Vitaminos dobozka egy vastag fán kb. 1,4m magasan.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

A csendes kis falut, Véneket és környékét szeretném Nektek bemutatni. Miért érdemes ide eljönni? Mert ez a Szigetköz alsó vége, a "csücske", itt egyesül újra a Mosoni-Duna az "Öreg" Dunával.

Kerékpárral, motorral és gyalogosan az 1-es útról a Győr-Gönyű kikötőnél is át lehet jutni a zsiliphez, majd azon át a faluba.

A település már I. István uralkodása alatt lakott terület volt, és akkoriban a pannonhalmi apátság tulajdonát képezte. 1594-ben a törökök Vének felett keltek át a Dunán, hogy a Szigetközben táborozó magyar sereget megtámadják. Ugyanebben az évben Győr ostromakor a helység elpusztult. 1713-ban németeket telepítettek Vénekre, akik 3 évi adómentességet kaptak. Apfeldorfnek nevezték el a helységet az itt található sok almafa miatt. A XVIII.-XIX. században főleg a környező sziget- és csallóközi falvak lakói települtek le Véneken. Az itt élők mindennapjainak szerves része volt a Duna, megélhetésüket elsősorban a folyó biztosította. Halászattal, aranyászással, hajók vontatásával foglalkoztak, valamint a megye legjelentősebb hajómalom csoportja alakult ki a településen. Az első világháború után szűnt meg az utolsó hajómalom működése. Az itt élők jelenleg főleg háztáji gazdálkodással foglalkoznak, de a víz még ma is fontos szerepet játszik az életükben. A pici község lakói hiszik, hogy Véneknek nem csak múltja, hanem jövője is lesz. A két Duna, a páratlan természeti környezet kiváló pihenési lehetőséget biztosít az ide érkező vendégeknek.

Összeállítottam egy olyan útvonalat, amelyet végigjárva útba ejthetitek a látnivalókat:

A faluba érkezve a T-elágazásnál jobbra tartsatok. Itt, a sarkon található a helyi vendéglátóipari egység, a kereszteződésben pedig tábla mutatja az Aranykert Jurtatábor felé vezető utat. Érdemes leparkolni, ha kocsival érkeztél. A Petőfi Sándor utcán elindulva mintegy 50m után jobbra meglátod a Faluházat. Az udvarra nyíló kétszárnyas kapu nappal általában nyitva áll, ezen jobbra befordulva lehet megközelíteni a Jurtát.  N 47° 44,431' E 17° 45,474' 115 m [GCVNEK+jurta] Az egyedi, kör alaprajzú épületet a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány 1993-ban építtette, és a falu 900 éves fennállásának ünnepségén adták át a felújított Faluházzal együtt. Jelenleg az Önkormányzat tulajdonában van. A Jurtáról részletesen ITT tájékozódhatsz.
A Faluházban egy helytörténeti kiállítás is található, melyet a község 900 éves fennállásának tiszteletére 1993-ban adtak át. Megtekintése előzetes egyeztetés után lehetséges.
Az utcán kicsit továbbhaladva feltűnik a Nepomuki Szent János templom, amely 2006. augusztusában ünnepelte újjáépítésének 100. évfordulóját. Bejárata előtt három hatalmas farönkből faragott emlékoszlop emlékeztet az eseményre.
Eredetileg 1733-ban épült, majd az 1800-as évek végén szétbontották, hogy helyén a jelenlegit felépítsék. 1906-ban szentelték fel az új templomot. Oltárképét Patay László festette, akinek vizsgamunkája volt a festmény, ez volt az első oltárképe. Az épületet 1960-ban újították fel először, 1993-ban a fazsindely helyére anyagi okok miatt került cserép.
(Amennyiben netán zárva lenne az utcai kapu, innen, a templom kertje felől is megközelíthető a Jurta.)

A templommal átellenben indul az utca, amely az egykori révhez vezet.  N 47° 44,149' E 17° 45,574' 115 m [GCVNEK+komp] A komp túlsó parti kikötője a Győr-Gönyű kikötőtől nem messze volt található, a 1-es út mentén. A révátkelés a torkolati műtárgy elkészültével megszűnt, mivel a műtárgyon kerékpárral át lehet jutni az 1-es útról Vénekre.

A révhelyeken - hidak híján - a révészek a gyalogosokat ladikokkal, a kocsikat komppal szállították át a Dunán és annak számtalan ágán. A révjog az uradalomé volt, és tőle kapta meg a révész. A kompbér harmada, a csónakbér egésze illette a révészt. A révész a parton lévő kis kunyhóban lakott, és hangos kiabálással hívták az egyik partról a másikra. Éjjel-nappal egy szóra indultak, pedig rossz időben, jégzajlásban ez nem volt túl kellemes. Éjjel bizony sokáig kellett "hőrögetni", amíg meghallotta a kiáltozást. A révész volt a kapocs a falu és a szárazföld között.

