A láda 5 cm-es műanyag henger, egy tuskóban kápolnát övező fasorban.

A Balatontól nem messze, 15 km-re fekszik egy kis somogyi település, Buzsák. Ez a kis község jelentős idegenforgalmi vonzerővel bír. Főként jellegzetes kultúrájáról, virágzó hagyományairól, meseszép hímzéseiről, szőtteseiről, gazdag népművészetéről nevezetes. A 14-15. században nagyszámú délszláv telepes költözött a községbe, magukkal hozva ősi hagyományaikat, szokásaikat, ünnepeiket. Kialakult egy olyan jellegzetes kultúra, amely csak erre a községre jellemző.

Buzsák község neve csak 1675-ben tűnik fel, írott források szerint azonban két Árpád-kori település is létezett a helyén: az 1268 és 1291 között említett Akcs és Magyari, amelyek a török időkben elpusztultak. Középkori eredetű műemlékről a legutóbbi évekig nem volt tudomásunk, a Buzsák külterületén lévő római katolikus kápolna a jegyzékben XVIII. századiként szerepel.

A Fehér Mária-kápolnának nevezett emléket az Öreglak felé vezető régi úton haladva, erdős részen, a Kápolnási-dűlőben találjuk. Elhagyott temető veszi körül, néhány sírkő és kőkereszt árválkodik az örökzöld bokrok tövében. A pár éve még barokknak vélt épületről első pillantásra látszik, hogy középkori. A közelmúltban történt renoválásakor kiderült, hogy teljes egészében XIII. századi eredetű. A kisméretű, téglatest formájú hajó keleti oldalához félköríves szentély csatlakozik. Az eredetileg torony nélküli, téglából épült templom román stílusú bejárata a déli oldalon került elő. A XVII-XVIII. században befalazták a román kori ablakokat és a félköríves záródású déli kaput, amiket a közelmultban ujra kibontottak. Ma ismét a déli kapu a bejárat. A magas lábazat fölött egyszerű, henger formájú faloszlop alkot bélletet, amely fölül félkör alakú, dísztelen timpanont foglal keretbe. A déli hajófalon előkerült a két apró román kori tölcsérablak is - az alacsonyabban lévő, nagyméretű ablaknyílás az újkorban készült. Újabb keletű a tetőgerinc nyugati végén ülő karcsú huszártorony is.

A templom szerény berendezése, oltára a XVIII. században készült népies barokk ízlés szerint. A kápolna 1704-ben készült faragott szőlőindás reneszánsz faoltárát jelenleg a római katolikus templomban láthatjuk.
A templom gazdag buzsáki hímzéssel készült miseruha és oltárterítő gyüjteménye országszerte ismert.

A falu központjában található Tájház Buzsák régi népi házainak egyike mely épen maradt. A Tájház múzeumában állandó kiállítást láthatunk a legszebb buzsáki hímzésekből és szőttesekből.
A Tájház koordinátái : N 46°38,897 E 17°34,495

A János hegyi 150 éves nádfedeles pincesor is műemlék, gyönyörű természeti környezetben.
Érdekesség még, a Faluház előtt felállított szoboregyüttes is, a helyi hímzőasszonyok fába vésett motívumvilágával.

A kápolna megközelítése : a faluból a Május 1. utcán, majd a Kossuth L. utcán az aszfalt út végén jobbra a földúton. Esős időben is járható homokos út.
Bejelentkezéssel látogatható, Tel:85/331-458 Balsai Tamás.

Jó keresgélést!