími tatárok feldúlták, felégették és a templomba menekülőket megölték.
A fenti események valamelyikéhez köthetően omlott be a szentély gótikus boltozata is. Az épületet 1771-ben állítják helyre, ebből az időből való a famennyezet, a szószék és a karzat is.

Érdekes a mennyezet helyreállításának a módja. A hálós boltozat maradványát "belógatták" a később készült deszkamennyezet alá.
A templom déli oldalán, a hajóban és a szentélyben eredetiek a gótikus ablakok, megmaradt a déli bejárat eredeti gótikus kő ajtókerete is. A szentély keleti végének szakaszát egy tölcséres kerek ablak, míg a mellette lévő boltszakasz közepét egy félköríves záródású, kagylószerűen díszített reneszánsz szentségtartó ékesíti.

A templom nyugati oldalán egy XVIII. században épült fa harangtorony van, melyet előcsarnokszerű cinterem kapcsol össze a bejárattal. A XIX. század közepéig-végéig, a legtöbb környékbeli faluban hasonló típusú fa haranglábak voltak, amelyek egyetlen vasszög felhasználása nélkül készültek. Egy időben a helyiek ezt a szegénységük jeleként fogták fel és többségüket lebontották, helyükre kőből készült tornyok kerültek.

A déli bejárata előtt két klasszicista obeliszk látható az 1830-as évekből.

Nagyszekeres

A település lakói a középkorban királyi szolgák voltak, akik szekerezéssel, fuvarozással foglalkoztak. Ennek emlékét őrzi a helynév, amelynek "Nagy" előtagja a Kisszekerestől való megkülönböztetést szolgálja. Az évszázadok folyámán, több nemesi család is birtokolja (Szekeressy, Kölcsey, Újhelyi, Domahidy, Drágffy, Károlyi és Bornemissza családok), érdekesség hogy szomszédos Kisszekeres mellett 1849 után Haynau is.
A vidéket járva számos szép középkori templomot csodálhatunk meg:
románkori templom van: Gyügyén, Csengersimán, Szamostatárfalván és Nagygécen
gótikus templom van: Kisszekeresen, Jánkmajtison, Szamosújlakon, Szamosbecsen, Fehérgyarmaton, Kölcsén, Sonkádon, Vámosorosziban, Csegöldön, Csengerben, Túrricsén, Gacsályban és Porcsalmán.

A légifotót László János - Civertan Stúdió (www.civertan.hu) adta át felhasználásra, amiért ezúton is szeretnék köszönetet mondani.

---