Térjünk vissza a kocsmához, majd induljunk el a Petőfi utcán az ellenkező irányba. Egyre szűkülő utcácskán haladunk, míg nemsokára meglátjuk az árvízvédelmi töltést. Itt, ha balra nézünk, megtekinthetjük az Aranykertet.
A falu északkeleti szélén, közvetlenül az árvédelmi gát tövében lévő Aranykert-liget százados tölgyfáit a vénekiek ültették. 1896-ban a honfoglalás és a hét vezér emlékére hetet, két évvel később még ötöt Erzsébet királyné tiszteletére. A Természeti Törzskönyvbe 1982-ben jegyezték be a ligetet.

A töltésen menjünk át egyenesen. A csendet, a horgászást, vagy éppen a csónakázást kedvelők vásárolnak itt telket maguknak. Érdekesség, hogy mivel ez a terület árvíz idején többnyire víz alá kerül, sok ház lábakon áll.
Elérve a Rózsa utca végén a "körforgalmat", parkoljunk le. A  N 47° 44,278' E 17° 46,338' 117 m [GCVNEK+parkolo] pontnál jobbra folytassuk utunkat az ösvényen. Rövidesen kiérünk a töltéshez, azon balra megyünk tovább. Tőlünk balra látható az egykori Farkasúsztató - ma már csak egy kicsi holtág. Rövidesen elérjük a torkolati műtárgyat, vagyis a zsilip hídját. Nem messze innen találjuk a műanyag dobozt egy nagy fán kb. 1,4m magasan, egy kitört ág helyén.
A jelszó szorosan kötődik a környékhez, de a netcache reménytelen! ;-)

Kérlek Benneteket, hogy nézzetek jól körül logoláskor: bár a rejtek nyugodt helyen van, járhatnak arra idegenek, horgászok vagy helyi gyerekek, valamint az üzemi épületből is odalátni! Visszarejtéskor is körültekintően járjatok el, a takaró köveket és fakérgeket is visszatéve az eredeti helyükre! Köszönöm.
A ládába TravelBug nem helyezhető.

A műtárgyon áthaladva folytathatjuk utunkat jobbra kanyarodva az 1-es út és azon Gönyű felé, vagy balra a Torda-szigeten (ami ma már csak félsziget). Innen jól megfigyelhető az egyik parton a hajózsilip, a másikon a Gönyű kikötő. A mai állapot (2022.07.11) szerint kb. a N47 44.289 E17 47.109 pontig, a "körforgalomig" lehet normális körülmények között eljutni, tovább szinte áthatolhatatlan dzsindzsa van.
Innen jól látható, ahol a kettéválasztott folyó (a Nagy-Duna és a Mosoni Duna) újra egyesül.

Figyelem! Árvíz idején a láda valószínűleg nem kereshető! Az ártéri növényzet sajátosságai miatt nyáron nagy lehet a dzsindzsa, sok a szúnyog!

források:
Magyarország régiói - Nyugat-Dunántúl. Ceba Kiadó 2004. 149.o.
Vének község honlapja.
Google műholdkép a környékről itt található.

Ehelyütt is szeretném megköszönni Forrás Józsefnek a bemutatandó pontok kiválasztásában és a leírás elkészítésében nyújtott segítségét!

---

2007. októberében a ládát feldúlta valaki/valami. Elveszett a logbook is, így egy ideig beteg volt.
2008.01.12-én ládagyógyítók: Csuhás és zem jártak arra és meggyógyították. Köszönet a segítségért! Végleges helyének megtalálásáig az eredeti rejtektől 1 lépéssel hátrébb, és 2 lépéssel a Dunához közelebb, kő alatt és fával takarva kereshető!

---

2013-ban a láda tönkrement. Új helyen, kissé megújult koncepcióval és egy alternatív jelszó lehetőséggel kibővülve újraéledt 2014.03.14-én.

---

Az építkezés befejeztével ideiglenes mikroláda elhelyezve 2022.07.11-én.

---

A mikroládát 2022.08.03-án hagyományos, füles ládára cserélte EVANDU. Köszönet érte!

---

Az árvíz miatt eltűnt ládát 2025.07.29-én Vincenzo65 pótolta a régi helyén, egy vitaminos dobozkával. Köszönet neki!

---